Siralmas képet fest a szeptemberi ipari adat: a visszaesés 3,8 százalék volt az előző évhez viszonyítva. Ebben részben a naptár a ludas: tavaly 2 munkanappal több volt, mint az idén, amit jól mutat, hogy a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index éves összevetésben 0,6, az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos növekedést mutat a Központi Statisztikai Hivatal előzetes közlése szerint. Az év első 9 hónapja 0,8 százalékos csökkenést jelez az előző év azonos adatával összehasonlítva.

Költségvetési bizottsági módosító indítványként több az államháztartási egyenleget javító, a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett intézkedésre vonatkozó javaslat kerül az Országgyűlés elé – hívta fel a figyelmet a Piac&Profit szakértője Puskelyné Király Ágnes.

Szeptemberben tovább javult a szállodaipar teljesítménye, s az ágazat szempontjából kiemelt súlyú harmadik negyedév is viszonylag jó adatokat produkált. A kedvező trendek ellenére a szektor helyzete még kritikus: a foglaltság gyenge, az árak nyomottak, a foglalkoztatás csökkent, a kapacitás pedig (ha nagyon lassú ütemben is, de) tovább bővült.

A jelek szerint beadta a derekát a kormány: 27 százalék helyett "csak" 14 százalék lesz a cafeteria adója, valamint a Magyar nemzeti Bank is kikerül a tranzakciós illeték megfizetése alól.

Szeptemberben is többlettel zárt a külkereskedelem, a növekedési kilátásokat azonban igen kedvezőtlenül érintheti, hogy az export a harmadik negyedév utolsó hónapjában visszaesett.

Az államadósság elleni harc hoz ugyan némi eredményt, a deficit elleni küzdelem viszont legalábbis kétséges az Európai Bizottság szerdán közzétett országjelentése alapján. E szerint ugyan idén és jövőre is három százalék alatt marad a hiány, ám mértéke nő, ráadásul 2014-re már fél százalékkal meg is haladja a küszöbértéket. Ami viszont a gazdasági növekedést illeti, az bizony áldozatul esett a többfrontos harcban. Matolcsy György szerint az EB megállapításait nem helytálló tételekre alapozza. A túlzottdeficit-eljárásról később születik döntés, és azt sem tudni még, lesz-e újabb megszorító csomag.

A magyar kormány reményei szerint még idén folytatódhatnak az IMF/EU-hiteltárgyalások. Erről Varga Mihály tárca nélküli miniszter, a magyar delegáció vezetője beszélt egy keddi konferencián. Ugyanakkor november elsején az IMF külkapcsolati igazgatója azt mondta: az IMF jelenleg nem tervezi, hogy delegációt küldjön Magyarországra. Az MGYOSZ hétfői közleménye azt hangsúlyozta, hogy a hazánk iránti bizalom helyreállításához nagy szükség lenne a megállapodásra. Szerdán az Európai Bizottság előrejelzéséből kiderülhet, hogy Matolcsy két, összesen 764 milliárdos csomagja elegendő biztosíték-e a fenntartható költségvetési pályához.

Jövőre egyszerűsödhetnek a nyugdíjbiztosítással vagy nyugdíjigazgatással összefüggő egyes ügyintézések és eljárások - derül ki a kormány honlapján hétfőn közzétett jogszabálytervezetből.

Rendeleti formában szabályozná a gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatát az Európai Unió. A felülvizsgálat egységes követelmények szerinti, egységes módszereken alapuló, azonos képzettségű személyzet általi végrehajtása távlatilag az időszakos ellenőrzések tagországok közötti kölcsönös elismerését készítheti elő.

A munkanélküli és az oktatásban sem résztvevő fiatalok jelentette társadalmi, gazdasági teherre vonatkozóan adott becslést az Eurofund. A kalkuláció szerint évi 153 milliárd eurót jelent a fiatalokra fordított jóléti kiadások és a miattuk kiesett gazdasági termelés összege az Európai Unió tagállamai számára.

Az MGYOSZ álláspontja szerint a legnagyobb problémát jelenleg a magyar gazdaságban a bizalom hiánya jelenti. Éppen ezért nem is értékelhető jelenleg az ország valós állapota kizárólag gazdasági mutatószámok alapján, amelyek egyébként meglehetősen borús képet mutatnak.

