Aki még nem tagja az agrár kockázatkezelési rendszernek, és önkéntes csatlakozási szándékát az egységes kérelemben nem jelezte, június 10-ig ezt megteheti. A díjtámogatott biztosítás igénybevételét is az egységes kérelemben kell jelezni, aki ezt elmulasztotta, annak június 10-ig még lehetősége van kérelmét módosítani. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint az utóbbi hetek időjárása jelentős károkat okozott a mezőgazdasági termelők egy részének, és a természeti események által okozott károk csökkentése érdekében az öngondoskodás jelentőségére hívja fel a mezőgazdasági termelők figyelmét.
Az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pillére keretében (államilag támogatott kárenyhítés) a jégesőkár, felhőszakadáskár, a viharkár és az árvízkár esetében egyaránt igénybe vehető kárenyhítő juttatás, amennyiben a károsodás az adott növénykultúra legalább 30 százalékos mértékű hozamcsökkenését okozza. A kárenyhítő juttatás igénybevételének feltétele, hogy a termelő a kockázatközösség tagja legyen, és a káresemény észlelését, illetve a növénykultúrában észlelhető károsodást követő 15 napon belül bejelentse a kárt az agrárkár-megállapító szervhez, valamint - az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait felhasználva - a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelési igazgatósága (agrárkár-megállapító szerv) igazolja a bejelentett kárt.
További feltétel, hogy a gazdálkodó szeptember 15-ig maradéktalanul megfizesse a kárenyhítési hozzájárulást, és a kárenyhítő juttatás iránti igényét november 30-ig benyújtsa az agrárkár-megállapító szervnek. A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben a kárenyhítő juttatás iránti kérelmének benyújtásakor nem köt az adott növényi kultúrára jellemző, legalább egy mezőgazdasági káreseményre kiterjedő biztosítást. A mezőgazdasági biztosítás kötése tehát egyrészt alacsonyabb kockázati kitettséget jelent a biztosító által nyújtott szolgáltatás igénybevételével, másrészt pedig lehetővé teszi a teljes mértékű kárenyhítő juttatást - írja közleményében a szaktárca.
Százmilliók ragadnak bent évente
A szakemberek számára érthetetlen a mezőgazdaságból élők egy részének a viselkedése: becslések szerint több százmilliós állami támogatást hagynak a kasszában, pedig csak igényelniük kellene az őket illető részt, a biztosítási díj 65 százalékát. Ez ugyanis a támogatott konstrukció lényege. Azoknak, akik befizetik a növénybiztosítási díj teljes összegét, s megfelelnek a minisztérium által előírt egyéb feltételeknek – egyebek mellett, hogy regisztrált termelők -, s jelzik a biztosítónál, hogy részt akarnak venni a programban, visszajár a díj 65 százaléka. Persze csak akkor, ha miután megfeleltek a feltételeknek, s bekerülhettek a rendszerbe, igénylik a támogatási részt.
Ám tapasztalatok szerint sok gazda éppen ezt a végső, fontos lépést nem teszi meg. Befizetik a teljes díjat, felvetetik magukat a programba, s végül bennhagyják a pénzüket a közös kasszába. Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési vezetője szerint ezt a reakciót a biztosítási szakma sem érti. Igaz, a speciális terméket nem is kínálja a teljes szakma, összesen három cégnél lehet a növényeket jégverés és egyéb elemi csapások pusztításai ellen biztosítani. Pontosabban, pillanatnyilag már csak két biztosító ajánlja ezt a szolgáltatást, az egyik ugyanis bejelentette, átmenetileg – értesítésig – nem köt új szerződést erre a termékre. A másik két társaságnál még fogadják a gazdákat, igaz, bármikor bejelenthet szüneteltetést mindkettő, akár egyszerre is. A szakértő szerint ugyanis – kis túlzással –, amint beborul az ég, a gazdák kopogtatnak a biztosítóknál, ám az egyértelműen elkerülhetetlen kockázatot minden társaságnak jogában áll elkerülni, ezért ha beáll a tavaszi jégverések ideje, átmenetileg lehúzzák a rolót a növénybiztosításért jelentkező ügyfelek előtt. A felfüggesztés azonban a már meglévő szerződéseket nem érinti.
