Azért is nagyon fontos az év végéig ezeket átnézni, mivel év közben általában csak az üzletmenetünkre koncentrálunk, ezért legalább most egy napot foglalkozzunk a cégünk adminisztratív részét érintő és kiemelten fontos könyvviteli résszel is. Megoldatlan probléma kérdés esetén legalább egy konzultáció erejéig forduljunk adószakértőhöz.
Az év végi további fontos teendőkről tavalyi írásunkban még bővebben olvashat.
Először is egyeztessünk könyvelőnkkel, hogy felkészülten és könyvvitelünket aktualizálva tudjuk anyagainkat átnézni.
A legfontosabb teendők:
1. Cég pénztárának átnézése
Ne engedjük pénztárunkat se negatívba (tagi kölcsön) átmenni se túl nagy pénztáregyenleget felhalmozni. A negatív pénztáregyenleg miatt a könyvelés (érthető módon) automatikusan tagi kölcsönt tesz a könyvelésünkbe, amiről előtte általában értesítenek, de sokszor a nem megfelelő kommunikáció miatt ez elhanyagolódik vagy a cégvezető nincs tisztába a tagi kölcsön mivoltáról. A tagi kölcsön egyébként önmagában nem jelent jogi problémát, de ugyanúgy lehet egy adóellenőrzés elrendelésének indoka, mint a magas pénztárállomány. A folyamatos tagi kölcsönnel az a probléma, hogy sokszor a veszteség finanszírozására szolgál, márpedig a hosszú távú veszteséges működés ellentétes a gazdasági társaság működtetésének racionalitásával, ugyanis a NAV szavaival élve a „gazdasági társaság működtetésének célja a nyereség realizálása”. A magas pénztárhiánnyal kapcsolatos NAV álláspont pedig az szokott lenni, hogy miért nem hasznosítjuk szabadon lévő pénzkészletünket (még akkor is ha most alacsonyak a banki kamatok), illetve biztonsági szempontból nem javasolt ekkora összeg irodában történő tartása. Ezért érdemes átnézni a könyvelésünket, hogy legalább az év végén ne legyen se magas tagi kölcsön állományunk, se magas pénztáregyenlegünk, ugyanis az az év végi nyilvános beszámolóban látszani fog, az adóhivatal kockázatkezelési rendszerében közvetlenül szerepelni fog.
2. Nyereség veszteség szindróma
Az előző pontban már említettük egy cég azért jön létre, hogy nyereséget érjen el működése során. Ezért az adóhivatal „nem szereti” pontosabban „szereti ellenőrizni” a több éven át veszteséges vagy nyereségminimalizáló cégeket. Az alapítás évében és a következő évben (természetesen árbevétel és tevékenységi kör tükrében) a veszteség nem mindig adóellenőrzésre kiválasztási okot adó tényező. Erre ad következtetni való okot a jövedelem- (nyereség)- minimum is. Nagyon leegyszerűsítve erről azt kell tudni, hogy hiába van veszteségünk az árbevétel 2%-a után meg kell fizetni a társasági adót vagy külön nyilatkozatot kell tenni a 0829EUD nyomtatványon. A nyilatkozat választása esetén pedig esetleges egy sokkal átfogóbb adóellenőrzésre számíthatunk.
Ezenkívül az adóhivatalnak egyébként is vannak az egyes vállalkozási tevékenységek és régiók nyereségességi adatairól belső statisztikái, amelyek további ellenőrzésre történő kiválasztási szempont, mivel nem mindegy, hogy egy kereskedő cég vagy egy tanácsadó cég nyereségességi adatairól van szó.
Összefoglalva érdemes legalább a jövedelem- (nyereség) minimum fölötti nyereséggel működni.
3. Partner ellenőrzések
A legtöbb cégvezető illetve könyvelési részleg sajnos nem szán kellő figyelmet az adóhivatal által állatorvosi lóként emlegetett partnereink ellenőrzésére. A partnerek ellenőrzésének fontosságáról a NAV idén októberben ki is adott egy útmutatást ami alapján az EU irányelveket kedvező módon figyelembe veszi, majd a legvégső megállapításban mégis kiemelten fontosság és az adózó „kötelességévé” teszi a kiemelt partner átvilágítást. Azon partnereink ellenőrzése akiktől számlát fogadunk be legfőképpen az ÁFA levonási jogunk biztosításának lehetősége miatt fontosak! Leegyszerűsítve azért, hogy szállítónk/alvállalkozónk számlájának ÁFA összegét visszaigényelhessük illetve a fizetendő ÁFA-ból levonhassuk azt. A probléma természetesen mindig akkor jelentkezik, ha az adóhivatal adóellenőrzést (kiutalás előtti, vagy bevallások utólagos vizsgálatára irányuló) folytat.
