Ez az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai szerint a tavaly energetikailag besorolt épületeknek mindössze 3,59 százaléka . A jegybank mindemellett támogatja a klímabarát pénzügyi termékek terjesztését az ingatlanok energiahatékonyságának javítása érdekében a 2020-2023 között kihelyezett zöld lakáscélú hitelek után . Az építőipari gyártók már évek óta a minél energia- és környezettudatosabb termékek fejlesztésén dolgoznak világszerte, így a tervezőknek és kivitelezőknek ezután is lesz miből választania.
Gali András építészmérnök, épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa szerint ennek ellenére időbe telik, mire az új szemlélet felülírja a megszokott gyakorlatokat és napi rutinná válik az energiatudatos megközelítés az építőiparban.
Az ingatlanok legnagyobb része korszerű és átlagos
Érdemes már az év elejétől figyelembe venni a szigorodó épületenergetikai szabályokat, hiszen számos tényező miatt csúszhat egy-egy épület befejezése. Jövő év elejétől ugyanis csak közel nulla energiaigényű, tehát olyan új ingatlan épülhet kaphat használatbavételi engedélyt az EU-ban, amely energiahatékonysága eléri a közel nulla energiaigény követelményszintjét, legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, azaz legalább BB energetikai besorolású.
A hazánkban található 4,4 millió lakóegység megközelítőleg egynegyede rendelkezik jelenleg az energetikai állapotot vizsgáló tanúsítással. Az elmúlt 4 évben energetikailag vizsgált épületek 67-68 százaléka CC (korszerű) és GG (átlagost megközelítő) közötti besorolást kapott a publikusan elérhető e-statisztikák adatai szerint. Az ingatlanok 29-30 százaléka azonban gyenge, rossz, vagy kiemelkedően rossz minősítés (HH és JJ) között van.
Az elmúlt 4 évben 2,69 százalékot növekedett a minimális (AA++) és közel nulla (BB) energiabesorolás közötti épületek száma, mindazonáltal így is csak a tanúsított ingatlanok 3,59 százalékát fedte le 2019-ben. Bár 57 százalékkal több épület kapott BB besorolást tavaly, mint 2018-ban, a legnagyobb ugrást ebben a kategóriában 184 százalékos növekedéssel a 2017-es év hozta. Ez utóbbi részben a 2016-os Európai Uniós szabályozási és besorolási rendszerezésre való áttérés miatt is történhetett.
