A vermonti szenátor, Bernie Sanders – aki az amerikai elnökjelöltségért folyó demokrata párton belüli versengésben 2016-ban Hillary Clinton ellen indult – a minap felhívta rá a figyelmet, hogy egyre több tagállam és város ébred rá országszerte, hogy „milyen veszélyesek és abszurdak” Trump „ötletei és tettei”, és előbb-utóbb saját elhatározásból, maguktól fognak cselekedni a klímavédelem érdekében.
Kilép a Fehér Ház, vagy sem?
A Barack Obama környezetvédelmi törvényeit már oklahomai főügyészi minőségében is perek tucatjában támadó Scott Pruitt, a zöld törvényeket betartató Környezetvédelmi Hivatal vezetője (s e minőségében rókaként a tyúkól főnöke, ahogy azt korábban írtuk) április elején azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is aktívnak kell maradnia a nemzetközi klímaváltozási diskurzusban, de a Trump-kormány „rossz ügyletnek” tartja a klímaegyezmény USA-ra vonatkozó vállalását.
Magyarán a fosszilis ipart támogató Trumpnak nem tetszik, hogy az USA-nak csökkentenie kell az üvegházgáz-kibocsátását. Azért is „rossz ügylet” a klímaegyezmény a Trump-kabinet számára, mert nem tetszik nekik, hogy India és Kína úgy lépett be a megállapodásba, hogy nem kötelezte magát emissziócsökkentésre. Hozzátehetjük, ez nem jelenti azt, hogy nem tennék. Kína külügyminisztériumának szóvivője, Lu Kang nemrég azt mondta, a Föld országainak „lépést kell tartaniuk a fejlődéssel, és proaktív lépéseket kell tenniük, hogy betartsák ígéreteiket, és közösen tartsák be a klímaegyezményt”. (A két ázsiai nagyhatalom csak nemzeti stratégiát nyújtott be a klímaegyezmény titkárságának, ami felvázolja, hogy miként kívánják csökkenteni szennyezőanyag-kibocsátásukat.)
Pruitt óvatos fogalmazása a klímaegyezmény kritizálásában arra utal, hogy Trumpék is tisztában vannak vele, mekkora globális felhördülést és tiltakozást váltana ki a polgárokban és az USA szövetségeseiben, ha az USA kilépne a klímaegyezményből.
De ez a határozatlan, nem egyértelmű állásfoglalás azt is jelenti, hogy még mindig megvan az esélye, hogy Trump egy tollvonással kilépteti az USA-t a globális klímaegyezményből, vagy akár passzív agresszív módon hanyagolja annak kritériumait, az üvegházgáz-kibocsátásra vonatkozó vállalásokat.
Trump március végi elnöki határozata a klímavédelmi szabályozások fellazításáról nem tért ki a klímaegyezmény (amerikai) sorsára. A Fehér Ház szóvivője, Sean Spicer azt mondta, hogy a júniusi G7-csúcstalálkozóig Trump meghozza a döntést a kérdésben.
Pruitt egyébként teljességgel hiteltelen alak, mint kormányzati környezetvédelmi biztos. Nemrég azt mondta, hogy a szén-dioxid nem a felmelegedés elsődleges forrása (ez a klímaszkeptikusok alapelve: nem emberi tevékenység és légszennyezés okozza a globális felmelegedést, az javarészt természetes folyamat, nélkülünk is végbemenne).
Egy sajtótájékoztatón azonban magyarázatot követeltek tőle, s Pruitt kénytelen volt leszögezni, hogy „az emberi tevékenység valamilyen mértékben hozzájárul” a klímaváltozáshoz. Ez már Trump mértéktartóbb megjegyzésére hajaz, amit megválasztása után mondott, miszerint „van valamiféle kapcsolat” a légszennyezésünk és a klímaváltozás között.
Kiben reménykedhetünk?
Ivanka Trump
Ő járt közben, hogy Al Gore találkozhasson Donald Trumppal. Az USA egykori elnöke és Nobel Békedíjas zöld aktivista elmagyarázta Ivankának, miért fontos a megújuló energiás szektor fejlesztése (munkahelyeket jelent, és sokkal gyorsabban növekszik, mint a fosszilis iparágak), majd előadta prezentációját Donald Trumpnak is. Ráadásul Ivanka hisz a klímaváltozás tényében, és a hírek szerint műveli is magát a témában, utánaolvas fontos kérdéseknek.
