A 2014-2019 közötti időszakban a nominális és a reálkeresetek jelentősen bővültek. Az előbbiek több mint 60 százalékkal, az utóbbiak csaknem 50 százalékkal emelkedtek, ami részben a gyors béremelkedésnek, részben pedig az alacsony inflációnak köszönhető. A nyugdíjak gyarapodása 2014-16-ban az alulbecsült infláció következtében meghaladta, 2017-19-ben viszont az alulbecslés miatt csak utólag haladta meg az átlagos áremelkedést. Az ő körükben az aktív keresőkhöz képest jelentősen kisebb volt a reáljövedelmek növekedése.
A KSH jövedelem statisztikája szerint a háztartások jövedelme a vizsgált hat évben összesen 28 százalékkal emelkedett, vagyis a kereseteknél sokkal kisebb mértékben. Összességében azonban ez az évi 4,2 százalékos reáljövedelem növekedés is imponáló, ha nem is kiugró a Visegrádi ország csoporton belül, vagy akár Romániához viszonyítva. Mindezek alapján az lenne várható, hogy a háztartások túlnyomó többsége javuló anyagi helyzetben legyen, különös tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás szintje is rekordokat dönt.
Nincs változás?
A GKI Gazdaságkutató Zrt. havi 1000 fős, reprezentatív lakossági felmérésének adatai alapján azonban az emberek jelentős része ezt nem érzi. Az elmúlt években a megkérdezett háztartásoknak csak 15-25 százaléka érezte úgy, hogy az előző évhez képest jelentősen vagy kisebb mértékben javult pénzügyi helyzete (az utóbbi hónapokban 20 százalék alatti részük). A jelentősen vagy kissé romló pénzügyi helyzetű háztartások aránya 2018-ig erősen csökkent (15-ről 5 százalékra), majd tavaly ismét emelkedni kezdett, 7,5 százalékra. Ugyanakkor a nagy többség, a háztartások háromnegyede az elmúlt hat évben rendre változatlannak vélte pénzügyi helyzetét.
Meglepő válaszok születtek
A szakértők úgy tartják, hogy a lakosság a 3 százalék alatti mértékben bővülő reáljövedelem-növekedést nem igazán érzékeli. Mivel az elmúlt években ennél több mint 1 százalékponttal gyorsabban emelkedtek a reáljövedelmek, a válaszok ilyen megoszlása meglepő. Ebben szerepe lehet a lakosság által érzékelt és a statisztika által kimutatott ár- valamint jövedelememelkedés eltérésének. Ismeretes, hogy az áremelkedés mérése többek között a fogyasztási szerkezet változása és a termékek minőségének, technikai fejlődésének figyelembe vétele, a lakhatási költségek számbavétele miatt módszertani problémákkal terhelt, miközben a lakosság inflációs érzetére néhány vezértermék (főleg napicikk vagy az üzemanyag) aránytalanul nagy hatást gyakorol.
Más oldalról a jövedelmekben az elmúlt években végbement fehéredés (például az erőltetett minimál-béremelések következtében szűkülő zsebbe fizetés következtében) a statisztikában nem érzékelt jövedelem-kiesést is okozott.
További magyarázatot jelent a magyar társadalom erősödő differenciálódása, ami a középrétegek statisztika által sugalltnál kisebb gyarapodására, emiatt közérzetük ennél is kisebb javulását okozza.
