A szabálytalanul működő vagy célzottan a költségvetés megkárosítására létrehozott „vállalkozások” – magukat szabályosan működő munkaerő-kölcsönző cégeknek feltüntetve – napjainkban már nemcsak a teljesített szolgáltatásokon igyekszenek üzleti hasznot realizálni, hanem azon is, hogy az általuk „alkalmazott” munkavállalók után kötelezően megfizetendő közterheket és áfát „haszonként” kezelik, s nem törődve a kihasznált munkavállalókkal, a megbízók üzleti hírnevével, felelősségével és a szabálytalan foglalkoztatás következményeivel, nem fizetik meg azt.
Ebben a ,,konstrukcióban” olyan vállalási árakkal szembesülhetnek a megrendelők a piacon, amelyek egy hozzáértő HR vezető vagy cégvezető számára egyértelműen jelzik, hogy az ajánlati ár sem az ajánlatot adó vállalkozás működésének költségeit, sem pedig a foglalkoztatásra ajánlott munkavállalók bekerülési költségeit nem fedezik. Hiszen hogyan működhet másként egy cég, ha a vállalási ára olcsóbb, mint a minimálbér és annak közterhei? Vajon hol az a határ, amíg pusztán a számlán szereplő összeg az elsődleges, és minden más mellékes egy döntéshozó vezető számára. Pedig igenis van felelőssége minden döntéshozónak. Felelőssége van a munkavállalóiért, a jogszabályok betartásáért és a cége hírnevéért, s ezt nem biztos, hogy megéri aprópénzre, olcsóbbnak tűnő megoldásra váltani.
Ez nem „pusztán" morális kérdés
A nem körültekintően eljáró megrendelő az irreálisan alacsony vállalási árért cserébe olyan munkatársakat kap, akikről tudja, hogy átverik, kihasználják, s így akaratlanul is cinkosává válik az elkövetőknek. Ezek a munkavállalók nem lesznek jogosultak orvosi ellátásra vagy nyugdíjra. Emberi sorsok függhetnek egy tisztán anyagi szempontok alapján meghozott üzleti döntéstől. Természetesen senki ne gondolja azt, hogy ez „pusztán” morális kérdés. A kiskapukat kereső vagy nem kellően körültekintő vállalkozás nem bújhat ki a felelősség alól. A tisztességtelenül, törvénytelenül működő „partner” nem viszi el egyedül a balhét, magával rántja szerződött partnerét is. A felelősség az ilyen szolgáltatót igénybe vevő megrendelőre is kiterjed. (Korábbi cikkünkből megtudhatja, mitől válhat rémálommá egy munkaügyi ellenőrzés!)
Az atipikus foglalkoztatásban érintett 4 érdek-képviseleti szervezet összefogva közös célként fogalmazza meg, hogy garanciát biztosítva megrendelői számára fellépjen a piacot zavaró szereplők, ,,potyautasok” ellen. Feladatuknak tekintik, hogy tagjaik működésének szigorú kontrolljával példát mutassanak, mintát adjanak a piacon tevékenykedő többi cég számára. Fontos, hogy az érintettek megértsék, hogy az atipikus foglalkoztatás nem egy munkaügyi mocsár, ahol ügyeskedve lehet csak talpon maradni, hanem olyan legális munkaerő-piaci eszköztár, amit a megrendelők igényeinek megfelelő munkaerő költséghatékony, rugalmas és szervezett tejesítése érdekében dolgoztak ki és használnak eredményesen az egész világon. A legálisan működő atipikus HR szolgáltatók a munkaerőpiac fontos szereplői, több százezer ember számára biztosítanak pénzkereseti lehetőséget, és az utóbbi évek új munkahelyeinek többsége ebben a formában jött létre. (A részleteket a munka törvénykönyve szabályozza, amely idén ismét módosult.)
Fordított áfa:
A tisztességtelenül működő és egyébként nem tetten érhető vállalkozások mozgásterének minimalizálása érdekében a szervezetek a fordított áfa bevezetését javasolják az EU által engedélyezett leghosszabb ideig. Ezzel a megoldással kizárható lenne a visszaélések lehetősége.
Ágazati minimális szolgáltatási díj (munkaerő-kölcsönzés – iskolaszövetkezetek):
Miképp az építőiparban, a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek piacán is olyan élessé vált az árverseny, hogy az egyes szereplők túlzott kockázatvállalásával kérdésessé válik az alkalmazottak bérének és közterheinek megfizetése. A minimális szolgáltatási díj bevezetésével garantálni lehet a piaci verseny szabályainak érvényesülését és azt, hogy a kölcsönző cégek legalább a törvényes minimálbért megfizessék a munkavállalók számára.
Kölcsönbeadó és kölcsönvevő közös felelőssége irreális szolgáltatási díjak esetén:
A mai napig vannak olyan élő szerződések, ahol a törvényes minimálbér és közterhei alatti vállalkozási árakban állapodnak meg a partnerek. Az ilyen szerződések előrevetíthetik a cégek illegális működését, illetve kölcsönbeadó bedöntését. Ebben az esetben a közterhek és az áfa „megtakarítása” lehet az indok az irreálisan alacsony árakra. A mai napig vannak olyan tenderek is, ahol a törvényes minimálbér és közterhei alatti vállalkozási árakon kerül megkötésre a szerződés. Az ilyen szerződések is előrevetíthetik a cégek illegális működését, illetve kölcsönbeadó bedöntését. Ebben az esetben is a közterhek és az áfa „megtakarítása” lehet az indok az irreálisan alacsony árakra. A szervezetek javaslata, hogy a minimális szolgáltatási díj alatti szerződések esetében, a munkavállalók bérének és közterheinek, illetve az ezzel összefüggő büntetéseknek a fedezésére a szerződők közös felelőssége kerüljön kimondásra.
