A Mission 2020 nevű felhívás egyik kitalálója Christiana Figueres, aki 2010 és 2016 között az ENSZ első számú klímafelelőse volt és a párizsi klímaegyezmény megalkotásához vezető folyamat és politikai egyeztetés kulcsfigurája.
Már elfüstöltük
A bökkenő az, hogy kieregettük már a földi atmoszférába azt a mennyiségű üvegházgázt, amivel ez az 1,5 Celsius fokos felmelegedés még tartható.
Ha figyelembe vesszük, hogy az emberiség, a világgazdaság éves emissziója 41 gigatonna, akkor láthatjuk, hogy mennyire a karbonkorszak végén kellene járnunk. Kellene. Abban a fázisban, amikor már nagyon is küszöbön van a karbonmentes gazdasági működés. Persze közel sem tartunk még itt.
A 150 felhasználható, kifüstölhető gigatonnát alapul véve, nem több mint 4 évünk maradt, hogy a jelenlegi szinten füstöljünk még. Ha a becsült 150 és 1050 gigatonnás mezsgye legvalószínűbb középutját nézzük (kb. 600 Gt), akkor 15 évig szennyezhetjük még változatlan módon a földi atmoszférát. Aztán viszont hirtelen nullára kellene állítani az emissziót.
Ilyen drasztikus emissziómérséklés megvalósíthatatlan és a Mission 2020 kiötlői is tudják, hogy ez senkinek nem érdeke. A fokozatos csökkentés, az emisszió folyamatos fékezése az a mód, amihez minden érdekelt hozzá tudja szoktatni magát gazdasági sokkhatás nélkül.
Bíztató jelek
A jó hír az, hogy ha csak 2020-tól kezdődik a globális emisszió csökkentése, akkor még mindig tartható a klímaegyezményben felvázolt 1,5 Celsius fokos befékezése a klímaváltozásnak. Vagyis van még 3 év türelmi időnk. Ez alatt azonban össze kell szednünk magunkat, hogy előkészíthessük a terepet ahhoz, a globális kibocsátás valóban jelentősen csökkenni tudjon globálisan.
Vannak még bíztató jelek:
- Az üvegházgázkibocsátás levált a gazdasági termeléstől és a fogyasztástól. Az elmúlt 3 évben a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2-emisszió stagnált, miközben a globális GDP 3,1 %-kal nőtt.
- Éves emissziócsökkenés vagy stagnálás az elmúlt 40 évben mindössze háromszor fordult elő korábban (a '80-as években, 1992-ben és 2009-ben), ám mindhárom alkalommal gazdasági visszaesés váltotta ki. A mostanit nem.
- Az USA 2016-os ÜHG-kibocsátása 3 %-kal csökkent az előző évihez képest, miközben a GDP 1,6 %-kal nőtt. Kína kibocsátása 1 %-kal esett, míg a bruttó össztermék 6,7 %-kal nőtt. Persze túl korai még megítélni, hogy ez ideiglenes jelenség vagy tendencia marad-e.
- 2016-ban 5,4 %-kal nőtt Kína energiafogyasztása, ennek kétharmadát megújulókból elégítették ki, főként víz- és szélenergiával.
- Az EU-ban az új energiakapacitások 75 %-a megújuló volt. A szénalapú energiatermelés iránti igény 10 %-kal csökkent.
- Az USA-ban az energiaszolgáltató cégek által tavaly újonnan üzembe helyezett energiatermelő létesítmények kétharmada volt megújulón alapuló.
- A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) úgy jósolja, hogy 2020-ra a megújulók a világ áramfogyasztásának 26-27 %-át tudnák lefedni. 2015 végén ez még 23,7 % volt.
- Az elektromos autók elterjedésével 2025-re kiváltható lenne napi 2 millió hordó fosszilis üzemanyag fogyasztása. 2050-re napi 25 millió hordó olaj elhasználását spórolhatnánk meg.
- A napenergia 2050-re a globális villamos energiahasználat 29 %-át tudná kielégíteni.
