Mától megváltozik az életünk

Július 1-jétől útdíjat kell fizetni. Az útdíj az infrastruktúra- és külső költség-díjból áll. Az előbbi célja a fenntartás és fejlesztés, míg az utóbbié a hang- és légszennyezés kompenzálása.

A tarifák a tengelyszámtól és a környezetvédelmi besorolástól függnek

A tarifákat a tengelyszámtól függően határozták meg, amelyhez a jármű környezetvédelmi besorolásától függő szorzó tartozik. Ezek szerint a gyorsforgalmi utakon a legalsó, J2 díjkategóriába tartozó gépjárművek kilométerenkénti infrastruktúra díja 49,90 forint, a középső J3 kategóriában 70,02 forint, a legfelső J4 díjkategóriában pedig 108,38 forint lesz. A díj járműkategóriánként főúton 21,23 forinttól 36,75 forinton át a felső kategória szerinti 67,60 forintig emelkedik.

A gépjármű környezetvédelmi kategóriába sorolástól függő szorzó a legrosszabb környezetvédelmi kategóriába sorolt járműnél 1,2, a legkedvezőbbnél 0,8.

Bírság a jogosulatlan úthasználatért

Aki nem, vagy nem a kellő összegű e-útdíjat fizeti és az ellenőrzésnél ez kiderül: bírságot fizet. Ennek összege négyhengeres autónál a jogosulatlan úthasználat esetén 80-110 ezer forint. Ha valakit jogosulatlan úthasználatért megbüntetnek 24 órán belül nem szabható ki újabb bírság. Ez az időtartam azonban szeptember 1-jétől 8 órára rövidül majd. A büntetés a gépjármű vezetőjére köteles megfizetni, ha ő felel a jogosulatlan úthasználatért, egyéb esetben az üzembentartónak kell lerónia.

Fizetési lehetőségek

Az e-útdíjat háromféleképpen lehet megfizetni: fedélzeti eszközzel flottakövetési szolgáltató segítségével, vagy szintén fedélzeti eszközzel európai elektronikus útdíj szolgáltatáson (EETS) keresztül, vagy előre megváltott viszonylati jeggyel. A fizetésre kötelezetteknek az ÁAK-nál kell regisztrálniuk járműveiket, és ott egy számlát nyitniuk; erre fizetik majd az útdíjat. (A regisztrációs oldal itt érhető el.)

Kompenzálják a hazai fuvarozókat

A kormány június elején megállapodott a legnagyobb hazai fuvarozó szervezetekkel, hogy a hazai fuvarozók versenyképességének javítása érdekében kedvezményt biztosít a területen tevékenykedő magyar vállalkozásoknak. Ennek értelmében csökken a légrugós gépjárművek és pótkocsik után fizetendő gépjárműadó, a használatarányos e-útdíj 7,5 százaléka levonhatóvá válik a helyi iparűzési adóból, igényelhető lesz továbbá az e-útdíj fizetését szolgáló kedvezményes forgóhitel.

A magyar úthálózat kijelölt részein, összesen 6513 kilométer hosszan kell útdíjat fizetni. Ez több mint 2000 fizetős szakaszt jelent.

Több időre lenne szükség

A szakmai szervezetek - közöttük például a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) - szakmailag megalapozottnak tartják ugyan a használatarányos elektronikus útdíj elvét és bevezetését, ám a jelenlegi megoldás az MLBKT véleménye szerint még szakmailag nem teljesen kimunkált, és a megvalósítás számos gyakorlati kérdése nyitott, ezért a jelenlegi formájában, várhatóan komoly problémákat fog okozni a szállításokban.

Az MLBKT ezért – csatlakozva más szakmai szervezetek, többek között az MKFE és a FUVOSZ álláspontjához – azt javasolta, hogy az elektronikusútdíj-rendszer bevezetését a vállalatok, vállalkozók megfelelő felkészülése érdekében legalább egy hónappal halasszák el, de ez nem történt meg.

Nyitnak a Nemzeti Dohányboltok

Alapvetően átalakul a hónap elejétől a dohánykereskedelem is. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló „trafiktörvény” alapján 2013. július 1-jétől kizárólag nemzeti dohányboltban árusítható dohánytermék, azonban a meglévő készleteket a többi kiskereskedelmi bolt július 16-ig forgalmazhatja. A dohányértékesítő helyek számát településenként, 2000 lakosonként kell meghatározni, ebből következően 6000-8000 koncessziónyertes lesz, akik 20 évre kapják meg az értékesítési jogot.