Jó termés lesz, ha nem viszi el a víz
Nem kényeztet minket az időjárás: idén márciusban még 71 ezer hektár mezőgazdasági terület volt víz alatt és országszerte több százezer hektáron több hetet csúsztak a mezőgazdasági munkák, mivel a felázott talajra nem tudtak rámenni a munkagépek. Az időjárás ugyan áprilisban bepótolta a kiesett kora tavaszt, a belvízkárok és a munkálatok csúszása miatt mégis sokmilliós kár érte a termelőket. A hirtelen, szinte egyszerre virágzásnak induló növények viszont a méheket állították kihívás elé. Az Állami Gyümölcskutató Intézet szakemberei kiváló szezont jósoltak a gyümölcsfák virágzásakor, de kiderült, a robbanásszerűen bekövetkezett meleg egyszerre nyitotta meg a rügyeket, így a méhek szinte képtelenek voltak eredményes munkát végezni. Ráadásul nehezítette a helyzetet, hogy jóval kevesebb méh jutott a virágokra, a többségük ugyanis sokáig a kaptárban maradt, így nem tudott kialakulni megfelelő rajmennyiség.
„A hirtelen felmelegedés következtében a nyugalmi állapotban lévő bimbók kinyíltak, és a megszokott sorrend helyett most minden fafajta szinte egyszerre borult illatos virágba. Ez az összecsúszás bizony megzavarta a természet rendjét, a megtizedelt méhek pedig egyszerűen nem bírtak a feladattal, nem sikerült minden virágot beporozniuk” – mondta Szügyi Sándor, a kutatóintézet munkatársa. Ha kiemelt termés nem is várható, a szakember mindenkit megnyugtat: bár a méhek hatékonysága ezúttal elmaradt a várt értékektől, így is átlagos gyümölcsmennyiségre lehet számítani.
Tavaly az aszály tépázta meg a mezőgazdaságot, az előrejelzések szerint pedig fel kell készülnünk arra, hogy az aszályok, tartós hőhullámok, az özönvízszerű esőzések még az eddigieknél is gyakrabban fognak előfordulni. A mintegy 4 millió hektáros magyarországi mezőgazdasági területnek mégis csupán „csak” a felére kötnek a gazdák biztosítást. Azonban az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt a mezőgazdasági biztosítások iránt is fokozatosan nő a kereslet, leggyakrabban jégverésre, tűz- és aszálykárokra kötnek biztosítást a termelők. A fagykár is biztosítható, így az állami kárenyhítési alapból kapható támogatás mellett a biztosítótársaságokra is számíthatnak a termelők. A Dunán és mellékfolyóin kialakuló árvízhelyzet is nehéz helyzetbe hozhatja azokat a termelőket, akik a folyó menti területeken gazdálkodnak.
Vis Maior: sosem késő
Árterületre ugyan nem lehet biztosítást kötni, azonban a védelmi gát mögötti ún. „mentett” területen fekvő mezőgazdasági területekre már igen. A belvíz szintén nem biztosítható kockázat, a biztosítási szakemberek véleménye szerint az ilyen típusú területek fekvése esetén a gazdák is tudják, hogy egy-egy csapadékosabb időszakot követően belvíz alakulhat ki, így általában azokat a területeket nem is művelik. Pedig amellett, hogy az állam immár a biztosítás díjához is támogatást nyújt, a gazdálkodók egy közös kockázati alapból is részesülhetnek kárenyhítésben. A 2012-ben életbe lépett új kárenyhítési rendszernek kötelezően és automatikusan tagja lesz az a termelő, aki egységes támogatási kérelmet nyújt be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), ennek határideje azonban június 10-én lejárt.
Azonban nincs minden veszve, a káresemények vis maiorként ismerhetők el, amennyiben a termelő bejelentést tesz az MVH-hoz. A megalapozott és az MVH által elfogadott vis maior bejelentés alapján, az érintett ügyfelek mentesíthetőek az egyes jogcímekhez kapcsolódó kötelezettségek be nem tartásából fakadó szankciók alól. A vis maior bejelentést 2010. május 19-étől lehet benyújtani elektronikusan – az egységes kérelem benyújtásához hasonlóan – az Ügyfélkapun keresztül. A vis maior bejelentést 10 munkanapon belül kell benyújtania, attól az időponttól számítva, amikor a termelő abba a helyzetbe kerül, hogy képessé válik a vis maior bejelentés megtételére. Belvíz, árvíz és szélvihar esetén a megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságai (falugazdászok) igazolása is szükséges a bejelentéshez, melyet papír alapon kell eljuttatnia az MVH-hoz.