Az új lehetőségtől Amerikában ezermilliárd dollár bevételt remélnek, amelyet az államadósság törlesztésére fordítanának. Magyarország mellett összesen 34 ország indított hasonló programot, ebből 14 Európában.

1990-ben a kisvállalatok támogatása és a munkahelyteremtés érdekében az Egyesült Államokban elindították az úgynevezett EB-5 programot (Employment-Based Visa Program). Ennek keretében egy külföldi állampolgár egy legalább 10 főt foglalkoztató vállalat számára nyújtott 1 millió dolláros támogatásért cserébe tartózkodási engedélyt szerezhet. Egy 2014-es reform keretében a program összegét 1,8 millió dollárra emelték, illetve bevezették a vidéki területekre való befektetések kedvezményét. Abban az esetben, ha az igénylő az Egyesült Államok egy kevésbé fejlett, vagy magas munkanélküliséggel rendelkező megyéjében fektet be, a beruházási elvárás 900 ezer dollárra csökken. Az évente kiadott befektetői vízumok számát tízezer darabban maximálták, hogy korlátozzák a túlzott külföldi jelenlétet.

2012-2013 között 11 ezer igénylő összesen 5,8 milliárd dollár értékben támogatott 562 vállalkozást, amelyek ebben az időszakban az újonnan létrehozott munkahelyeknek a 3,9 százalékát adták, így az EB-5 program teljesítette a remélt gazdasági hatást. Az EB-5 vízum kibocsátásának indítása óta több mint 40 milliárd dollárral támogatták a vállalkozásokat. A kínai túlsúly és beszivárgás korlátozása miatt a 2014-es reform értelmében minden egyes ország esetében az igénylői kvótán belüli részesedést 7 százalékban maximálták, a vidéki településekre irányuló támogatások arányát pedig 20 százalékban határozták meg. A kínai igénylők számának jelentős csökkenését az óceán túlpartján megalkotott szabályozások is eredményezték. Pár éve a kínai kormányzat 50 ezer dollárban korlátozta a kínaiak évi külföldi befektetéseit. Bár pár jogi kiskapuval megkerülhető a szabályozás, az eredeti célját, vagyis a belföldi befektetés előtérbe helyezését sikerült elérni.

Donald Trump EB-5 programot felváltó aranyvízum rendszerének értelmében tartózkodási engedélyt kap, aki 5 millió dollárért kiváltja az „aranykártyát”. Howard Lutnick kereskedelmi miniszter mintegy 200-250 ezer igénylőre számít, így a program keretében begyűjtött forrás elérheti az 1250 milliárd dollárt is. Trump elnök – szokásához híven – erős kijelentéseket tett a programmal kapcsolatban, ugyanis tízmillió igénylőre számít (az egész világon a legalább 5 millió dolláros vagyonnal rendelkező emberek számát 7,9 millió főre becsülik). Emellett az Egyesült Államok Állampolgársági és Bevándorlási Hivatala szerint az éves limit elérése és a visszautasított igénylések miatt 24-60 ezer darab EB-5 kérelem lehet függőben, így bár a kereslet adott az aranyvízumra, az korántsem ekkora méretű. Míg a legtöbb országban a kibocsátott aranyvízumok költsége 50-600 ezer dollár között mozog, az Egyesült Államok tervezett aranykártyája messze a legdrágább program lenne a maga 5 millió dolláros árával. Egy felmérés keretében megkérdezett nemzetközi befektetők háromnegyede a lehetséges előnyök és költségek aránytalansága miatt nem érdeklődne egy ilyen program iránt. Az adósság törlesztésén túl az adócsökkentési terv következtében kieső források pótlására fogják fordítani a befolyt összeget. A bevezetést követően március közepén az első napon mintegy ezer jelentkezőt regisztráltak Howard Lutnick kereskedelmi miniszter nyilatkozata szerint, ezzel 5 milliárd dollár többletforrást szerezve.

