Az Eurostat és a CIETT (International Confederation of Private Employment Agencies) adatai szerint a magyar munkaerőpiac versenyképességét jelentősen rontja az alacsony hatékonyság: ebben a tekintetben nem csak Görögország vagy Spanyolország előzi meg hazánkat, hanem többek között Chile is. A Randstad szakmai rendezvényén bemutatott adatok szerint hosszú távon a munkavállalók képzettsége és a munkaerő-piaci igények közötti eltérést kellene csökkenteni, másrészt az álláskeresést támogató rendszer elmaradottságán kell javítani. (Egyébként javultak a munkanélküliségi adatok, de szakértők egyetértenek abban, hogy a vártnál jobb adatok elsősorban a közcélú foglalkoztatásnak köszönhető.Erről, és a kormány ezzel kapcsolatos lépéseiről itt olvashat bővebben.)
Nem lesz elég diplomás 8 év múlva
Az előrejelzések szerint 2020-ra csaknem 150 000 fős hiány várható felsőfokú végzettségűekből Magyarországon akkor is, ha figyelembe veszik a frissdiplomások belépését és a nyugdíjasok egy részének visszatérését a munkaerőpiacra. Középfokú végzettségűekből ugyanakkor félmillióval több lesz annál, mint amennyien el tudnak helyezkedni.
„Nem csak a végzettség szintje jelent problémát, hanem az is, ha a leendő munkavállalók más ismereteket szereznek, mint amilyenre a vállalatoknál szükség van” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Jelenleg az uniós országokban átlagosan 77 százalék dolgozik a végzettségének megfelelő szakterületen, hazánkban viszont csak 71 százalék. Az előrejelzés alapján ráadásul további nehézségekre kell számítani: 8 év múlva a gyártás területén több mint 200 000 fős, a kereskedelemben pedig csaknem százezres túljelentkezés várható az elérhető állásokra (főleg alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezőkből). Eközben az építőiparban és az üzleti szolgáltatások területén hiány lesz jól képzett munkaerőből, például mérnökökből és IT szakemberekből. (Ezeken a területeken érdekes kihívások és magas kereseti lehetőségek is várják a szakembereket.)
Megszokott a szakemberhiány
Kiss Judit, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a munkaadók világszerte kezdenek hozzászokni a szakemberhiányhoz, amely a globális recesszió elmúltával a jövőben egyre súlyosabbá válik. "Ez a kényelmes, beletörődő álláspont azonban komoly veszélyt jelent, hiszen a cégek fejlődésének – és általában a gazdasági növekedésnek – a kulcsa a jól képzett munkaerő" – hangsúlyozza a szakember. A cégek nehezen találnak ezenkívül vendéglátóipari személyzetet, sofőröket, könyvelőket, pénzügyi munkatársakat, informatikusokat, adminisztratív, irodai és személyi asszisztenseket, illetve csoportvezetőket. A magyar munkaadók 52 százaléka szerint a szakemberhiánynak semmiféle hatása nincs a cég működésére, és csupán 23 százalék véli úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nagy gondot okoz.
„A megoldás egyrészt egy oktatási reform lehet, mivel a munkanélküliség csökkentéséhez a vállalatok elvárásainak megfelelő tudású, magasan képzett szakembereket kell biztosítani. Emellett fontos lenne hatékonyabbá tenni az álláskeresés egész folyamatát” – mondta Baja Sándor. A szakmai rendezvényen bemutatott adatok szerint egyértelműen jobb a munkaerőpiac versenyképessége azokban az országokban, ahol az állami munkaügyi szervek és a magán állásközvetítő cégek szorosan együttműködnek, például megosztják adatbázisaikat az álláskeresőkről és a nyitott pozíciókról. (Annak érdekében, hogy hosszútávon is fenntartható növekedést tudjanak felmutatni az európai gazdaságok, feltétlenül szükséges, hogy olyan csoportok is könnyebben be tudjanak lépni a munkaerőpiacra, akik előtt jelenleg még komoly akadályok találhatóak.)
