A 2014-2016-re vonatkozó első Tudatos Vásárló Piaci Jelentés eredménye szerint 1014 milliárd forint volt a tudatos vásárlói döntések értéke. Ebből élelmiszerre 360 milliárd, lakásfenntartásra 237 milliárd, közlekedés és szabadidőre 334 milliárd, pénzügyekre 84 milliárd forint jutott. Ebben az időszakban közel 180 milliárdot költött a lakosság energiahatékony háztartási gépekre, majdnem 80 milliárdot tartott értékalapú bankban, 50 milliárd forintot költött biciklikre és 23 milliárd forintért vett napelemeket. Az ezekre a termékekre és szolgáltatásokra költött összegeknek mind valós társadalmi vagy környezeti hozzáadott értéke van - olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületének közleményében.
Három év alatt minden egyes háztartás átlagosan 245 ezer forintot költött fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra úgy, hogy azzal egy fenntarthatóbb, felelősebb világhoz járult hozzá.
Ezen felül a bojkottok becsült értéke az elmúlt 12 hónapban 129 milliárd forint volt – a felnőtt lakosság 17%-a, több mint 1,2 millió ember bojkottált termékeket és szolgáltatásokat etikai, elvi okokból.
A legtöbb területen nő a piac
Az elmúlt három évben az élelmiszerfogyasztás, lakásfenntartás, közlekedés és szabadidő területén a környezeti és etikai szempontból átgondolt döntések a legtöbb kiadási kategóriában jelentős növekedést mutattak. A méltányos kereskedelem (fairtrade) értéke 2014 és 2016 között közel hétszeresére, az elektromos autók piaca a háromszorosára, míg a bioélelmiszerek és a közösségi mezőgazdálkodás forgalma 50%-kal, az energiahatékony háztartási eszközök forgalma 40%-kal nőtt. A legnagyobb fejlődést a kicsi szegmensek mutatták fel. A növekedés hátterében a változó fogyasztói igények mellett a kínálat bővülése, a különböző támogatási programok (például az elektromos autó vagy a háztartási gépek), illetve egy-egy fontos piaci szereplő döntése áll (fairtrade).
„Mi lenne, ha mindannyian szavazóeszközként kezdenénk el a pénzünkre tekinteni? Egy reggel arra ébrednénk, hogy mindenki számára érdekes az a hatás, amit a költéseivel elér, hogy vásárlásaival közvetve kiket támogat, kiket is juttat bevételhez, profithoz. Vajon másképp költenénk? És amikor nem költünk, hanem megtakarítunk, vajon számít-e, hogy a bankban tartott pénzünkből milyen vállalatok, ügyek jutnak forráshoz, virágoznak, fejlődnek? Mi a MagNetnél szeretünk a demokráciára aktív “piactérként” tekinteni, ahová nemcsak 4 évente megyünk el egyszer voksolni, hanem ahol ügyfeleink nap mint nap tudatosan fejezhetik ki a véleményünket, dönthetnek felelősen, vállalhatnak aktív szerepet a költéseikkel is. A kutatás eredményei alapján örömmel látjuk, hogy egyre többen gondolkodunk így.” – vallja Molnár Csaba a MagNet Bank Közösségfejlesztési igazgatója.