2014. március 15-től hatályos az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) A változás számos területet és ügyet érint az ügyvezetők felelősségétől a szerződéseken át a társasági szerződésig. Összeszedtük a legfontosabb, cégeket érintő újdonságokat!
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv jelentősen átalakítja a magyar jogi kereteket. A hatalmas, 1596 paragrafusból és 3968 bekezdésből álló jogszabály jelentősen kihat majd mindennapjainkra, és komolyan érinti az üzleti élet résztvevőit is. A változás jelentős lesz, az új Ptk. sok ponton fog változtatni a jelenlegi rendelkezéseken, hiszen a statisztikák szerint 3968 bekezdésének 42 százaléka minősíthető vadonatúj szabálynak.
Hogy az új törvénynek mekkora hatása van a társadalom egészére, azt jól jelzi, hogy az összesen 541 hatályos magyar törvényből 228-hoz kellett hozzányúlni az új Ptk. bevezetése miatt.
Kép: Fotolia
Az átállás biztosan okoz majd nehézségeket, és az is valószínű, hogy sokszor kell még módosítani az életbe lépett törvényen ahhoz, hogy minden részlet olajozottan passzoljon. Dr. Sárközy Tamás professzor szerint a hibák elkerülhetetlenek egy ekkora horderejű törvény megalkotásánál, ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy a stabilitás érdekében ne változzon túl gyakran a jogszabály.
Szabad döntés
A társasági jog szempontjából legfontosabb, általános megközelítésbeli változása, hogy alapvetően megengedőbbé válik a szabályozás annyiban, hogy a társaságoknak lehetőségük lesz arra, hogy a társasági jog szabályaitól eltérjenek, és tagsági viszonyaikat saját elképzelésük szerint szabályozzák, vagyis jogi nyelven szólva a korábbi kógens helyett diszpozitív szabályok lépnek hatályba. A törvényben foglaltaktól eltérni továbbra sem lehet a munkavállalók, hitelezők vagy a kisebbség védelmét garantáló szabályok esetén, mindenhol máshol a felek egyetértésével létrejött szerződés rendelkezhet eltérően.
A kft. törzstőkéjének kötelező minimuma ötszázezer forint helyett ismét hárommillió forint. A 2014. március 15-ét követően alapított új kft.-knek ennek az emelt összegű törzstőkének kell megfelelniük. A már működő társaságoknak kétéves türelmi idő áll rendelkezésére a tőkeminimum biztosítására, azaz legkésőbb 2016. március 15-éig kötelesek megemelni a törzstőkéjüket hárommillió forintra. Fontos ugyanakkor, hogy az emelésnek a társasági szerződés az új Ptk. hatálybalépése utáni első (bármilyen egyéb okból bekövetkező) tartalmi módosításakor meg kell történnie.
Az új Ptk. a követelések elévülését megszakító körülmények között már nem említi a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást. Míg eddig minden egyes írásbeli felszólítás megszakította az elévülési időt, azaz az elévülési idő mindegy egyes alkalommal meghosszabbodott 5 évvel, ez a törvényi lehetőség a jövőben már nem adott.
Ugyanakkor egyes szakértői vélemények szerint a tőkeemelés megkezdésének kell csak megtörténnie az adott dátumig, vagyis elvileg akár 1 forint befizetésével is eleget tehetünk a jogszabályi követelményeknek úgy, hogy a teljes összeg befizetésére további haladékhoz juthatunk.
Megnő az ügyvezető felelőssége
A talán legnagyobb felzúdulást kiváltó változás a cégek vezető tisztségviselőjének megnövekedett felelőssége. Az új Polgári Törvénykönyv egyértelműen rögzíti, hogy a jogi személy vezető tisztségviselője az ilyen minőségben másnak okozott kárért a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Az egyetemleges felelősség annyit tesz, hogy a károsult jogosult akár a cégtől, akár a vezető tisztségviselőtől követelni a felmerült kárát, így az ügyvezető saját vagyonával is kénytelen felelni még akkor is, ha esetleg tulajdonosi utasítást követett. Itt talál további részleteket erről az új szabályról.
A bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonátruházó megbíz egy céget, vagy egy magánszemélyt a vagyona kezeléséről bizonyos időtartamra, és ezzel átruházza a tulajdoni jogokat is. Vagyis jogilag nincs saját vagyona, így felelősségre vonás esetén az biztonságban van. Ha pedig az előre megszabott időtartam letelik, ha kedvezményezettként magát nevezte meg, akkor visszakapja átruházott vagyonát.
Az átállás menete
Más szabályok szerint kell áttérni az új Ptk-ra szerződések, illetve a társaságok alapítási dokumentumai esetében. A 2014. március 15-e után megkötött szerződésekre már az új Ptk. szabályai vonatkoznak, a régi Ptk. kikötésére irányadó jogszabályként nincs lehetőség. A szerződő feleknek ugyanakkor lehetőségük van arra, hogy a régi Ptk. nekik tetsző rendelkezéseit, akár egy az egyben, szó szerint beépítsék a határidőt követően kötött megállapodásaikba.
A március 15-e után alapított társaságokra értelemszerűen, már az új törvény szabályai lesznek az irányadók, a korábban alapított társaságok tagjai pedig kötelesek társaságaikat az új törvény szabályainak megfeleltetni. Ez a kötelezettség automatikusan beáll, amikor a tagok a társasági szerződést vagy egyéb cégadataikat a határidő után először módosítják, de legkésőbb 2016. március 15-én minden hazai vállalkozásnak az új Ptk. szabályai szerint kell működnie.
A részvénytársaságok akvizíciójának finanszírozása terén jelentős változást hoznak az új Ptk. pénzügyi segítséggel kapcsolatos szabályai.Korábban tiltotta a törvény, hogy a részvénytársaságok kölcsönt nyújtsanak, illetve biztosítékot adjanak abból a célból, hogy részvényeiket egy másik társaság megszerezze. Ez a tilalom jelentősen megnehezítette a hitelből finanszírozott akvizíciókat. Most a zártkörű részvénytársaságok teljes mértékben kikerülnek a tilalom alól. (Itt találja a részleteket.)
Egyszerűbb lesz a befektetők dolga is, mivel könnyebbé vált a befektetések strukturálása két technikai szabály megváltozásával, de többek között azzal is, hogy mostantól a vezető tisztségviselői tisztséget ezentúl jogi személyek – azaz akár más gazdasági társaságok – is elláthatják majd. Az egyszerűsítés irányába hat az a változtatás is, hogy az új szabályok szerint tulajdonképpen teljesen írásban is működhet akár egy cég, nem kell bizonyítottan személyes jelenlétű taggyűléseket tartani.
Szavatosság érvényesítése
A termékszavatosság fogalmának bevezetésével a jövőben a vásárló közvetlenül a gyártóval vagy a kereskedővel szemben is érvényesítheti a szavatossági jogát. Az új szabályozás szerint termékszavatosság érvényesíthetőségére nem lesz hatással, hogy a terméket időközben továbbértékesítették-e, amennyiben ugyanis az új tulajdonos is fogyasztónak minősül, akkor ő is közvetlenül érvényesítheti a szavatossági igényét a forgalmazóval, gyártóval szemben.
