Tavaly már nem volt növekedés az előző évhez képest, szemben a korábbi évek tempós növekedésével, 2016 óta ugyanis évente 18-33 százalékkal fokozódott a kereslet - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összeállításából, amely közel 400 ezer hirdetés adatai alapján négyéves távlatban vizsgálta Budapest és a legnagyobb vidéki városok albérletpiacán a kereslet és a kínálat alakulását, a kiadási idők változását.
Hány nap alatt jön a bérlő?
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a kereslettel ellentétben a kínálat nem tetőzött, sőt fokozatos bővülést mutat Budapesten és a megyei jogú városokban, köztük a legnagyobb egyetemvárosokban. 2016-hoz képest mára 40 százalékkal nőtt, 2019-ben pedig 13 százalékos volt a bővülés az előző évhez képest. A kínálat növekedésében a korábbi évek a befektetési célú lakásvásárlásai is szerepet játszanak. “Bár a turizmus felívelése miatt a kiadó ingatlanok egy része nem jelent meg az albérletpiaci kínálatban, mert lakáshotelként üzemeltették, sok befektető azonban a hosszú távú kiadást választotta” - mondja a szakember.
Az ingatlan.com elemzése szerint az elmúlt négy évben némiképp növekedett a kiadási idő. Budapesten 2016-ban átlagosan 25 nap alatt talált bérlőre egy lakás, 2017-ben és 2018-ben egyaránt 28 nap kellett ehhez, tavaly pedig 29 napra volt szükség. Közben a megyei jogú városokban a kiadási idő a 2016-os 29-napról 2019-re 36 napra nőtt. Balogh László szerint lényegében a kiadási idő szerény mértékű emelkedése összefügg a kínálat bővülésével, a bérlők ugyanis szélesebb palettáról válogathatnak. “Most nagyjából egy hónap alatt lehet bérlőt találni. A kiadási idő várhatóan nem fog komolyabb mértékben növekedni, mert a tulajdonosoknak veszteséget jelent, ha üresen áll a lakás, így ezeket még olcsóbban is érdemesebb kiadni. Igaz, vannak olyan tulajdonosok, aki még abban az időszakban keresik az új bérlőt, amíg a régi még ott lakik az ingatlanban” - fogalmazott az ingatlan.com szakembere.
Bérleti díjak, diákok, hitelek, kamatok
Az ingatlan.com a bérleti díjak változását is megvizsgálta annak apropóján, hogy napirendre került az albérletpiacon az egyik legjelentősebb keresletet biztosító egyetemisták számára elérhető diákhitel összegének esetleges emelése - részben a lakbérek emelése miatt. A budapesti kiadó lakások átlagos bérleti díja 165 ezer forint volt január végén, a megyei jogú városokban pedig ugyanez 100 ezer forintot tett ki, ami 10, illetve 11 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Ugyanakkor több népszerű budapesti kerületben már megállt a drágulás. Összességében a bérleti díjaknál továbbra is emelkedés látható, de jóval lassabb ütemű a drágulás, mint az elmúlt években.
Trencsán Erika, az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu vezető pénzügyi szakértője a diákhitelről azt mondta, hogy ez az egyik legkedvezőbb konstrukció a teljes magyarországi hitelpiacon. A szabad felhasználású diákhitel kamata jelenleg közel 2 százalék, a törlesztést pedig csak akkor kell elkezdeni, ha vége a diákéveknek. Jelenleg havi 70 ezer forint a Diákhitel1 maximális összege, ami Budapesten és a többi egyetemvárosban sem elég a bérleti díjakra, ezért a maximális hitelösszeg növelés ebből a szempontból indokolt lehet.
További drágulásra számítanak a magyarok
A lakásdrágulás tovább folytatódhat – ez már a K&H biztos jövő felméréséből derült ki. Eszerint a magyarok a következő három évben 23 százalékos áremelkedést várnak a lakáspiacon. Árcsökkenésre 12 százalék számít, míg több mint 50 százalékos drágulást az érintettek 7 százaléka tart elképzelhetőnek.
A legtöbben – a válaszadók 32 százaléka – 25-49 százalékos, 22 százalékuk pedig még jelentősebb, 50-74 százalékos drágulást érzékelt. Minden tizedik megkérdezett szerint pedig megduplázódtak az árak az utóbbi három évben. Budapesten az átlagnál komolyabb, 56 százalékos volt drágulás a magyarok szerint. Ez összhangban van a hivatalos KSH-adatokkal, amelyek szerint a múlt év második félévében egy átlagos budapesti használt lakás ára 32,7 millió forint volt, ami 54 százalékkal haladja meg a 2016-os szintet. A felmérésből az is kiderült, hogy akik lakásvásárlást terveztek az elmúlt három évben, az átlagosnál magasabb, 51 százalékos drágulásról számoltak be.
A kutatásban megkérdezettek többsége szerint a következő három évben folytatódik a drágulás: szerintük átlagosan 23 százalékkal kell majd többet fizetni a lakásokért. Az átlagok mellett érdemes a részeredményeket is megnézni: 20 százalék maximum 10 százalékos áremelkedést jósolt, 22 százalék számít 11-24 százalékos drágulásra, míg 7 százalék szerint több mint 50 százalékos drágulásra érdemes felkészülni.
Mindössze 5 százalék számít stagnálásra, míg 12 százalék bízik abban, hogy olcsóbbak lesznek a lakások. Árcsökkenésre egyébként leginkább a keleti megyékben számítanak, illetve azok reménykednek ebben, akik vásárolni terveznek a jövőben, míg az árak leginkább Budapesten nőnek majd.
