Áfacsökkentés: hát mégis?

Teljesülhet a mezőgazdasági termelők egyik régi vágya, csökkenhet a húsra kivetett 27 százalékos áfatartam – legalábbis ezt ígérte Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy lakossági fórumon Hódmezővásárhelyen. A trafikügyben már komoly hírnevet szerző fideszes politikus szerint a változás elsősorban a baromfi és sertéshúsra vonatkozna, és január elsején lépne életbe. Ezekre a termékekre a vonatkozó áfatartam 10 százalék lenne. (A Tej Terméktanács más terméktanácsokkal együtt 5 százalékos kulcsot javasolt.) A kormány korábban a költségvetés egyensúlyának megőrzésével indokolta, hogy az alapvető élelmiszerek esetén marad a magas áfa. Valószínűleg a patinás magyar húsüzemek kálváriája - többek között legújabban a Pápai Húsfeldolgozóé - is meggyőzhette a kormányt, hogy érdemes mégis csökkenteni az áfát.

Az elmúlt években többször is felmerült, hogy az élelmiszerek általános forgalmi áfáját csökkenteni kellene, hiszen a 27 százalék igen magas. Pedig még 2006-ban 18 százalékos volt az élelmiszerek áfakulcsa, míg az európai országok többségében az élelmiszerekre kirótt forgalmi adókulcs egy számjegyűre csökkent. Egyes alapvető élelmiszerek, mint a tej vagy a kenyér, ugyan „csak” 18 százalékos áfakulccsal adóznak, minden más termékre azonban a nagyon magas, 27 százalékos kulcs vonatkozik. Néhány hónappal ezelőtt a Vidékfejlesztési Minisztérium bejelentette, hogy mivel az Európai Unió elmeszelte a fordított áfa bevezetését a sertéságazatban, javaslatot készítenek a kormány számára, hogy csökkenjen az ágazat termékeire kirótt áfakulcs, ezzel is segítve a feketegazdaság elleni küzdelmet. (Érdemes tudni, hogy a magyar cégek az áfával trükköznek a legtöbbet.)

Áfacsökkentés nélkül gondban a magyar húsipar

Fekete Ferenc az agrárhírek.hu munkatársa a GazdaságTV-nek korábban úgy nyilatkozott: az alapvető élelmiszerekre, így a húskészítményekre kirótt 27 százalékos áfa tartam egyszerűen tarthatatlan, az egész ágazatot veszélybe sodorja. „A húsiparban, a baromfi és a sertéságazatban mintegy 36 milliárd forintra tehető az elcsalt áfa egyetlen évben, ami részben a magas áfa szinttel magyarázható. Ezen sürgősen változtatni kell” – mondta a szakértő, aki szerint az sem szerencsés, hogy a termelői árak emelkedését a húsipar nem, vagy csak kis mértékben tudja áthárítani. „Ütközőzónában van a húsipar: egyrészt nyomják a termelői áremelkedési igények – nemrégiben lebegtették meg ágazati szereplők, hogy 30 százalékkal kellene emelkednie az áraknak ahhoz, hogy a takarmányárak emelkedését ellensúlyozhassák, – ezt a húsipar egyedül nem tudja lenyelni. Alacsony lesz a jövedelmezőség, a külföldi tőke elmenekül az ágazatból, ezen sem ártana valamit változtatni.” – mondta a szakújságíró.

A magas kulcs hatása meg is látszik az élelmiszerpiacon, hiszen ez a szegmens pörgette fel tavaly az inflációt. Igaz, ennek döntő oka nem a magas áfakulcs volt, hanem a mezőgazdasági termékek jelentős drágulása. A magas adótartam miatt óriási mértékű a feketézés a mezőgazdaságban. „Egy azonnali csökkentésnek tehát két pozitív hatása lenne: csökkenne a feketegazdaság mértéke, illetve a fogyasztói árak, így növekedhetne a fogyasztás – vélte korábban Vámos György, aki szerint azonban ez komoly hiányt jelentene a költségvetésben. – Ennek a mértéke attól függően, hogy mekkora termékkört érintene az áfacsökkentés, 50-60 milliárdtól 160 milliárd forintig terjedhet” – fejtette ki az OKSZ főtitkára, aki szerint azonban a hiány csak átmeneti lenne, mivel a pozitív hatások hamar ellensúlyoznák a kiesett bevételeket.

