Az ökolábnyomunknak van egy olyan része, amiről sajnos a legtöbben még csak nem is tudnak. Pedig az exportált ökolábnyomunk rendkívül nagy. Ez az, amikor fogyasztásuk káros ökológiai hatásait távoli országok szenvedik el, hogy abból mi profitálhassunk. De ezeknek az externáliáknak a beárazása nem történt meg. Illetve Franciaország most próbálkozik vele.
Értünk irtják
A nyugati piac hatalmas pálmaolaj igénye miatt megyényi nagyságú esőerdőket irtanak ki Ázsiában. Több mint a negyede eltűnt az indonéz erdőknek az elmúlt 25 évben. Az erdőirtás nemcsak azért káros, mert megszünteti a föld tüdejeit, melyek felszívnák a széndioxidot, de a nagy mértékű fakivágásnál nagy mennyiségű széndioxid szabadul fel, amely eddig a lombozatban, a fatörzsben és a gyökerekben lapult megkötve. Vagyis a tarvágás a leginkább légszennyező tevékenységek egyike. Az ültetvények telepítését az őshonos fajok is megszenvedik (pl. az orangutánok), élőhelyük elpusztul. Számos állatfaj jutott emiatt a veszélyeztetett fajok közé.
A probléma ma már ismeretes a közvélemény előtt, de egyetlen nyugati kormány sem foglalkozott vele olyan szinten, hogy tegyen is a megfékezéséért valamit. Pedig a bőséges pálmaolaj-termelésnek a nyugati világ fogyasztói társadalmának tagjai a haszonélvezői. Franciaország ezt az igazságtalanságot orvosolja a pálmaolajadóval.
Más kára a mi vétkünk
Franciaországban a Nemzetgyűlés elfogadta azt az adónemet, mely környezetpusztító módon előállított pálmaolajra vetne ki az állam. Az új pálmaolajadó nem vonatkozik a fenntartható módon termesztett olajpálmafa-ültetvényekre.
A pálmaolajra már vonatkozik egy adó Franciaországban (104 euró/tonna), az új adónem viszont kiterjedne a kókuszolajra és a pálmamagolajra is. Elfogadása egy széleskörű, biodiverzitást segítő törvénycsomag része.
Az adó 30 eurónál kezdődne 2017-ben és évi 20 euróval növekedne, 2020-ra elérve a 90 eurót. Eredetileg úgy tervezték, hogy 90 eurónál kezdenék az adóztatást. Sőt a parlament felső háza 300 eurónál akarta indítani a szállítmányok adóterhét. A kormány már korábban kísérletet tett a pálmaolaj erősebb adóztatására, de lobbicsoportok meghiúsították ezt. Akkoriban Nutella-adódnak becézte a közvélemény a javaslatot, a termékben lévő magas pálmaolaj tartalom miatt.
Lehet ezt?
Az adó célja, hogy a pálmaolaj árát felhozzák a szójababolajét megközelítő szintre, hogy ezzel is csökkenjen iránta az igény. (Mert ami olcsón beszerezhető, abból sosem elég.) Az árkülönbség eltörlésével elsősorban az amerikai, argentin és malajziai szójababolaj-termelők járnának jól.
A francia kormány álláspontja szerint az adó nem sérti a WTO égisze alatt működő szabadkereskedelmi egyezményeket, mert csakis a fenntarthatatlan termelést szankcionálja. Indonézia azonban máris panasszal élt a WTO-nál.
Franciaország mellesleg évi 111 000 tonnás importjával nem tartozik a legnagyobb pálmaolaj felvevő piacok közé. (Ebből 11 000 tonna malajziai, a többi indonéz eredetű.) Több francia szupermarket vállalta, hogy 2020-ra kivonja saját márkás termékeiből a pálmaolajat. Ezt azonban főként azért teszik, mert a fogyasztók nem tartják egészségesnek a telített zsírokat.
Az adónem léte még közel sem biztos, csak akkor kerülhet bevezetésre, ha a törvényhozás felső háza is elfogadja. Erre vélhetően májusban vagy júniusban kerülhet sor.