A munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog – jelentette ki az emléknap alkalmából Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke szerint annak ellenére, hogy tavaly 20 százalékkal többen haltak meg a munkahelyükön mint 2023-ban, a kormány még mindig nem veszi elég komolyan a balesetek megelőzését, kevés és nem is elég hatékony a munkaügyi ellenőrzés, 2024-2025-ben történtek olyan munkavédelmi jogszabályi változások, amelyek miatt a szakszervezetek, így a MASZSZ is hallatta a hangját.

Ilyen volt egyebek között egy veszélyes könnyítés, amely szerint bizonyos munkakörökben a hagyományos helyett elég egy általános írásos munkavédelmi „oktatás” és megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági – üzemorvosi – vizsgálat is, a munkáltatóra bízták, hogy költ-e az alkalmazottai egészségügyi vizsgálatára.

Ráadásul egyes esetekben munkaerőhiány miatt az orvosokat kényszerűségből más egészségügyi végzettséggel rendelkezőkkel próbálják helyettesíteni. És akkor még nem is beszéltünk a kevés felderített foglalkozási megbetegedésről, amely valós számai így rejtve maradnak, holott nemzetközi példák alapján nagyságrendekkel több munkahelyi eredetű megbetegedéssel kalkulálhatunk a valóságban, mint munkabalesettel.

Ez ellen a szakszervezeteken kívül a munkavédelmi szakma is, kiemelten a foglalkozás egészségügyi orvosok is sok fórumon tiltakoztak, mindhiába – idézte fel az elnök. Szerencsére a nagyobb cégeknél, és ahol jellemzően vannak szakszervezetek, munkavédelmi képviselők, a vizsgálatok változatlanul fennmaradtak. De a kisebb cégek, és az állami szféra területeinél várhatóan nem ez lesz a jellemző jó gyakorlat. Idén január 1-jétől a munkahelyi kockázatértékelést az eddigi 3 helyett elég 5 évente elvégezni. Ez a döntés sem szolgálja a jobb munkavédelmet. A felsorolt lazítások akár néhány ember egészségébe, életébe is kerülhet – szögezte le Zlati Róbert.