A 2015-ös évet nem csak az adó és a cafeteriaváltozások miatt fogják döcögősnek érezni a cégek: a jogszabályi környezet az új Ptk. életbe lépésével ugyanis alapvetően megváltoztathatja az üzletmenetet, a reklámadó pedig komoly bürokraktikus terheket ró még a cégekre. Az új Ptk. szerencsére nem egyik napról a másikra lépett hatályba, így a jogalkotók hagytak elég időt a felkészülésre. Erre szükség is van, hiszen a törvénycsomag jelentős változásokat hozott a gazdasági társaságok életében, ráadásul a jogszabályok sokszor még az ügyvédeknek is komoly fejtöréseket okoztak.
A hatálybalépést megelőző napokban rengeteg kérdés vált aktuálissá: felzúdulást okozott a vezetői tisztségviselők felelőssége (ami komoly piacot hozott létre a felelősségbiztosítást nyújtó társaságoknak), viszont az elmúlt hónapokban immár kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását, mint azt sokan gondolták. „Az ügyvezetők felelőssége a törvény hatálybalépése előtt is megvolt, így ez lényeges változást tulajdonképpen nem hozott, csak a szabályok szigorodtak” – mondta Dr. Neuberger Ákos ügyvéd, Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda munkatársa a Piac & Profit által szervezett konferencián.
Komoly változások
A gazdasági társaságok esetén viszont komoly változások léptek életbe: a GT átemelésre került az új Ptk.-ba, így most már ez a jogszabálycsomag rendelkezik a gazdasági társaságok alapításáról és működéséről is. Ennek megfelelően többek között a társasági szerződéseket összhangba kell hoznia hatályos Ptk.-val. Ennek megfelelően a Kft.-k törzstőkéjét fel kell emelni hárommillió forintra, módosítani kell a társaság alapító okiratait, illetve az új Ptk.-nak megfelelő továbbműködésről dönteni. Viszont ha a kft. tulajdonosai elhalasztják a törzstőke emelését (amelyet 2016. március 15-ig kell végrehajtani) akkor a végső határidőig a régi Gazdasági Társaságokról szóló törvényt (GT) kell alkalmazniuk a működésükre. Lehetőség nyílt azonban arra, hogy a törzstőkét a társaság felosztható nyereségéből töltsék fel. További könnyítés, hogy a pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetésére egy évnél hosszabb határidőt hagyott a jogszabály.
Az ügyvezetők felelőssége
Különbséget kell tenni a vezetői tisztségviselői jogviszony megsértésével a társaságnak okozott károkért, és a harmadik személynek okozott károkért való felelősség között. Az ügyvezető a jogi személynek okozott károkért, pl. szerződésszegéssel okozott kárért felel jogi személlyel szemben. Ugyanakkor a vezető tisztségviselőt nem terheli eredményfelelősség, ha munkáját az ügyvezetőktől elvárható gondossággal végzi. Ha e kötelezettségének eleget tesz, akkor kárfelelősség nem terheli. „Ha például utánajárhatott volna, milyen partnerrel köt szerződést, de nem tette, és a partner szerződésszegése kárt okoz a társaságnak, akkor felelősség terheli” - hangsúlyozta a jogi szakember.
Külön téma a szerződésen kívüli károkozás. Itt továbbra is a károkozás felróhatóságán alapul a felelősség kérdése. „Ha az ügyvezető a társasági tevékenysége közben okoz kárt, mondjuk lever egy vázát, akkor ügyvezetőként felelősségre vonható, ám ha magánszemélyként töri össze azt a vázát, akkor legfeljebb magánszemélyként vonható felelősségre” – emelte ki Neuberger.
Reklámadó
Habár az üzletmenetet az új Ptk. nagyban felülírja, nem lesz vele annyi baja vele a vállalkozásoknak, mint a reklámadóval. „A törvény megfogalmazása homályos, az általa használt kifejezések pontatlanok, ezért többféle értelmezésre is lehetőséget adnak” – mondta a jogi szakember, aki szerint a kidolgozatlanság abból is látszik, hogy az adó néhány hónapos pályafutása alatt már többször módosították a jogszabályt, valamint több kiegészítő rendelkezés is megjelent a témában.
„Olyan problémák merültek fel, mint például hogy mi minősül reklámanyagnak? A logózott boríték? Az üzlet neve az ingatlanon? A nyomtatott póló igen, a hímzett nem? Tehát van ugyan a törvénynek egy csapásiránya, de az adó tárgya és az adóalany szinte minden egyes szerződésnél különbözhet” – sorolta a gondokat Neuberger Ákos. Mivel a törvény a megrendelőt is beteszi az adóalanyok közé, akár a megrendelés is is adóköteles lehet – ha a megrendelőnek nincs egy nyilatkozata a közzétevőtől. Ugyanakkor mivel ezek jellemzően sokszereplős jogviszonyok: a megrendelő megbíz egy ügynökséget, amelyik megbíz egy csapatot, amely elkészíti a reklámot, egy hirdetési felület közzéteszi, de ebben az esetben ki adjon kinek nyilatkozatot? „Még ha nem is érjük el az ötszázmilliós határt – azaz nem kell adót fizetnünk, - még akkor is adminisztrálnunk kell az adót és ez már most látszik, hogy nem kis feladat” – mondta a jogász szakember.
Ha viszont a megrendelő havonta 2,5 millió forint értékben rendel meg reklámot, de nem tud mellé nyilatkozatot tenni a közzétevőtől, akkor 20 százalékos reklámadót kell megfizetnie. Márpedig sok olyan hirdetési felület van – mint a Facebook, vagy a Google – amelyek nem adnak ki nyilatkozatot minden egyes megrendelt reklámról. Ebben az esetben az a megoldás, hogy egy levélben felszólítjuk a közzétevőt a nyilatkozat megtételére és a levél másolatát megküldjük az adóhatóságnak. „Ennek az a hozománya, hogy az adóhatóság egy idő után rendelkezni fog adatokkal arról, mennyi reklámot rendeltek meg magyar cégek a Facebookról – és ha ez elér egy szintet valószínűleg meg is próbálják behajtani. Kérdés a Facebook mit reagál majd erre”- mondta Neuberger.
