Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az, aki a gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor tekintettel kellene lennie versenytársainak, vevőinek, partnereinek vele kapcsolatos várható magatartására. Gyakran emlegetett példa a tejtermékek piaca, ahol a nagyobb szereplők mesterségesen alacsonyan tartott áraikkal képesek komoly versenyhátrányt okozni a kisebb, a túlélés érdekében magasabb áron dolgozó versenytársaknak. Egy vállalkozás ugyanakkor akkor is kerülhet gazdasági erőfölénybe egyes vevőivel vagy beszállítóival szemben, ha az általa forgalmazott összetett termék piacán alacsony piaci részesedése van. Például úgy, hogy egy összetett termék egyik eleméért felelős.
Az összetett termékek egyik lényeges sajátossága, hogy a terméket (szolgáltatást) alkotó egyes részelemek, termékek, kapcsolódó szolgáltatások forgalma elszakadhat magának az összetett terméknek a forgalmától. Az összetett termék kizárólag valamennyi összetevőjével együtt használható megfelelően. Ebből eredhet annak a vállalkozásnak a gazdasági erőfölénye, amely az összetett termék valamelyik összetevő termékét vagy szolgáltatását forgalmazza. Tipikus összetett termékek azok az eszközök, berendezések, amelyek önálló alkatrészekből tevődnek össze, és ezek az alkatrészek szükség esetén pótolhatók. Például ha egy gépjármű az elsődleges termék, akkor a hozzá használható gumiabroncs (vagy bármely más, önállóan beszerezhető alkatrésze) lehet egy másodlagos termék.
A zár és a kulcsa
Az összetett termék alkotóelemei közötti kapcsolat hasonló ahhoz, mint ami egy zár és a hozzá való kulcs között van. A zár mint elsődleges és a hozzá való kulcs mint másodlagos termék piacai egymástól elkülönülten nem értelmezhetők, hiszen a kulcsnak csak az adott zárhoz való viszonyában van haszna. Ilyen esetekben gazdaságilag és technikailag ésszerű, bár egyáltalában nem szükségszerű, hogy a kulcsot ugyanaz a vállalkozás forgalmazza, mint a zárat. Az elsődleges és a másodlagos termék közötti kapcsolatot a felhasználás módja teremti meg. A zár nem használható a kulcs nélkül, a kulcsnak pedig nincs kereslete a zár nélkül. Ugyanakkor a zár használata során előfordulhat, hogy elveszítjük a kulcsot, beletörik a zárba stb., ilyenkor a kulcs iránti kereslet az elsődleges termék iránti kereslettől függetlenül jelenik meg.
Mindaddig, amíg vevőinek az elsődleges termékre fordított kiadásai meg nem térülnek, a másodlagos termék piacán az eladó nagymértékben függetlenítheti magát a piac hasonló helyzetben lévő szereplőinek vele kapcsolatos várható magatartásától. Vagyis amíg a lakat használható, a hozzá való kulcs tulajdonképpen bármilyen áron eladható lesz. (Természetesen egyszerű példánk esetében ez csak elméletileg igaz, de nem nehéz olyan elsődleges és másodlagos termékeket találni, ahol a valóságban is az lenne.)
Mindenképpen tilos
Ezt a helyzetet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról hozott 1996. évi LVII. törvény relatív gazdasági erőfölényként kezeli, mely tilos, és aki ilyet tapasztal, jogászi segítséggel okkal és alappal fordul a GVH-hoz vagy épp bírósághoz.
Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, ha az üzleti kapcsolatokban – ideértve az általános szerződési feltételek (ÁSZF) alkalmazásának esetét is – tisztességtelenül állapítanak meg vételi vagy eladási árakat, vagy más módon indokolatlan előnyt kötnek ki, vagy hátrányos feltételek elfogadására kényszerítik.
Tilos korlátozni a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a végső üzletfelek kárára .Nem megengedett az sem, hogy indokolatlanul elzárkózzon a másik fél az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától. Egyértelműen tilos a másik fél gazdasági döntéseit saját előnyünk szerzése céljából befolyásolni.