A letelepedési kötvények gazdasági hatásai

Az EPRS kutatása szerint 2011-2019 között az Európai Unióban 132 ezer aranykártyát bocsátottak ki, ezzel közel 21,4 milliárd euró többletforrást juttatva a kibocsátó országok gazdaságába. Legnagyobb arányban – közel harmadával – Portugáliának sikerült, mintegy 7 milliárd euró forrást begyűjtenie. Az országban a 2008-as ingatlanpiaci válságot követően indították a programot az építőipari teljesítmény fokozására. Bár gyakran okolják a portugál programot a lakhatási válságért, valójában az indítása óta a tranzakcióknak mindössze 0,4 százaléka köthető aranyvízumos befektetőkhöz. A bírálatok és az orosz-ukrán háború okozta biztonsági kockázatok hatására két éve felfüggesztették a programot. Portugália mellett több országban is a befektetői letelepedési engedély kiadását az ingatlanvásárláshoz kötötték, hogy élénkítsék az épülettranzakciókat. Azonban az EU számos tagállamában érezhető lakhatási válságot elsősorban egyéb tényezők és nem az aranyvízum programok okozzák. A befektetői-vízum programok nem eredményeznek nagyobb tőkebeáramlást, mint a kibocsátó ország éves GDP-jének 0,3 százaléka, így elenyésző mértékben járulhattak hozzá az ingatlanárak emelkedéséhez. Az Egyesült Államokban éppen ezért a csekély mértékű hatás miatt kételkednek Trump tervében, amivel az államadósságot kívánja mérsékelni.

A befektetők körében a személyes okok miatt történő lakhelyváltás mellett a kedvezőbb adózási vagy befektetési szempontok is közrejátszhatnak az aranyvízumok igénylésében. Sok beruházó a befektetései diverzifikációja miatt igényel egy második tartózkodási engedélyt vagy állampolgárságot. Az Egyesült Államok lakossága körében megfigyelhető, hogy a választási ciklusokkal párhuzamosan változik a más országban tartózkodási engedélyt igénylők száma. Minden egyes jelentősebb választást követően tömegesen „menekülnek” a csalódott választók más országokba. A voksolások mellett a nagyobb társadalmi elégedetlenséget kiváltó kormányzati intézkedések vagy a zavargások miatt is nőhet időszakosan az aranyvízumot igénylők száma. Az Egyesült Államokban ezekre példa a társasági nyereségadó emelésének a belengetése, a koronavírus-járvány alatti kijárási korlátozások, vagy a BLM-mozgalom kapcsán kialakul tüntetéshullám.

Globálisan a kibocsátott befektetői vízumok igénylői körében Kína, Oroszország és az Egyesült Államok állampolgárainak a legnagyobb az aránya. Szintén népszerűek a programok a brit lakosság körében, akik a Brexitet követően könnyebben akarnak az EU területére lépni. Emellett a szigetországban az adóelkerülés is kiemelkedő ok, 2022-ben a társasági nyereségadót 19-ről 25 százalékra emelték. Az adóoptimalizáció miatt sok bírálat éri az aranyvízum programokat. Számos kibocsátó ország adóparadicsomnak számít, így az igénylők adóelkerülése jelentős károkat okoznak eredeti lakóhelyük államának. A geopolitikai konfliktusok és a politikai instabilitás szaporodása és az egyre több országgal szemben bevezetett szankciók, protekcionista kereskedelempolitikai intézkedések is javították az aranyvízumok népszerűségét.

Minden esetben az igénylőnek rendkívül szigorú biztonsági átvilágításon kell átesnie, hogy kiszűrjék az állami hatóságok a kockázatot jelentő személyeket. A laza ellenőrzési eljárások lehetőséget teremtenek a külföldi hírszerző ügynökségeknek, illetve terrorszervezeteknek és kábítószer-kereskedők számára a beszivárgásra. A befektetői vízumok kapcsán szintén gyakori kritika, hogy túlzott előnyöket, például fokozott mobilitást biztosít a tehetős emberek számára, ezzel fokozva a társadalmi egyenlőtlenséget. Több karib-térségi állam által kiadott tartózkodási engedély is vízummentes beutazást biztosít az Egyesült Államok és az Európai Unió területére, ami miatt széles körben kritizálják ezen országokat. Az ellenkezés hatására 2024-ben legalább 200 ezer dollárra emelték a befektetői vízum árát és jelentősen szigorították az igénylők átvizsgálását. Számos országban további kritériumként emelik, hogy bizonyos időt évente az országban kell tölteni (például a korábbi portugál programban évi egy hetet szabtak meg). Ezzel szemben például az Egyesült Arab Emírségekben akár tíz évig lehet tartózkodási engedéllyel rendelkezni anélkül, hogy akár egyetlen egyszer sem lép be az igénylő az ország területére.

Tartózkodási engedélyt adó programok

Spanyolországban 2013-ban vezették be a tartózkodási engedélyt adó letelepedési lehetőséget. A program kritériuma egy legalább 500 ezer euró értékben történő ingatlanvásárlás. Egy évtized alatt 15 ezer fő vett részt a programban. A mediterrán országban kialakult ingatlanpiaci válság miatt élesedő ellenzéki kritikák és a fokozódó geopolitikai konfliktusok jelentette biztonsági kockázatok következtében 2025 áprilisának elejétől határozatlan időre nem fognak több kérelmet befogadni. Az ingatlanvásárlás mellett egy megújuló energiatermeléssel foglalkozó kisvállalkozás 1 millió eurós (1,08 millió dollár) támogatásával is ki lehetett váltani a tartózkodási engedélyt, vagy pedig 2 millió euróért (2,16 millió dollárért) történő államkötvény-vásárlással. A program jelentősen hozzájárult az ország zöld energia-termelési kapacitásainak a kiépüléséhez.

Az adósságválság és a 2008-as ingatlanpiaci válság kárainak enyhítése érdekében Görögországban is befektetői-vízum programot vezettek be 2013-ban. Ennek keretében legalább 400 ezer euró (432 ezer dollár) értékben kellett ingatlant vásárolni a tartózkodási engedély megszerzése érdekében. A limitösszeget a nagyvárosokban és a turisztikai szempontból felkapott szigeteken 800 ezer euróban (863 ezer dollár) határozták meg. További korlátozás, hogy csupán egyetlen ingatlant vásárolhattak, amit később nem adhattak bérbe, így a bérleti piacon is szűkítve a kínálatot tovább felhajtva az árak emelkedését. A mediterrán ország által kiadott aranyvízum volt a legfelkapottabb, mivel amellett, hogy a teljes Unió területén szabad mozgást biztosított még rendkívül gyors volt az igénylések jóváhagyási ideje is; mindössze 3-4 hónap (más uniós tagállamokban átlagosan másfél év). Tovább növelte a program népszerűségét, hogy Görögországban – Olaszországhoz és Svájchoz hasonlóan – a külföldi országokból származó jövedelem után mindössze egyszeri, 100 ezer eurós (108 ezer dolláros) jövedelemadót kell fizetni évente, szemben a többi ország arányos adózásával.

Szintén az európai adósságválságban érintett Portugália 2012-ben indította az aranyvízum programját, amelynek keretében félmillió euró ingatlanba vagy pedig befektetési alapba való beruházással lehetett tartózkodási engedélyt szerezni. Szintén opció a legalább tíz álláshelyet teremtő beruházások támogatása, vagy a vidéki régiók és a kulturális szektor támogatása 200-250 ezer euróval (216-232 ezer dollár).

Ausztriában 50 ezer eurót (54 ezer dollár) kell fizetni a befektetői vízum megszerzéséért egy privát tőkealapba, biztosítani kell az igénylő hosszútávú lakhatását (ingatlanvásárlással vagy hosszútávú bérleti szerződéssel), illetve az egészsügybiztosítását.

Hazánkban 2017-ben indult befektetői-vízum program, amelyben való részvételhez LMÁK típusú letelepedési államkötvényt kellett vásárolni. A tavalyi évben kiegészítették a kiváltási módszereket az ingatlanvásárlás és az állampapír vásárlás mellett az oktatási intézmények támogatási lehetőségével.

Olaszországban aranyvízum váltható ki, a az igénylő legalább 250 ezer euró (270 ezer dollár) értékben fektet be egy helyi startup vállalkozásba, 2 millió euró (2,16 millió dollár) értékben vásárol államkötvényeket, félmillió euró (540 ezer dollár) értékben fektet be tőzsdei vállalatba vagy pedig 1 millió értékben egy közérdeket szolgáló projektbe.

Lettországban szintén 50 ezer euró (54 ezer dollár) befektetésével és 10 ezer euró (10,8 ezer dollár) államkincstárba való befizetésével lehet aranyvízumot szerezni, illetve bizonyítani kell, hogy az igénylőnek legalább 15 ezer euró (16,2 ezer dollár) az éves jövedelme. Ezek alternatívájaként bevezették a legalább 250 ezer euró (270 ezer dollár) értékű ingatlan vásárlását és a vételi ár 5 százalékával megegyező egyszer díj fizetését.

Luxemburgban félmillió euró (540 ezer dollár) értékben kell beruházni és öt évig dolgozni kell egy országon belül tevékenykedő vállalatnál az aranyvízum megszerzéséért. Kiváltási alternatíva egy 3 millió eurós (3,24 millió dollár) hozzájárulás egy futó befektetéshez vagy 20 millió euró (21,6 millió dollár) letétbe helyezése egy helyi banknál, az évi legalább 27 ezer eurós (29 ezer dolláros) jövedelem bizonyítása mellett.

Svájcban 250 ezer és 1 millió svájci frank közötti összeget kell a kiválasztott önkormányzat vagy kanton költségvetésébe befizetni a befektetői vízum kiváltásához.

Az Egyesült Királyságban volt a legdrágább az aranyvízum, megszerzéséhez 2 millió brit font értékben kellett befektetni valamely szigetországbeli kis- vagy közepes-méretű vállalkozásba. A Tier1 nevő programot a 2022-ben a biztonsági megfontolások miatt szüntették be. Hasonló okok miatt a 2010-ben a szuverén adósságválságban érintett Írország és Hollandia is 2023-ban, illetve 2024 januárjában felfüggesztette a befektetői-vízum programját.

Az adóparadicsomként funkcionáló és a brit korona alá tartozó Jersey szigetországban 1,75 millió brit fontos ingatlanvásárlással és egyösszegű, évi 250 ezer fontos adó fizetésével lehet aranyvízumot szerezni.

Cipruson az aranyvízum megszerzéséhez 300 ezer euró (324 ezer dollár) értékben kell legfeljebb kettő ingatlant vásárolni, vagy ugyanekkora értékben vállalkozást támogatni, illetve stabil és legalább évi 50 ezer eurós (54 ezer dolláros) fizetésről bizonyítványt bemutatni.

Máltán félmillió euró (516 ezer dollár) különböző eszközosztályokba történő befektetésével lehet tartózkodási engedélyt szerezni.

Montenegróban bármilyen értékben vásárolt ingatlannal vagy pedig egy vállalkozás alapításával lehet tartózkodási engedélyt szerezni.

Az Egyesült Államokban a korábban részletezett EB-5 program keretében, a jövőben pedig várhatóan a trumpi aranykártya révén lehet befektetői-vízumot szerezni.

Kanadában míg korábban fizetni kellett az aranyvízumért, pár évvel ezelőtti reform értelmében ingyenesen lehet igényelni a tartózkodási engedélyt, de rendkívül szigorú, képzettség alapú elbíráláson kell átesni.

A csendes-óceáni Nauru szigete az egyik leginkább veszélyeztetett terület a tengerszint emelkedése miatt. A szigetország kormányzata a lakosság mintegy 90 százalékának áttelepítésére és egy új, fenntartható agrárium kialakítására 65 millió dollár összegyűjtését tűzte ki célul. A cél elérésének érdekében aranyvízumokat kezdtek kibocsátani, melynek ára 140500 dollár. A Sydneytől is 4000 kilométerre található szigetország tartózkodásai engedélyei népszerűnek számítanak, ugyanis általa vízummentes belépést lehet szerezni az Egyesült Királyságba, Szingapúrba és Hongkongba. A naurui aranyvízum megszerzése egyszerre állampolgárságot is ad az igénylőnek.

Szingapúri aranyvízum kiváltásához 10 millió szingapúri dollárt kellett befektetni egy legalább 30 embert foglalkoztató vállalkozásba vagy pedig 25 millió szingapúri dollárt a hatóságok által jóváhagyott alapba.

Egyesült Arab Emírségekben 2 millió dirham értékben történő ingatlanvásárlással (akár helyi banknál felvett kölcsönből is) tartózkodási engedélyt és így korlátozatlan belépést lehet szerezni mind a hét emirátusba.

Ausztráliában korábban 5 millió ausztrál dollárért lehetett befektetői-vízumot szerezni, de egy reform keretében egy képzettségalapú bevándorlási rendszert vezettek be.

Új-Zélandon 5-15 millió új-zélandi dollár összegben kell beruházásokat végrehajtani az aranyvízum megszerzéséhez és legalább évi egy hónapot az országban kell tartózkodni. Pár kiemelt beruházásba vagy filantróp projektbe való invesztíciót többszörösen vesznek figyelembe az engedélyező hatóságok.

A Mauritiusi Köztársaságban 375 ezer dollárért történő ingatlanvásárlással, 50 ezer dollár értékű beruházással, illetve az éves nyugdíjjárulék fizetésével lehet letelepedési engedélyt szerezni.

Hongkongban öt igénylési módszerrel lehet tartózkodási engedélyt szerezni. Ezek közül aranyvízum-programnak minősül a képzett bevándorlókra vonatkozó és legalább 30 millió hongkongi dolláros beruházást (és annak hét éves fenntartását) megkövetelő program.

Számos karib-térségi ország bocsát ki befektetői-vízumot; Dominikai Köztársaság, Saint Kitts és Nevis Államszövetség, Saint Lucia, Antigua és Barbuda, Grenada. Ezen országok mindegyike az aranyvízum kiváltása mellé állampolgárságot is ad az igénylőknek. A programok ára 200-600 ezer dollár között mozog.

Malajziában 20 éves letelepedési engedélyt tud szerezni az az igénylő, aki legalább 1 millió malajziai ringgitet ruház be valamely vállalatba.

Thaiföldön 650 ezer és 5 millió baht között mozog az 5-20 éves letelepedési engedélyek ára.

A közép-amerikai Costa Ricán egy legalább 150 ezer dollár értékű ingatlan vásárlása vagy ugyanekkora összeg tőzsdei cégbe való befektetéséért lehet aranyvízumot szerezni, hasonló program érhető el még a régióban Panamában.

A korábban említett Karib-térség államai mellett Jordánia, Egyiptom, Észak-Macedónia és Törökország is rendelkezik olyan programmal, amely keretében pénzért lehet állampolgárságot szerezni. Jordániában 1 millió dollár értékben kell állampapírokat vásárolni vagy pedig egy legalább húsz főt foglalkoztató vállalatot kell támogatni. Egyiptomban az államkasszába kell negyed millió dollárt befizetni, 300 ezer dollár ingatlanpiaci projektbe való befektetés mellett. Törökországban fél millió dolláros beruházásra van szükség az állampolgárság megszerzéséhez, míg Észak-Macedóniában 200-400 ezer eurósra (216-432 ezer dollárosra). Ami az állampolgárság megszerzését illeti, Máltán három évig az államban kell tartózkodni és negyed millió eurót (270 ezer dollárt) kell fizetni, vagy pedig egy év tartózkodás mellett 750 ezer eurót (809 ezer dollárt). Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját követően felfüggesztette Málta a programot az orosz és belarusz állampolgárok számára. A mediterráneum szigetországa nem az egyetlen uniós ország, amely pénzért árul állampolgárságot. A Henley&Partners összesítése szerint nyugati szomszédunk is rendelkezik ilyen programmal. Ausztriában egy több éves engedélyezési és átvilágítási folyamat egy egy előzetesen meg nem határozott nagyságú befektetés a feltétele az állampolgárság megszerzésének. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)