Rex Tillerson
Tillersont Trump az Exxon Mobil olajmulti vezérigazgatói székéből hozta át a kormányba külügyi államtitkárnak (tulajdonképpeni külügyminiszternek). De mivel az Exxon ellen vizsgálat folyik a klímakockázatok részvényesektől való eltitkolása gyanújával, Tillersonnak érdeke, hogy progresszívnak láttassa magát a nyilvánosság előtt klímakérdésben.
A Reuters úgy tudja, Tillerson a párizsi klímaegyezményben maradás mellett van. A The New York Times értesülése szerint mind Tillerson, mind Ivanka Trump azon az állásponton van, hogy ha az USA kilép a klímaegyezményből, az károsítaná a diplomáciai kapcsolatait fontos szövetségesekkel.
A klexiten kívül „nem jut eszembe semmilyen más téma, talán a NATO-t leszámítva, amiből ha egyszerűen kivonulnánk, az nagyon negatív hatással lenne arra, hogyan ítélnek meg minket”, fogalmazott Tillerson, aki szerint fontos, hogy Amerika megőrizze befolyását a nemzetközi közösségben, és világhatalmi pozíciója sérülne, ha kilép az egyezményből. Tillerson tehát elsősorban külpolitikai, diplomáciai és PR-problematikának tartja a kivonulás/bennmaradás ügyét, nem pedig gazdaságpolitikai vagy környezetvédelmi kérdésnek.
Marc Morano, a republikánusoktól dezertált szenátusi alkalmazott megerősítette a Climate Depot-nak, hogy Tillerson és Ivanka Trump véleménye jelenti a klexit megvalósulása előtt tornyosuló két akadályt.
Olajvállalatok
A Reuters hírügynökség háttérinformációi szerint az olajvállalatok folyamatosan kommunikálnak a Fehér Házzal a pró és kontra érvekről azt illetően, érdemes-e a párizsi klímaegyezményben maradnia az USA-nak. Merthogy e cégek is belátták, hogy vannak érvek, melyek a maradás mellett szólnak.
Az egyik például a kiszámíthatóság: ha törvényileg szabályozva van az üvegházgáz-emisszió, és be van árazva a légszennyezés (akár kvótavásárlási kötelezettséggel, akár karbonadóval), az olyan üzleti és jogi környezetet teremt a részvénytársaságoknak, melyben ütemezni tudják kiadásaikat és felelősen tájékoztatni részvényeseiket az externáliák okozta költségekről.
Rick Perry
A korábbi texasi kormányzó önmagában nem pozitív tényező. Energiaügyi miniszterként azt fogja csinálni, amit Trump mond neki. De kedvező jel, hogy eddig még nem jelezte francia kollégájának, Segone Royal ökológiai, fenntartható fejlődési és energiaügyi miniszternek, hogy bármi változás lenne az USA klímapolitikájában. (Royal egyébként Francois Holland francia elnök élettársa volt 1978 és 2007 között, s egyben négy gyermekük anyja.)
A G7-országok római energiaügyi tanácskozásán mind a francia, mind az olasz miniszter azt mondta, az USA jelenleg felülvizsgálja energiapolitikáját. Ezért volt az USA válasza a grémium kérésére, hogy közös álláspontot fogalmazzanak meg klímaügyben, hogy az új összetételű amerikai kormány álláspontjának kialakítására csak a júniusi találkozóra kerülhet sor.
A római tanácskozásra Perry olyan kérésekkel jött, hogy a közös álláspontba építsenek be olyan preferenciákat, melyek kedvezően érintik a fosszilis energiahordozókat és a szénipart, de természetesen ez eléggé idejétmúlt törekvés, főleg Európában, ahol a tagországok többsége azon van, hogy a megújuló energiák aránya növekedjen az energiamixben.
A Reutersnek egy meg nem nevezett informátor azt mondta, Perry és amerikai érdekek elszigetelődtek a találkozón, az eseményre mégis konstruktív hangvétel volt jellemző.
A klexit legfőbb pártfogója a Fehér Házban az elnök stratégiai tanácsadója, Steve Bannon, a Breithart egykori főszerkesztője. A honlap klímatagadó álláspontot képvisel. Ugyanakkor a Business Insider a napokban megjelentetett egy olyan cikket, amely azon spekulált, hogy a szélsőjobbos Bannon napjai a Fehér Házban meg vannak számlálva, Trump eltávolodott tőle.
Forrás: Reuters, The Independent, Business Insider