- Ezzel kiválthatók lennének a széntüzelésű erőművek és a földgázüzemű erőművek nagy része. Csak 1 %-os részesedésük maradna a piacon.
- Az ExxonMobil olajipari vállalat becslései ennél jóval mérsékeltebbek. A cég kalkulációja szerint a megújulók csak 11 %-kal részesednének az energiamixben 2040-re.
Zöld fellendülés
- A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IREA) és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) úgy kalkulálta, hogy a klímavédelem 19 000 milliárd dollárral tudná növelni a globális GDP-t.
- Az IEA szerint pedig a párizsi klímaegyezmény megvalósítása 13 500 milliárd dollárnyi gazdasági tevékenységet generál 2050-ig.
Figueres és kollégái a következő 6 pontos akciótervet javasolják:
- Fel kell gyorsítani a már meglévő zöld megoldások tömeges méretű alkalamzását.
- A városok és a helyi kormányzatok segítsék a környezetkímélő megoldások érvényesülését.
- Tudományos alapokra kell helyezni a zöld politikát. Emmanuel Macron "Make Our Planet Great Again" szlogent hangoztató kampányát példaértékűnek tekinthető. Élénkíteni kell az üzleti, politikai és tudományos döntéshozók közötti eszmecserét. Jó példa erre a davosi Világgazdasági Fórumon idétt tartott Arctic Basecamp, mely tudósokat hozott a politikusokkal benépesített konferenciára.
- Mindezek a lépések elősegíthetnék, hogy 2018-ban, amikor a párizsi klímaegyezményben szereplő országok újraértékelik a vállalásaikat, ambiciózusabb emissziócsökkentési célok mellett is elkötelezhessék magukat.
Figueres és szaktársai elismerik, hogy talán idealistának tűnnek az elképzeléseik (legrosszabb esetben teljességgel valószínűtlennek), mégis érdemes a megvalósításukra törekedni. Így nézhet ki a világ már 2020-ban:
Energia. 2020-ra a megújulók adnák az energiatermelés 30 %-át. (2015-ben ez még 23,7 % volt.) Új széntüzeléses erőmű építésére már sehol sem adnak engedélyt a kormányok és egyébként is bezárják az összes ilyen erőművet.
Infrastruktúra. Világszerte a városok és az országok programokat indítottak az épületek dekarbonizációjára 2050-ig. Erre évente 300 milliárd dollárt költenek. A városok évente épületeiknek legalább 3 %-át zérókibocsátásúvá alakítják át.
Közlekedés. Az elektromos gépjárművek teszik ki a globális autóeladások 15 %-át. (Jelenleg az elektromos és hibridautók a piac 1 %-áért felelnek.) 20 %-kal kellene növelni a teherautók és a repülőgépek üzemanyaghatékonyságát.
Föld. A kormányok törvénybe iktatják az erdőirtás tiltását és hatékony újraerdősítést. Jelenleg a fakivágás okozza a globális ÜHG-emisszió 12 %-át. Ha ezt sikerül a 2020-as években nullára csökkenteni, akkor az erdők 2030-ra akár nettó karbonelnyelőkké is válhatnak.
Bankszektor. Legalább 1000 milliárd dollárnyi tőkére lenne azonnal szükség a klímatudatos technológiák kiépítésére és ezáltal a klímavédelem kivitelezésére. Ezek finanszírozására a kormányoknak, a magántulajdonban lévő bankoknak, a hitelezőknek és a Világbanknak zöld kötvényeket kell kiadniuk. 2016-ban 81 milliárd dollárnyi zöld kötvényt bocsátottak ki világszerte, 2020-ra ennek tizszeresét kellene elérni.
Ismeretterjesztés. Az akadémikus igényű, professzorok által teleírt szaklapok nem értelmezhetők és emészthetők a laikusok számára, ezért a klímaügyi kérdések világos, közérthető tárgyalására olyan lapra lenne szükség, mely tematikailag a Harvard Business Review és a Nature ötvözetét nyújtja.
(A Nature és a Business Insider cikkei alapján.)