Gyenge hónap volt október a feldolgozóiparban: a Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított októberi értéke 49,9 pontra, a bővülés és zsugorodás határát jelentő sávba süllyedt. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési társaság jelentése szerint a részindexek kettő kivételével estek az előző hónaphoz képest. Jó hír, hogy a vásárolt készletek átlag fölötti növekedést mutattak, a foglalkoztatás azonban ismét csökkent.

A lakásépítések száma 20, a kiadott építési engedélyeké 12 százalékkal csökkent az idén az első kilenc hónapban az előző év azonos időszakához képest. Az új lakások száma 6509, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 7794 volt a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint. Az építések számának zuhanásával párhuzamosan határozottan nőtt a használatba vett új lakások átlagos alapterülete.

A legújabb hírek alapján úgy tűnik, elmarad az iparűzési adó és a cafetéria 2013-ra tervezett szigorítása. Mivel e két lépés komoly tehernövekedést jelentene a cégek számára, elhalasztásukat csak üdvözölni lehet - véli blogbejegyzésében Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2012. III. negyedévében 0,89. Az előző negyedévhez (1,07) viszonyítva érezhető a negatív folyamatok erősödése (-0,17). A következő féléves időszakra a folyamatok összességét tekintve már nem csupán stagnálást, hanem inkább lassú romlást jelez az index. A vállalati gazdálkodás mutatói esetében különösen egyértelmű a visszaesés.

Javult a foglalkoztatás 2012 harmadik negyedévében: közel 4 millióan dolgoznak, 2,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Nem csökkent viszont a munkanélküliek száma: 458 ezren kerestek állást ebben az időszakban Magyarországon.

Egy módosító javaslat szerint a vállalatok ezen túl az iparűzési adónak csak a 80 százalékát igényelhetik, ami súlyosan fogja érinteni a nagyobb cégeket. A nagykereskedelmi társaságok most már megtehetik, hogy külföldön adózzanak, így valószínű élni is fognak a lehetőséggel.

A brüsszeli testület szerint a szabályok egyszerűsödésével az átláthatóság és az elszámoltathatóság is javul. Nagyobb körben lehet majd egy összegben kifizetni a támogatást, valamint a kisebb összegek esetében átalányfizetést alkalmazni, továbbá nem kell minden alkalommal megadni ugyanazokat a szükséges adatokat minden támogatási kérelem benyújtásánál, amelyeket ezentúl az interneten keresztül is be lehet majd nyújtani

Most már befektetőbarát gazdasági környezet megteremtéséről beszélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki gazdasági fordulatot remél az elkövetkező évektől, mivel szerinte a bejelentett intézkedésekkel rendbe jön az államháztartás. Azonban Kovács Árpád szerint csak a csomag bevételeinek csak kétharmadával érdemes számolni, szakemberek szerint pedig az intézkedéscsokor rosszabb hatású, mint a Bokros-csomag volt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint, noha a magyar kormány mindent megelőző céljává vált a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés, ennek elérése a mániákusan használt kedvezőtlen mellékhatású eszközök miatt bizonytalan.

Úgy tűnik, hogy kevesek kiváltsága lesz a reálbérük értékének megőrzése a “Fizetésemelés 2013” országos kutatás adatai alapján.

Az elmúlt héten a kormány rövid idő után már másodszor volt kénytelen konszolidációs csomagot bejelenteni a 2013-as költségvetési hiány, az Európai Unió és a befektetők által elfogadott szintjének tartása érdekében. A kormányzati magyarázat kettős mércéről, és politikai nyomásgyakorlásról beszél. A Policy Agenda heti elemzésében megvizsgálta, hogy korábbi vállalásait (Széll Kálmán tervek) hogyan tartotta be a kormány, és ez alapján valóban erőn felüli megszorításokat várnak-e tőlünk nemzetközi partnereink. Mindeközben az EBRD (is) rontotta a magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatos várakozásait, s az EU/IMF megállapodás szükségességére hívta fel a figyelmet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (ngm) viszont úgy látja, hogy Magyarország már "majdnem eleget tesz" azoknak az elvárásoknak, amelyekre a - a kohéziós források miatt kiemelten fontos - túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez kellenek.

Tovább zsugorodott a kiskereskedelem: augusztusban az előző évhez képest 2,4, az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal csökkent az értékesítés. Az esztendő nyolcadik hónapjában az eladások volumene 8,3 százalékkal elmaradt a 2005-ös szinttől. Piaci résztvevők az egész évet illetően 1-2 százalék körüli visszaesést várnak.

