Összesen több mint 12 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás érkezik ebben az uniós ciklusban Magyarországra, ennek jelentős részét, mintegy 7 ezer milliárd forintot gazdaságfejlesztésre fordít az ország és túlnyomórészt a kkv-k a pályázatok célzottjai. „Ez a hétezer milliárd forint, ami most a cégekhez áramlik, több, mint amit az előző ciklusban Magyarország összesen kapott – mondta Lehoczky Tibor, a Goodwill Consulting vezető pályázati szakértője.
A már kiírt, vagy a még kiírásra kerülő GINOP és VEKOP pályázatok kapcsán elmondta: bár a pályázatok kiírásánál elsősorban a gyártó cégek a kedvezményezettek, azért bizonyos körülmények között a szolgáltatóipar is igénybe veheti ezeket a forrásokat. Ilyenek az un. szabad vállalkozási zónákban működő cégek, ahol a legelmaradottabb kistelepüléseken munkahelyeket teremtő vállalkozások magasabb támogatási intenzitást és könnyebb ügyintézést remélhetnek.
Ugyanakkor természetesen ezekhez a beruházásokhoz is szüksége lesz a vállalkozásoknak önerőre. Lehoczky Tibor szerint erre, amíg még van, a jegybank által indított Növekedési Hitelprogram (amelybe épp most került plusz forrás, de nem fog sokáig tartani) , a hagyományos banki források, vagy a befektetők jelenthetnek megoldást. Kiemelte ugyanakkor, hogy elindult az az uniós forrásokra támaszkodó hitelprogram is, amely visszatérítendő formában ad támogatást beruházásokhoz. „Ennek nagy előnye, hogy olyan cégek is részesülhetnek belőle, amelyek egyébként ki vannak zárva az uniós pályázatokból: nem kell az igénybevételhez lezárt üzleti év, így induló vállalkozások is igénybe vehetik. Ráadásul nagyon kedvezőek a feltételek, nulla százalékos a kamat, és három éves türelmi idő van a visszatérítésre” – mondta.
Ne tévesszük szem elől a tőzsdét
Forrásbevonásra nem csak hiteleket, vagy uniós forrásokat használhatunk, hanem közvetlenül is megkereshetjük a befektetőket. „Nem csak a legnagyobbak lehetnek sikeresek tőkebevonásban a tőzsdén” – mondta Madlena Tamás, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese a Piac&Profit által szervezett Cégvezetői csúcson. „Ugyanakkor egymilliárd forint árbevételnél kevesebbet termelő vállalkozásnak most még nem érdemes nekifutni a tőzsdének, de néhány év múlva már szinte biztos, hogy igen, ezért érdemes ezt a lehetőséget észben tartaniuk” - mondta a szakember.
Ezért a szakember szerint már a most elfogadott adóváltozások között is van olyan, amely a tőzsdei bevezetéseket könnyíti meg a vállalatok számára. „Ősztől, ha egy jelenleg zártkörűen működő részvénytársaság nyílttá alakul, az eredeti tulajdonos a befektetésből származó nyereségét tartós befektetési számlára helyezheti majd, így mentesülve az árfolyam-nyereségre kirótt adó aló” – hangsúlyozta Madlena Tamás
De a transzparens működésnek, – amelyet a tőzsdei bevezetés megkövetel - más előnye is van: akár kockázati tőkét, vagy stratégiai befektetőt keresünk,akár beszállítóvá válnánk, teljesen más lesz a megítélésünk az átláthatóság magas foka miatt. A jövő évtől kezdődően a BÉT több olyan platformot is létrehoz, amelyek a kkv-kat segíthetik: ilyen lesz a kkv platform, illetve a közösségi finanszírozást segítő crowdfunding-platform. "A BÉT pedig az alkalmas kkv-k számára két éves programot indít, a tőzsdére lépés előszobájaként, ahol mindazt a tudást átadjuk a cégeknek, amelyre szükségük lehet" - mondta Madlena Tamás.
De mit keres egy befektető egy cégben?
„Egy jó sztorit, jó piacot,és egy jó csapatot” – összegezte Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere a Piac & Profit konferenciáján. A szakember szerint 2016-ban - és várhatóan jövőre - elsősorban az ICT, a biotechnológiai és gyógyászati technológiai cégeket keresik a befektetők. (Hogy mit még, arról itt olvashat bővebben.) Fontos elemként kiemelte, hogy mindenképpen az innovatív, piaci előnyt jelentő megoldásokat keresik – de azért a jövedelmezőség maradt a legfontosabb szempont. „Viszont, ha nem ismerjük a tőkepiac játékszabályait, ha nem tudjuk, hogy melyik befektetőtől mennyit kérjünk, akkor nincs is értelme befektetőt keresnünk” – mondta Horgos Lénárd.
Ugyanakkor kiemelte, hogy egyre több befektető mindinkább nyit az induló cégek, a jó ötletek irányában. „Kvázi inkább üzleti angyalokként viselkednek és egyre többen vannak - nagyjából mintegy hatvanan – akiket az angyalok között tudhatunk” – mondta Horgos Lénárd. Kiemelte ugyanakkor, hogy tájékozatlanok az angyalokat kereső cégek is, de az angyal kritériumoknak megfelelők is. „Azt hiszik,hogy százmilliós nagyságrendű befektetésekről van szó, pedig 5-10 ezer euróval is be lehet szállni – másokkal együtt, tehát közösen viselve a kockázatot, - egy-egy ígéretes cégbe” – mondta.
Mivel a Jeremie alapok most kifogynak, várhatóan egy kis hullámvölgy következik, de a magánbefektetők, vagy kisebb pénzügyi befektetők egyre aktívabbak a magyar piacon. „Részben azért is, mivel a banki kamatok olyan mélységben vannak, hogy a hagyományos befektetési formák nem kínálnak vonzó hozamot” – emelte ki Horgos Lénárd.