A partnereink ellenőrzése alapvetően nem év végi kérdés, ugyanis minden esetben legalább a partner kapcsolat létrejöttekor kötelezően kellene elvégezni és azt időszakonként felülvizsgálni. Ha már az év végén foglalkozunk a cégünkkel akkor a felülvizsgálatot is érdemes megejteni.
- partnerünk cégadatait (pl.: http://www.e-cegjegyzek.hu/index.html)
- partnerünk székhelyét (ha bármilyen levelezés van átveszi-e, hány cég van még a székhelyére bejegyezve)
- partnerünk tevékenységi körei
- élő-e az adószáma
- a szerződést valóban az ügyvezetővel, aláírásra jogosulttal kötöttük-e, ha nem akkor az aláírónak volt-e meghatalmazása
- azóta változott-e a cégszerkezet, ügyvezető, tulajdonosi kör
- mérleg adatok (nyereségesség, árbevétel)
- létszám
- képes-e az ügylet teljesítésére
- áll-e végrehajtás alatt
- törölt-e vagy felfüggesztett-e az adószáma
- egyéb körülmény ami adókijátszásra adhat okot.
Visszás a helyzet, mivel az adóhivatalnak is számos adatbázisa van ahol ellenőrizhetjük partnereinket, de sajnos azok sem elégségesek teljeskörűen partnerünk ellenőrzésére. Ugyan a törvénybe bekerült az adóhivatal lehetőségei közé, hogy értesítsenek minket, ha olyan partnerrel állunk kapcsolatba aki adókijátszásban vehet részt, ennek ellenére mi még nem találkoztunk ilyen adóhivatali értesítéssel. Egyébként a NAV is ellenőrzi a partnereit, az adózókat, ahol ha kiderül, hogy székhelyen nem megtalálható vagy a leveleket nem veszi át, ebben az esetben az adószám felfüggesztés intézményével mint szankcióval él elég gyakran.
4. Elhatárolások - TAO IPA
Attól függetlenül, hogy egy számla teljesítése illetve kifizetése milyen időponttal szerepel az éven átnyúló teljesítések esetén adóalap szempontjából fontos az elhatárolás. Ez a legtöbb cég óriási fejtörő játéka vagy csak szimplán nem foglalkoznak vele.
Röviden összefoglalva meg kell határoznunk azokat az ügyleteket, amelyek kifizetése idén megtörténik, de teljesítése részben vagy egészben átnyúlik a következő évre (jelenleg 2016-ra) illetve azokat az ügyleteket amelyek teljesítése részben vagy egészben idén megtörtént, de kifizetése átcsúszik a jövő évre, hogy ezek mekkora részben érintik az egyes éveket. Ugyanis ezek a tételek fogják korrigálni (növelni vagy csökkenteni) például a társasági adóalapot.
Az elhatárolások esetleges tévedései vagy nem megtörténte, önmagában nem fog adóellenőrzést kiváltani, de ellenőrzés esetén problémát jelenthet.
Sok vállalkozás ezért azt csinálja (aki ezt természetesen meg tudja valósítani), hogy az év végén leszámlázza valamennyi teljesítését (sokan ezt követően kiadják a szabadságokat) és az új évet egy teljesen új nyitólappal indítva kezdik meg a munkájukat. Ez nagyon sok vállalkozás esetében kivitelezhetetlen és túlzott adminisztrációt illetve munkaerő kapacitást igényel.
5. Törzstőkeemelés a Kft.-knél 2016. március 15-ig
Még mindig számos korlátolt felelősségű társaság van amely nem emelte fel a törzstőkéjét 3 millió forintra, ezért a közeledő határidő miatt érdemes elgondolkoznunk, hogy milyen összegből kívánjuk ezt megejteni, illetve érdemes azt nem az utolsó pillanatra hagyni. Ha pedig már egyébként is módosítjuk a cégünket, akkor érdemes elgondolkozni, hogy szükséges-e cégünk egyéb adatain, struktúráján változtatni.
Összegezve, ne vegyük félvállról könyvvitelünket és adózásunkat, keressük fel könyvelőnket és közösen nézzük meg legalább az előbbiekben meghatározott adottságainkat, ha szükséges akkor kérjük ki adószakértő tanácsát és cselekedjünk minél hamarabb, mert a halogató magatartás hosszútávon nem kifizetődő.