Immár két magyar ágazati különadót is vizsgál az Európai Bíróság, hogy összhangban vannak-e az uniós joggal. A bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadóval kapcsolatban benyújtott indítvány után most a távközlési adó ügye is a közösségi bíróságnál landolt. Az utóbbival kapcsolatos esetleges elmarasztaló uniós döntés mintegy 160 milliárd forintos adó-visszatérítési kötelezettséggel járna. A múlt év végén elfogadott sarkalatos törvény szerint ilyen esetben a fedezetet újabb különadó kivetésével teremtheti elő a kormány.

Május óta lényegében változatlan a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A Gazdaságkutató Intézet (GKI) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint októberben az üzleti várakozások kissé javultak, a fogyasztóiak viszont romlottak.

A GfK Vásárlóerő tanulmányának idei eredményei szerint Magyarországon ma az egy főre jutó, évente elkölthető jövedelem 4.884 euro, egynegyede annak az összegnek, mellyel egy átlag osztrák egy évben gazdálkodhat. A legtehetősebb ország Lichtenstein, a legkevesebb pénzből pedig Moldova lakói gazdálkodnak. A magyarországi megyék rangsorában jelentős, a települések rangsorában viszont csak mérsékelt változások történtek az elmúlt évtizedben.

Gyökeresen megváltozik az európai uniós források elosztása 2014 és 2020 között, a fejlesztési pénzek nagy részét a vállalkozások kaphatják - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken Móron, a II. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon.

A kormány legújabb „hetes” csomagjából a számlaellenőrzés kiterjesztése előremutató, gazdaságfehérítő hatású lépés, a bankadó fenntartása és a tranzakciós illeték duplájára emelése azonban éppen a remélt gazdasági növekedés elől szívja el a levegőt az RSM DTM értékelése szerint.

A vállalatok jövedelmezősége, a beruházások és a fogyasztás továbbra is csökken, az infláció viszont magasabb lesz a korábban tervezettnél, a bérek nem nőnek, a munkanélküliség pedig marad, ahol van. Körülbelül így foglalhatók össze a szerdán bejelentett intézkedéscsomag hatásai, amelyek következtében a növekedése üteme is elmarad a kormány korábbi előrejelzésétől. A lépéseket tartalmazó dokumentumot csütörtökön tették közzé.

Megjelent a Piac&Profit októberi száma, amely számos érdekes olvasnivalót tartogat, miközben a magazinból a kis- és középvállalatok gyakorlati működését segítő szakértői anyagok sem hiányoznak. Az innovatív, az új utakat kereső vállalkozók elengedhetetlen üzlettársa.

Augusztusban tovább nyílt a rés az árak és keresetek növekedési üteme között: a nyár utolsó hónapjának 6 százalékos inflációs adatával szemben a nettó keresetek 1,1 százalékkal híztak csupán, egy átlagos keresetű magyar állampolgár reálkeresete tehát 4,9 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 526 700 álláskeresőt tartottak nyilván szeptember végén; augusztushoz képest 160-nal, az előző szeptemberhez képest pedig csaknem 10 ezerrel csökkent a munkát keresők száma derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett legfrissebb munkaerő-piaci statisztikából.

Újabb hatalmas adóemelés-adagot tett az asztalunkra a kormány. A kiigazító intézkedéseknek becézett megszorításokat szerdán délelőtt jelentett be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Emelik az iparűzésiadó- és a cafeteriaterheket, megadóztatják a föld alatti közművezetékeket, a duplájára növelik a tranzakciós adót, emellett a bankok – a kormány által is aláírt egyezség ellenére – jövőre is tovább fizethetik a teljes különadót. A mostani csomag összértéke 367 milliárd forint, így jövőre – a szűk két hete bejelentett 397 milliárddal együtt – már 764 milliárd forinttal emeli meg a kabinet a nyáron benyújtott jövő évi költségvetés bevételeit. Mindez még a kormány szerint is visszaveti a növekedést.

Az idén új adóhatósági szűrővizsgálatokat indított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelynek célja a céglovagok kiszűrése, azoké tehát, akik feltehetően csak azért alapítanának céget, hogy megcsapolják az államkasszát. Ezek eredményeként szeptember végéig 700 céglovag meg sem kezdhette működését, s több mint 6000 fiktív cégnek kell felhagynia „tevékenységével”.

