A Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos a múlt hét elején azt mondta, szeptemberben rendezik a kereskedelmi dolgozóknak a vasárnapi újranyitás miatt kialakult helyzetét, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Cseresnyés Péter pedig május 4-ei levelében arról tájékoztatta a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökét, hogy tárgyal a KASZ petíciójába foglalt követelésekről.
A Pénzcentrum információi szerint a fix vasárnapi bérpótlék helyett sávos rendszerrel rendezné a kormány a kereskedelmi dolgozók helyzetét. A lap iparági forrásokra hivatkozva azt közölte, kormányzati szinten, a 100 százalékos vasárnapi bérpótlék mellett felmerült már a hét utolsó napjára vonatkozó 150 százalékos, 200 százalékos bérpótlék is, de az is, hogy fix helyett inkább progresszív, azaz sávos vasárnapi bérpótlékot vezessenek be. Ez azt jelentené, hogy a vasárnapi bérpótlék időarányosan nőne, a reggeli nyitáskor például még 50 százalék plusz járna a dolgozóknak, déltől viszont már 200 százalék, délután 2-től pedig akár ennek a többszöröse is. A boltoknak ez komoly érvágást jelentene, így többségük nagy valószínűséggel vasárnap délben bezárna.
Nem tűr halasztást
Az ügy egyelőre politikai csatározás témájává vált, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárának korábbi nyilatkozata szerint a sávos bérpótlékról egy szakmai szervezetet sem kérdeztek meg. Megerősítette a Piac & Profit kérdésére Dávid Ferenc a VOSZ főtitkára is, hogy csak „kósza pletykákat” tudnak a sávos bérpótlék ötletéről. A tervről sem hivatalos bejelentés, sem tárgyalási megkeresés nem volt. Pedig a vasárnapi munkavégzéssel kapcsolatos szabályozás tisztázása és átalakítása nem várhat szeptemberig, fontos lenne a nyári szezon előtt rendezni a kérdéseket a szakember szerint.
A VOSZ a Magyar Szakszervezetek Szövetségével és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájával együtt ajánlást tett közzé az esetleges tárgyalások megalapozására, amelyben a vasárnapi bérpótlék 100%-ra emelését javasolják a kereskedelemben. Az aláírók szerint ugyanakkor a magasabb kereseti lehetőség mellett nagyon fontos lenne a több pihenőnap biztosítása is, ezért bérkiegészítés mellett a javaslat a munkaszervezésre vonatkozó előírások változtatásával is foglalkozik. A jelenlegi 1 helyett 2 vasárnapi pihenőnapot biztosítanának a munkavállalók számára, a kötelező vasárnapi munkavégzést évi 12 napban korlátoznák. E fölött a vasárnapi munkavégzésre csak a munkáltató és munkavállaló közös megegyezésével kerülhetne sor, a gyermekét egyedül nevelő szülő pedig kizárólag saját kérésére lenne beosztható vasárnap.
Az ajánlás elemei összességében plusz munkaerő felvételét tennék szükségessé, így annak munkaerő-piaci szempontból is pozitív hatása lenne – tette hozzá Dávid Ferenc.
Az érdek-képviseleti vezető hangsúlyozta, a VOSZ már 2014-ben hasonló szabályozással váltotta volna ki a vasárnapi zárva tartás szabályát, és most is úgy gondolja, a kereskedők szabadon dönthessenek arról, kinyitnak-e a hét utolsó napján. Mindemellett elengedhetetlen a minimálbéresek számára is jól érzékelhető pótlékemelés még akkor is, ha emiatt kevesebb bolt lesz képes kinyitni a hét utolsó napján.
Dávid Ferenc kérdésünkre hangsúlyozta, elengedhetetlennek tartja a vasárnapi bérpótlék emelését a kereskedelemben. „Máshogyan kell osztozni a profiton, mint eddig” – fogalmazott a VOSZ főtitkára, aki szerint a kereskedelemben általánosnak tekinthető minimálbéres munkavégzés és a súlyos munkaerőhiány miatt elengedhetetlen, hogy a munkaadók változtassanak.
Ebben az élőmunka-igényes iparágban, ahol tradicionálisan alacsony a kereset, mostanra akkora a munkaerőhiány – nagy részben a külföldre költöző fiatalok magas száma miatt –, amire mindenképpen reagálniuk kell a cégeknek – mondja Dávid Ferenc. Nem véletlen, hogy a nagy áruházláncok közül több is jelentős emeléseket ígér, és nem azért, „mert szociális intézmény lenne”.
Dávid Ferenc szerint amelyik kereskedő nem tudja kifizetni az alkalmazottaknak a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot, annál egyszerűen nem keletkezik elegendő bevétel – vagyis egyébként sem érné meg kinyitni a hét utolsó napján.
A kisboltok esetében más a helyzet, hiszen a javasolt emelés csak az alkalmazottként dolgozókra vonatkozna. Ahol magukat és családtagjaikat zsákmányolják ki a tulajdonosok a vasárnapi munkával, az nem a Munka Törvénykönyvének szabályozása alá esik.