A váltás egyben az is jelenti, hogy az éves szinten mintegy 500 milliárd forintos magyar dohánypiacon a korábbi körülbelül 40-42 ezer bejáratott, üzletileg többé-kevésbé sikeres egység helyett néhány ezer, zömmel újonnan alakuló, üzleti múlttal nem feltétlenül rendelkező vállalkozás szolgálja majd ki a vevőket, ami a korábbinál kockázatosabb helyzetbe hozza a dohány-nagykereskedőket az Atradius Hitelbiztosító nemrég megjelent tanulmánya szerint.

Ráadásul egyelőre kérdéses, hogy a dohánytermékek forgalmazására koncessziót szerzett vállalkozások közül mennyi lesz képes elindulni a július 1-vel: számos hír volt arról, hogy csúsztak az engedélykérelmek, gond volt a szükséges pénztárgépek beszerezhetőségével, és még sorolhatnánk. Az utolsó napok hajrája azonban számos területen előrelépést hozott, bár ettől még várhatóan az elején igencsak döcögős lesz a rendszer.

Garantált árrés, bővülő termékkör

A trafiktörvényt a pályázatok meghirdetését követően többször is módosították. Egyrészt 10 százalékos garantált árrést biztosítottak a dohánytermék-kiskereskedőknek. Ezzel - a törvény indoklása szerint - azok a kiskereskedők is biztosíthatják dohányboltjuk szerény jövedelmezőségét, akik elsősorban vagy kizárólag dohánytermékek forgalmazásából élnek.

Emellett pedig bővítették a trafikokban árusítható termékek körét. Ez utóbbiak alapján jégkrémet, fagylaltot, lottót, sorsjegyeket, szeszes- és energiaitalokat, kávét, ásványvizet, üdítőt és újságot is árusíthatnak majd itt.

Az engedélyek megszülettek, de

A NAV pénteken arról számolt be, hogy a Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságok szinte valamennyi engedélykérőnek kiadták a trafikok nyitásához szükséges működési engedélyeket (a kérelmet a területileg illetékes igazgatósághoz kellett benyújtani), bár a kérelmek számos esetben az utolsó pillanatban futottak be. Ezek száma (a péntek reggeli közlés alapján) 5310 volt, amelyből 5258 engedélyt eddig az időpontig ki is adott a hivatal.

Az ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy az engedéllyel rendelkezők közül mennyien lesznek képesek megkezdeni az árusítást. Bár a nagyobb láncoknak számos szerződést sikerült kötniük, itt is arra kell felkészülni, hogy nem minden korábbi árusító helyen lehet majd dohányterméket kapni. A CBA, a Coop, a Tesco egységei, és a Mol benzinkútjainak is csak egy részénél sikerült szerződő partnert találnia.

Több helyen használható a SZÉP-kártya

A nyaralni indulók valószínűleg kedvezően értékelik majd ugyanakkor, hogy bővült a SZÉP-kártya a felhasználási köre, illetve szélesebbé vált az egyes alszámlákról fizethető szolgáltatások köre.

Június 13-ától a SZÉP kártya szabadidő alszámlájáról a szabadidős sporttevékenység nevezési, regisztrációs díját fizetni, amely új lehetőség a kártya felhasználására. Július 1-től pedig mindhárom alszámláról fizethető a korábban csak a szabadidő zsebből téríthető gyógyfürdő- és strandbelépő. Mindemellett a szálláshely alszámláról a szálláshelyen igénybe vehető, a szállásköltséggel együtt fizethető szolgáltatások is téríthetők. (További idei módosításokról itt olvashat!)

Két hónap haladék a pénztárgépekre

Az útdíj bevezetésénél nem, de a pénztárgépcsere lebonyolítását illetően hajlandó volt kompromisszumra a kormány: június közepén jelezték, hogy június 30-a helyett szeptember 1-jéig kell végrehajtani a kisvállalatok által üzemeltetett pénztárgépeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz való online bekötését.

Fontos azonban a vállalkozásoknak arra figyelniük, hogy az online összeköttetésre alkalmas kiskasszák beszerzésére vonatkozó határidő kitolása nem változtat a beszerzési támogatások benyújtására vonatkozó december közepi határidőn. A miniszteri rendelet alapján legfeljebb öt pénztárgép cseréjéhez, beszerzéséhez igényelhető gépenként 50 ezer forint támogatást. (A támogatás igényléséről további részletek innen érhetők el!)