Kiskapukat nyithat az áfacsökkentés

„Félő, hogy egy ilyen intézkedés újabb kiskapukat nyithat meg, amelyeket így vagy úgy, de majd be kell zárni. Egy áprilistól hatályos rendelkezés azonban jó példa arra, hogyan lehetne hatékonyan segíteni a magyar vállalkozásokat.” - vélte korábban Ágoston Péter, az RSM-DTM nemzetközi adó-képviseleti vezetője.

Ágoston Péter szerint mind Európában, mind globálisan az a tendencia érzékelhető, hogy az elmúlt években az uniós tagállamok lassan, de biztosan emelik az áfakulcsokat, egyre inkább a forgalmat adóztatják. „A magyar kormány nincs egyedül azzal a filozófiájával, hogy a jövedelmek helyett inkább a forgalmat, a fogyasztást adóztatja meg. Ezzel együtt a 27 százalékos áfakulcsunkkal még nagyon hosszú ideig mi leszünk a csúcstartók az unióban” – hangsúlyozta Ágoston.

Áfacsökkentés nélkül nem megy

„A legfontosabb alapanyag, az élősertés ára 2012-ben éves átlagban 18 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, és az egyéb termelési költségek (bér, energia, szállítás stb.) is érdemben növekedtek. Közben azonban a legfontosabb húsok illetve hústermékek fogyasztói árai 2012 decemberében csupán 10 százalék körüli értékben voltak magasabbak, mint 2011 decemberében, amely már az időközben megvalósult áfanövekedést is magába foglalja” – mondta korábban Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke.

Éder szerint a húsfeldolgozás, hús- és baromfihúskészítmény-gyártás mérleg szerinti eredménye 2011-ben 7 milliárd Ft körüli veszteség volt. Mindez az ágazat komoly versenyképességi problémáit mutatja, amely már a külkereskedelmi számokban is egyértelműen látszik, hiszen a húsimport értékben és mennyiségben is fokozatosan emelkedik, miközben az exportban csupán az alapanyag (élősertés) tud növekedni, a feldolgozott termékek kivitele azonban mennyiségben csökken. Ezért a szakember az ágazat szerkezeti problémáira választ nyújtó, átfogó, horizontális intézkedéseket tart szükségesnek, emellett külön kiemelte az alapvető élelmiszerek, így a húsok és hústermékek áfacsökkentésének szerepét az EU-ban átlagosnak tekinthető 10 százalékos szintre az ágazatot fenyegető feketegazdaság súlyának visszaszorítása miatt.

Szakmai javaslat az áfacsökkentésre

A “Fórum az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért” az Ernst & Young (E&Y) tanulmánya alapján azt korábban azt javasolta, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentsék 10 százalék alá. Vékási Tamás, az E&Y partnere szerint a költségvetési egyensúly az alapvető élelmiszerek 10 százalékos áfája mellett teljes mértékben biztosított, de a kalkuláció óvatossága miatt 9 százalékos kulcsnál is. A szakértő kifejtette: az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás drasztikusan és hosszú távon csak az áfakulcsok csökkentésével szorítható vissza. Az EU által is megerősített konzervatív becslés szerint az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás összege 128 milliárd forint. A csalások a zöldség-gyümölcs ágazatban okozzák a legnagyobb áfaveszteséget (50,478 milliárd forint), utána a húságazat (22,238 milliárd forint) valamint a malomipar és pékáruk (16,893 milliárd) következik, de jelentős a baromfi- (11,862 milliárd) és a tejiparban (11,047 milliárd) is. A cukor esetében 6,960 milliárd, a kávétermékeknél 5,580, a növényolaj esetében 3,331 milliárd az áfacsalás hatása. Buff Greebe, a Bunge Zrt. igazgatója az étolajpiacon 35-40 százalékra becsülte az áfacsalással forgalmazott termékek arányát.

Véleményvezér