A bizalom a társadalom működéséhez szükséges alap. A társadalmi kapcsolatok lehetetlenné válnának egy olyan világban, ahol senkiben sem lehet megbízni. Megbízható és kiszámítható környezetre van szükség a mindennapi élethez, ezért elvárjuk, hogy a világ és a benne élő emberek megbízhatók legyenek.
Nem érzelgős humbug
A bizalom minden megállapodás alapja is, de az üzleti életben betöltött jelentőségét azok a kihívások is növelik, amelyekkel a gazdasági élet szereplői - álljanak akár a munkáltatói, akár a munkavállalói oldalon - egyre gyakrabban szembesülnek. A versenyhelyzetek növekvő száma, a szervezeteken belül erősödő fluktuáció és a bizonytalan környezet nagyon megnehezíti a bizalom kiépítését és fenntartását, és mind emberi, mind üzleti szempontból kockázatosabbá az abba való befektetést. Ráadásul a válság még inkább felerősítette ezt a tendenciát. Pedig a bizalom nem csak valamiféle érzelgős humbug. Stephen M. R. Covey amerikai kutató a Bizalom sebessége című könyvében megfogalmazott egyszerű alapvetése szerint minél alacsonyabb a bizalom szintje, annál lassabban és költségesebben mennek a dolgok.
Mindenki által ismert példa, hogy manapság órákat állunk sorban a repülőterek biztonsági ellenőrzésénél, ahol rengeteg ember és modern gép dolgozik azon, hogy bízhassunk abban, nem lesz veszélyes anyag vagy fegyver a gépen. A szerző ellentétes példája egy fánkárusról szól, aki rájött, kevesebb embert tud kiszolgálni ebédidőben, mivel minden vendégnél rengeteg idő kiszámolni a visszajárót. Ezért a zsúfolt időszakokban kitett egy kosár egydollárost a kassza mellé, és a vendégekre bízta, hogy vegyék el az aprót. Az emberek jelentős többsége tisztességes volt, sőt nőtt a borravaló is - a vendégek értékelték a barátságos közeget -, a gyorsabb kiszolgálás miatt pedig több vevőt lehetett ellátni azonos idő alatt.
A bizalom mint hatékonyságnövelő tényező jó az egyénnek és a közösségnek is. Megléte összességében növeli a társadalmi tőkét, így a testi-lelki egészség mellett a gazdasági teljesítmény javulásában is fontos szerepe van - állítja Magyari Éva üzleti coach. Minden cég eredményes működésének feltétele a minél jobb csapatmunka. A jó munkaközösség kialakítása számos tényezőn múlik, de nagyon fontos elem a bizalom kiépítése. Ezzel érhető el, hogy a csapat tagjai kényelmesen, feszültségmentesen érezzék magukat egymás társaságban, tudva, hogy a gyengeségeiket, hibáikat, félelmeiket és viselkedésüket a többiek ismerik, és jó szándékkal vannak egymás iránt. Bizalommal teli légkörben eredményesebbek és konstruktívabbak lehetnek a viták, érdemben megvitathatók a döntések, hiszen mindenki tudja, hogy nem lesz baj, ha kiderül, más véleményen van, mint a többiek - magyarázza Metzger Gábor vezetési tanácsadó. A bizalom aztán önbizalmat szül, aminek következtében a munkatársak kreatívabbá is válnak.
Fontos a viszonosság
Ahhoz, hogy a munkatársak megbízzanak a cégben és vezetőjükben, viszonosságra van szükség. Ha úgy érzik, nem kérdőjelezik meg sem emberi, sem szakmai képességeiket, és látják, hogy a cég az ő érdekeiket is szem előtt tartva cselekszik, az segít az elköteleződés megerősítésében. Ez amellett, hogy növeli a közös célok elérésének motivációját, a nehéz helyzetek átvészelésében is fontos. Az emberek a kedvezőtlen döntések mögött is hajlandók lesznek meglátni a valódi indokokat, és nem maguk és érdekeik elleni támadásként élik meg azokat.
2. Első lépésként olyan dolgokat kell bízni valakire, amelyeket várhatóan el tud végezni. Így sikerélményt kap, és úgy érzi, rászolgált a bizalomra.
