Szigorodnak a szabályok - szinte minden magyar épülettel baj van

Már a 2020-ban épülő ingatlanok tervezésekor érdemes figyelembe venni az Európai Uniós direktívák szerint szigorodó épületenergetikai szabályokat, 2021. január elsejétől ugyanis kizárólag legalább BB energetikai besorolású épület kaphat használatbavételi engedélyt.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Előbb-utóbb minden ingatlan sorra kerül

Sokan nem tudják, az energetikai tanúsítványokat nem csak újépítésű ingatlanokra kell kiállítani, hanem minden ingatlanra, amelyet értékesítenek, a szerződés megkötéséhez ugyanis szükség van a szakvéleményre. Illetve az energetikai követelmények nem csak újépítésre, hanem meglévő épületek jelentős felújítása esetén is alkalmazandók. Jelentős felújításnak minősül például a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25 százalékát érintő felújítás – mondta Gali András.

Az e-statisztikák sokat elárulnak a magyar ingatlanok általános állapotáról, amiben reálisan nézve a szabályozásnak köszönhetően is csak évtizedes időtávon beül várható érdemben változás. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy számottevően gyorsíthat ezen a folyamaton, ha az energiatudatos gondolkodásmód a lakásfelújításoknál is megjelenik. Jelentősen növelheti az épületek, lakások ingatlanpiaci értékét a megfelelő energetikai állapot – legyen szó akár régi, akár új épületről. Így, bár az a tapasztalatom, hogy az emberek többsége jelenleg inkább szükségből, a külső körülmények kényszerítő hatására – például meghibásodás, állagromlás miatt – újít fel, egyre több az olyan beruházó, akinek kifejezetten az energiamegtakarítás a célja. Hosszútávon a lakásfelújítások terén is az értékemelő rekonstrukciók számának növekedésére számítok – tette hozzá.

Mit és mikor újítunk fel?

A KSH felmérése szerint a leggyakoribb felújítás-típus a belső festés, az otthonokat átlagosan 12-13 évente festik újra. Mindemellett a vizsgált lakások közel felében a burkolatokat és a nyílászárókat is kicserélték vagy felújították az elmúlt 10 évben, míg az épületgépészetet, a hőszigetelést, illetve a külső burkolatokat mindössze a teljes állomány 20-25 százalékában hozták rendbe ugyanebben az időszakban. Ezek felújítása tehát, a tendenciákat figyelembe véve, feltételezhetően 40-50 évente történik meg. A felújítási szokásokban nem tapasztalható jelentős eltérés regionális viszonylatban. A nagyvárosok és a kisebb települések között mindössze minimális eltérések tapasztalhatók. A gépészeti felújítások, valamint klíma beszerelések gyakoribbak Budapesten, míg a külső burkolatok felújítása és a hőszigetelés a kisebb városokra jellemzőbb.

Véleményvezér

Meddig élnek a magyarok?

Meddig élnek a magyarok?  

A várható élettartamot tekintve Szlovénia lekörözte Ausztriát.
Bajban a NER cégek a tőzsdén

Bajban a NER cégek a tőzsdén 

Egyszerre több NER cég került gyengülő pozícióba.
Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta 

Argentína teljesen más modellt választ, mint Magyarország.
Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo