Orosz György a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a Piac&Profit és a BKIK által szervezett szakmai fórumon hangsúlyozta, az orosz piacra lépő vállalkozásokat kiélezett versenyhelyzet fogadja. A sikerhez az innovatív területeket kell megtalálni. A helyzetet némiképp könnyíti, hogy Oroszország is a WTO (Világ Kereskedelmi Szövetség) tagjává vált, ami kiszámíthatóbbá teszi a gazdasági környezetet az orosz piacra lépő vállalkozások számára. A szabályokat egységesen és átláthatóan alkalmazzák a kereskedelmi szövetség teljes jogú tagjaként.
Érdemes figyelni: kiemelt régiók és a modernizáció
Hangsúlyozta, az orosz régiók fejlődése további lehetőségeket jelenthet a hazai vállalkozásoknak, itt is növekszik az üzleti lehetőségek száma. Az állami törekvéseknek köszönhetően a kiemelt fejlesztési régiókban jobb adózási és egyéb feltételek várják a befektetőket. Külön érdemes figyelni a több helyen működő különleges gazdasági övezetekre. Itt az olcsó infrastruktúrától az egyablakos ügyintézésig és adókedvezményig terjednek a lehetőségek. A modernizáció és innováció továbbra is prioritás Oroszországban, az ilyen projektekhez való csatlakozás folyamatosan napirenden van, újabb és újabb lehetőségeket jelent a vállalkozások számára. A főosztály vezető beszámolt a folyamatban lévő nagy állami fejlesztések legfontosabb területeiről is, melyek elsősorban a lakásépítés, mezőgazdaság, élelmiszeripar, egészségügy, oktatás területén jelentenek kapcsolódási lehetőségeket a magyar vállalkozások számára. (Kiemelt terület az állattenyésztés, tejtermékek, víztisztítás, épület felújítás, és a gyógyszeripar.) További lehetőségeket tartogathat a privatizáció, az orosz állam 2016-ig teljes kivonulását, vagy csökkentését tervezi több területen is.
Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar – orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke a számos, a keleti országról rendelkezésre álló adat közül az államadósságot emelte ki, ami a GDP 2,5 százaléka. Mint mondta, mi is örülnénk, ha így állnánk. Az előző előadóhoz hasonlóan hangsúlyozta a modernizációs folyamatokban rejlő lehetőségeket, amelyek annál is inkább adottak, mivel Tóth szerint az elmúlt húsz évben a hadiipart kivéve nem volt jelentős fejlődés.
Katalizátorok
A szakember kiemelte, hogy a fent is említett állami fejlesztési programok fontos katalizátorokként működhetnek. Az összesen mintegy 48-52 program, a tagozat honlapján részletesen megtalálható. Ezeket érdemes figyelembe venni az export célok kitűzése során. Katalizátor a 2014-es téli olimpia is, ami hatalmas, összesen mintegy 25 milliárd dolláros fejlesztést jelent. Bár ez a projekt már kifutóban van, még koránt sincs minden készen – hangsúlyozta a szakember. A következő, várhatóan még ennél is nagyobb beruházást jelentő, katalizátorként működő esemény a 2018-ad futball világbajnokság lesz. Az orosz kormány már kijelölte a 8 várost, ahol a csoportmérkőzések zajlanak majd. (Ezek közül Jekatyerinburggal a kamara már fel is vette a kapcsolatot.) Tóth szerint, mivel a magyar tervezőknek van tudása stadion rekonstrukciókban, érdemes ott megjelenni. A gyenge lábakon álló magyar építőipar számára fontos lehet ez a projekt, mivel hosszú távú munkát jelenthet.
Export offenzíva kéne
Ugyanakkor Tóth szerint egyértelműen érzékelhető, hogy hogy a magyar-orosz áruforgalom nem javult az idén. Ez érzékelhető a multik exportjában és a projektfinanszírozás visszaesésében egyaránt. (Annak ellenére, hogy mint mondta, az adatokat nehéz összehasonlítani, mert más alapokon vannak a mi és az ő statisztikáik, ami milliárdos különbségeket is jelenthet a számadatokban.) Ezért export offenzívára lenne szükség, meggyőződése szerint két év alatt 5-900 euróval lehetne növelni a projekt exportot. Ebben a magyar áru hányad 25-50 százalék között mozoghat és 6-8000 magyar munkavállalónak adhatna munkát. Jelenleg 4-500 közepes vállalkozás van jelen az orosz piacon. Mikro- és kisvállalkozások megjelenése meglehetősen nehéz. Sokkal nagyobb támogatási rendszerben ezt a mostani számot meg lehetne duplázni a következő három évben. Nagyon megérné, mert az orosz export gazdaságos, ha a vállalkozások egyszer gyökeret eresztenek, akkor általában maradnak is, mert a fizetési helyzet jobb, mint nálunk.
Fékező tényezők
Fontos probléma a hely és nyelvismeret hiánya, hiszen, mint a szakember mondta, tárgyalni már lehet angolul az orosz partnerekkel, de az üzletkötéshez oroszra van szükség. Hátrány, hogy az orosz piaci megjelenés költség és időigényes, hátráltató tényező a hagyományos orosz bürokrácia, korrupció – ezt úgy lehet kikerülni, ha a cégekkel direkt kapcsolatban vagyunk, vagyis az állami és helyi hatóságok kikerülésével tudunk dolgozni. A cégalapítás, vámok és logisztika területén persze nem lehet megkerülni a hatóságokat, de kialakult már egy technika a magyar vállalkozói mezőnyben, hogy hogy lehet ésszerű keretek között tartani. Probléma továbbá az árualap hiány – nagy lendülettel futottunk, mezőgazdasági termék exportjához (konkrétan Villányi borokról volt szó), és kiderült, hogy a folyamatos szállításhoz nincs elegendő magyar termék. Természetesen fontos tényező a politikai bizalmatlanság is, ami a friss „azeri baltás” üggyel még kiélezettebbé vált. Az orosz üzleti társadalom vezetőinek 8-10 százaléka örmény származású, figyelmeztetett Tóth, akik nem vették jónéven ezt az ügyet. A szakember ajánlása szerint személyes kapcsolatok révén lehet kompenzálni az ilyen típusú problémákat.
Komoly gond a magyar kereskedelmi programok hiánya, koordinálatlanság. Másfél évig koordinálatlan helyzetet hozott létre az NGM és NFM között. Mostanra került egyenesbe, reméli, hogy így is fog maradni. A projektfinanszírozás, mint export kitörési lehetőség gyakorlatilag másfél évig szünetelt, ami komoly károkat okozott. A Kamara képviselője elégtelennek ítéli a kormányközi gazdasági tevékenységet is, véleménye szerint sem a KKB sem a szakmai albizottságok nem működnek úgy, ahogy kellene. Gond természetesen a kkv szektor elégtelen támogatása is, de azért vannak lehetőségek a finanszírozásra. (Erről a nap folyamán később részletesen szó esik.) A Kamara január elsejétől növeli majd szolgáltatásait, ami Tóth véleménye szerint a regisztrációs díj bevezetésével el is várható.
A magyar cégek számára mind a kereskedelmi bankok, mind az állami exportösztönzők kínálnak konstrukciókat, amelyekkel áthidalhatják a finanszírozás nehézségeit. A magyar-orosz üzleti fórum beszámolóját ezekről a témákról, valamint a hitelképesség feltételeiről és arról, kinek éri meg az orosz piacra lépni, itt olvashatja.
A Piac&Profit konferenciájának délutáni szekciójában praktikus tanácsok hangzottak el az orosz piacra lépéssel kapcsolatban, erről szóló összefoglalónkat itt olvashatja.