3. A sikeresen teljesített feladatot mindig el kell ismerni. A dicséret és annak kifejezése, hogy megbízunk a másikban, szárnyakat adhat a következő feladat elvégzéséhez.
4. A jó példa ragadós! Ha a vezető megbízható, akkor ez olyan értékké válik a cégben, amelyet a többiek is elfogadnak.
5. Mindig legyen második esély. Ha valaki egyszer hibázik, az még nem jelenti azt, hogy érdemtelen a bizalomra, sőt.
A bizalom megléte a túlszabályozást is csökkenti. Bár szabályokra természetesen szükség van, ha kivesszük közülük azokat, amelyek a bizalomra nem méltó néhány százalék kiszűrését célozzák, a pozitív hozzáállás jelentette többlet jó hatással lesz a szervezetre és a teljesítményre. Warren Bennis, a vezetéstudomány egyik megalapozója szerint hosszú távon jobban megéri túladagolni a bizalmat, még akkor is, ha néha visszaélnek vele, mint abból kiindulni, hogy az emberek többsége inkompetens vagy nem őszinte.
A bizalom kiépítése minden esetben nagy rizikóval jár, mert először adni kell úgy, hogy nem lehetünk biztosak a másik reakciójában. Kialakulásához azonban idő kell, aminek a mai kultúrára jellemző rövid távú gondolkodás nem kedvez. Szokták a cseppkőhöz is hasonlítani: lassan, fokozatosan épül, viszont egy pillanat elég ahhoz, hogy tönkremenjen.
A dolgozók bizalmának megtartása különösen fontossá vált a válság időszakában, amely egyesek szerint az önzés ideje. Az embereknek érthető módon fontosabb a saját sorsuk, mint vállalatuk sikere, a biztonságos munkahely azonban felértékelődik, így sokat nyerhetnek azok a cégek, amelyek képesek a munkatársaik szemében is megőrizni megbízhatóságukat. A kritikus helyzetben a vállalatok nem bírják el a motiválatlan, a csak a saját céljaik iránt elkötelezett munkavállalók jelentette pluszsúlyt. Nehéz helyzetben az emberek többsége még egyértelműbben a vezetőtől vár iránymutatást és biztatást. Nem azt várják el, hogy tévedhetetlen legyen, sőt, a bizalmat éppenséggel erősítheti, ha tudják, hogy az, akit követnek, képes belátni, ha hibásan döntött, és ha rájön, hogy rossz utat választott, hajlandó lesz változtatni korábbi döntésén.
Kommunikáció nélkül nem megy
A bizalom kiépítésére szakemberek szerint a legjobb módszer az, ha csak egyszerűen beszélgetünk egymással. Az informális beszélgetések is elengedhetetlenek, hiszen senki nem tudja reggel az ajtón kívül hagyni a problémáit, ezért bizonyos szintig ezekkel is foglalkozni kell a munka világában.
A cégen belüli kommunikáció egyébként is fontos szerepe a bizonytalanság hatására még inkább felerősödik. Sokat segít a bizalmatlanság csökkentésében, ha a dolgozókat bevonják a cég ügyeibe. A Világgazdaság-Hewitt Legjobb Munkahely Felmérésének adatai szerint azonban a magyar munkavállalóknak csak kevesebb mint a fele érzi, hogy megfelelő tájékoztatást kap a vállalat hosszú távú célkitűzéseiről, és még ennél is kevesebben gondolják úgy, hogy vezetői őszintén tájékoztatják a céget érintő kérdésekről, holott a bizalom megteremtésének ez lenne az alapja. A vezetőnek őszintén kell beszélnie a dolgozónak a vállalat tényleges üzleti helyzetéről - bármilyen nehéz is legyen ez -, és „vissza kell foglalnia" az emberek szívét és eszét, hogy közösen tudjanak cselekedni a helyzet javításáért. Zűrzavaros időkben a dolgozók válaszokat keresnek, és még inkább észreveszik a belső kommunikációban rejlő ellentmondásokat. A híresztelések beépülnek az üzenetekbe, és csak növelik a szervezetben amúgy is jelen lévő zavart.
Nincs szükség hangzatos ígéretekre. A vezetőség úgy tudja megtartani a dolgozók bizalmát, ha azt a keveset, amit a jelen bizonytalan helyzetben ígérni tud, be is tartja.
