Magas költségek és munkaerőhiány nehezíti a fellendülést

A jelenlegi előrejelzések szerint a teljes építőipari teljesítmény 8, illetve 12 százalékkal bővülhet 2017-ben és 2018-ban, de a növekedést nagymértékben akadályozza a kivitelezési költségek emelkedése és a szakképzett munkaerő hiánya. A CBRE szakértői szerint ezen problémák a kivitelezések elhúzódását és a fejlesztők nyereségét is veszélyeztetik.

2017. március 30.

Piac&Profit

2016-ban a magyar építőipar 20 százalékkal zsugorodott az előző évhez képest. Ezt a visszaesést valójában az állami, főleg európai uniós forrásokból megvalósított építkezések leállása okozta, ezért ‒ az infrastrukturális beruházásokat nem számítva ‒ 2016 az építőipar szempontjából fordulópontnak is nevezhető. 2016-ban ugyanis az irodapiacon 89 százalékkal több új irodaterületet adtak át, mint a megelőző évben, és várhatóan összesen közel 450 ezer négyzetméter új iroda épül 2020-ig - áll a CBRE elemzésében. Az irodapiac mellett a CBRE számításai szerint mintegy 1500 új szállodai szoba készül el csak az idei évben. Az építőipari fordulatot leginkább a lakóépületek építése okozza, amely alpiac egy alacsony szintről indulva az olcsó finanszírozás, az erősödő kereslet és az elmúlt években elmaradt kínálat miatt szárnyal. Összefoglalva, tavaly mind a kereskedelmi, mind a lakóingatlan-piacra ható tényezők pozitív változása miatt az építőipar több évnyi gyengélkedés után ismét lendületbe jött.

A fellendülés nem megy egyik napról a másikra

A jelenlegi előrejelzések szerint a teljes építőipari teljesítmény 8, illetve 12 százalékkal bővülhet 2017-ben és 2018-ban, amely jelentős növekedés nem marad nyomtalanul a piacon: az építőipar iránti kereslet növekedése a költségeket példátlan mértékben emelte. A CBRE folyamatosan elemzi az építőipari költség-trendeket az irodai és kiskereskedelmi egységek kialakításakor; tavaly a kereskedelmi ingatlan-tanácsadó cég 15-20 százalékos általános drágulást mért az előző évhez viszonyítva, egyes esetekben még magasabbat.

Mindenkinek lesz dolga

Az ÉVOSZ MTI-n megjelent közleménye szerint a magyar építőipar élénkül és a jövedelmezősége javul, bár továbbra is alacsony és régiónként, valamint alágazatonként nagy az eltérés. Figyelmeztettek továbbá, hogy az építőipari vállalkozások jelentős részének továbbra sincs tartaléka, a kis cégek jelentős része hitelképtelen, kiszolgáltatottságukat pedig növeli, hogy a biztos forrásnak tekinthető uniós támogatások kifizetései sokáig húzódnak. Hozzátették, hogy a bankok kockázatosnak tekintik az építőipart, emiatt csak drágán és szigorú feltételekkel hiteleznek, a finanszírozási problémákat pedig a lánctartozások felerősítik. A hitelezést az ÉVOSZ a vállalkozások nyilvános pénzügyi megbízhatósági besorolásával segítené elő.

Hangsúlyozták, hogy a fellendülés rávilágított az ágazatot régóta sújtó munkaerőhiányra: ennek enyhítése érdekében meg kell határozni a szakiskolák szakképzési kibocsátását, az építőipari alapszakmákat mint hiányszakmákat képzési támogatásban kell részesíteni. Hozzátették, hogy több vállalkozást kell bevonni a duális képzésbe, amelyet a mérnökképzésben is erősíteni kell, továbbá, hogy a szakképzési hozzájárulás teljes összegét az építőipari szakképzést kell fordítani, biztosítani kell a felnőttképzés, az átképzés és építőipari foglalkoztatási programjainak finanszírozását.

A munkaerőhiány kapcsán figyelmeztettek, hogy a cégek jelentős része kényszerfoglalkoztató és alacsony fizetést ad, hatékonyabb foglalkoztatás és magasabb bérek nélkül viszont súlyosbodik a munkaerőhiány. Az ÉVOSZ ezért többek között az adók és a járulékok további csökkentését javasolja, továbbá javaslatot tett a minimális építőipari rezsióradíjra, amelynek kötelező alkalmazásával megszűnhetnének az irracionálisan alacsony árak és az illegális foglalkoztatás - írták. Az élőmunkát kiváltó építőipari beruházások, fejlesztések érdekében vissza nem térítendő állami támogatásokat javasolnak.

A költségek növekedése mind az anyag-, mind a munkaerő árának emelkedésében tetten érhető, és ez a trend a CBRE előrejelzései szerint erőteljesen folytatódni fog. Az iparág jelentős visszaesést könyvelhetett el a válság után és a várt fellendülés nem megy egyik napról a másikra, főleg miután a korábban rendelkezésre álló képzett munkaerő egy része közben kiköltözött Nyugat-Európába.

Ez a jelenség nemcsak a 2016 előtti években lassította az építőipari kivitelezést, de mára a hosszú távú teljesítmény kilátásait is befolyásolja a kapacitás-hiány. „A probléma még látványosabb lesz 2017 során, amikor a kereslet minden ingatlanpiaci szegmensben várhatóan tovább nő. A tervezett fejlesztések megvalósításának legerősebb akadálya éppen a jó és szakképzett munkaerő hiánya lesz a következő években. Mérnökök, de főleg építőipari munkások hiányoznak Magyarországon.” – mondta Havas Dávid, a CBRE projekt menedzsment és építési szolgáltatások részlegének vezetője.

Továbbra is komoly probléma a munkaerőhiány

A nyugatra tartó munkaerő-vándorlás mellett az új jelentkezők és a friss diplomások számának csökkenése okozta az építőiparban foglalkoztatottak drasztikus, 26 százalékos visszaesését 2007 és 2012 között. Azóta a statisztikák az adatok kismértékű javulását mutatják, de még 2015-ban is a válság előtti szint alatt van. Bár a visszaesést valamennyire kompenzálja az építőipari folyamatok és eszközök modernizálódása, de a munkaerőhiány továbbra is az iparág szűk keresztmetszete marad - olvasható a CBRE közleményében.

Végeredményben a tanácsadó cég szakértői szerint továbbra is a kivitelezési költségek emelkedésével és a kivitelezések elhúzódásának kockázatával kalkulálhatunk, a rendelkezésre álló kapacitások bizonytalansága miatt. A magasabb kivitelezési költségek közvetlenül befolyásolhatják a bérleti díjat vagy eladási árat, ez jellemzően az úgynevezett built to suit (BTS) és a saját beruházású projektek esetében érvényes. A spekulatív fejlesztések esetében viszont fennáll az a veszély, hogy az emelkedő kivitelezési költségek csökkentik a fejlesztők nyereségét, mert a bevételek növelése nem fedezi a költségoldali hirtelen áremelkedéseket. „Az előre nem látható költségek fedezete és tartalékidő tervezése kritikus lehet a projektek szempontjából, ezért az előkészítés és az azt követő projektmenedzsment egyre fontosabb lesz a jövőben.” – tette hozzá Havas Dávid.

Véleményvezér