Magyarországon 2005 óta stagnál a foglalkoztatás a kis- és közepes vállalkozásoknál (kkv), és számuk sem emelkedett; a kisvállakozók helyzetét jellemző mutatók többsége javult, de nagy többségük az uniós átlag alatti, a közigazgatás hatékonysága az egyetlen index, amely meghaladja azt - állapítja meg az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentésében.

Jelenleg csökken a lakosság jövedelme és fogyasztása, visszaesnek a beruházások, a vállalkozások jelentős része egyik napról a másikra él. Ennek következtében az 5 fő feletti cégeknél nagymértékű elbocsátás történt, történik, s ebben a körben már az összes létszám is fogy.

Nincs változás az építőiparban: az épületek építésének hosszú ideje tartó visszaesése augusztusban is folytatódott, az ebből eredő zuhanást némiképp tompítja az egyéb építmények – főként állami megrendelésekből eredő – emelkedése. A trend a megrendelések alakulása alapján a közeljövőben sem változik.

Jövőre megszűnik a szuperbruttósítás, bővül a munkahelyi étkeztetés támogatása, adómentes lesz a kockázati biztosítás munkáltató által fizetett díja, emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege és változnak a társasági adó szabályai amennyiben a parlament elfogadja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által pénteken benyújtott törvényjavaslatot.

A héten elindul a mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat vitája az Országgyűlésben. A törvényjavaslathoz a kormány már nem kíván módosító indítványokat benyújtani, de képviselői indítványok még lehetnek.

A járműgyártás növekedési üteme lassult, a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet zuhant, az új megrendelések értéke csökkent augusztusban. A hazai ipar képe nem túl biztató a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi gyorsjelentésének adatait alapján.

A kiugróan magas inflációt elsősorban az élelmiszerárak meredek emelkedése okozta, az augusztusi adatok szerint pedig tovább emelkedtek a mezőgazdasági termékek termelői árai. Az áremelkedés hátterében az országot sújtó rendkívüli aszály áll.

Négy éves csúcsra, 6,6 százalékra gyorsult az infláció szeptemberben éves összevetésben, augusztushoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal friss gyorsjelentése szerint. Az adat meghaladja a korábbi elemzői becsléseket, mindezzel együtt a piaci szereplők jelentős része arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa folytatja kamatcsökkentést.

Továbbra sem mutat egyértelmű irányt a hazai vállalkozások várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index. Az első negyedév növekedését, majd a második negyedév csökkenését követően jelenleg ismét javulni tudott az index.

Nem mutat változás az OTP KKV Konjunktúra Indexe: értéke pontosan megegyezik az egy évvel ezelőtt mért negyedéves adattal, 42,2. A Policy Agenda által készített felmérés szerint a kis- és középvállalkozások vezetői szerint még várat magára a gazdaság fellendülése.

Ön már tudja mennyit fog keresni jövőre? Az RSM TDM adószakértője számításba vette az összes, 2013 elején hatályba lépő adómódosítást, így alább Ön is megtudhatja, azonos bruttó mellett hogyan változik a nettó jövedelme.

Idén teljesül a három százalék alatti hiánycél, ám jövőre már jócskán e szint fölött alakulhat a magyar GDP-arányos deficit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Költségvetési Monitor jelentése szerint. A nemzetközi intézmény most publikált számításai még nem tartalmazzák a kormány múlt hét pénteken bejelentett kiigazító programját.

Tovább romlott a világgazdaság állapota 2012 júliusa óta, és a felerősödő kockázatok miatt lassabb növekedés várható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tokiói idő szerint kedd reggel nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások kiadványa szerint. Az idén a friss prognózis szerint a világgazdaság egésze 3,3, jövőre 3,6 százalékos éves GDP-növekedést mutathat fel. Az IMF az euróövezetben erre az évre 0,4 százalékos visszaeséssel, 2013-ra 0,2 százalékos, az Egyesült Államokban 2,2, illetve 2,1 százalékkal bővüléssel számol.

Ami már a kormányzás kezdetekor is felsejlett, ma már világosan látszik: nincs magyar gazdaságpolitika. Már rég nem az a kérdés, hogy ortodox vagy unortodox. Hanem az, hogy létezik-e egyáltalán. A most pénteken bejelentett korrekció sem tekinthető visszatérésnek a hagyományos gazdaságpolitikához, mint ahogyan az Orbán-kormány korábbi megszorító csomagjai, a két Széll Kálmán Terv sem volt az.