A tavaly elhalasztott kötelező tőkeemelést úgy tűnik, idén már nem úszhatják meg a magyar kft.-k, az egy éves hosszabbítás ugyanis ez év március 15-én lejár. A korlátolt felelősségű társaságoknak – akik azt még nem tették meg - át kell térniük az új Ptk. alkalmazására, és ezzel egyidejűleg, amennyiben törzstőkéjük 3 millió forint alatt van, fel kell emelniük azt a kötelező 3 millió forintos minimumra.
A tőkeemelés lehetséges a törzstőkén felüli vagyonból, azaz szabad eredménytartalékból, tőketartalékból, vagy például új üzlettárs bevonásával történő tőkeemelésről, amely azonban nagy terhet jelent a kevésbé tőkeerős mikro- és kisvállalkozásoknak Magyarországon. Nem feltétlenül kell azonban a tagok pénzbeli forrásait kimeríteni vagy a cég tartalékait erre felhasználni, megfelelő megoldást nyújthat erre a problémára az apporttal, azaz nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelés. A Sár és Társai Ügyvédi iroda az apport lehetőségeit vette sorra.
Ha nincs pénz: apport
Apportálni az új Ptk. szerint dolog tulajdonjogát, vagyoni értékű jogot vagy követelést lehet. A dolog fogalmába beletartozik valamennyi ingó dolog és ingatlan, azaz tőkeemelés lehetséges saját tulajdonban álló autó, haszongépjármű, számítógép, a cég működéséhez szükséges gépek, berendezések, készülékek tulajdonjogának a cégre történő átruházásával.
Apport tárgya azonban nem csupán hasznos, a cég működéséhez használható eszköz tulajdonjoga lehet, hanem jelentős értékkel bíró műalkotás is, így ha a tagok rendelkeznek festményekkel, szobrokkal, értékes vázákkal, vagy egyéb műalkotásokkal, akkor a törzstőke emelés azok tulajdonjogának a cégre történő átruházásával is megoldható, ugyanis a műalkotások apportja esetén sem sérülnek a hitelezői érdekek, hiszen a műalkotások is értékkel bírhatnak, és az idő múlásával értékük jelentősen emelkedhet.
Mit lehet apportálni?
Az apport tárgya ingó és ingatlan dolgokon kívül vagyoni értékű jog is lehet. Vagyoni értékű jognak minősül például egy más tulajdonában álló földön lévő földhasználati jog vagy bérleti jog. Ebbe a körbe tartozik azonban a szellemi alkotásokon fennálló vagyoni jogok átengedése is, amely magában foglalhatja az alábbiakat:
- szerzői vagyoni jogok átruházása ott, ahol a vagyoni jogok átruházhatók, például reklámozás céljára megrendelt művek, szoftverek, filmek, videoklipek, reklámvideók esetében;
- szerzői felhasználási jogok átengedése ott, ahol az átruházás kizárt a jogszabályok alapján és csak felhasználási engedély adható – többek között dalok, zeneművek, fotók, képzőművészeti alkotások, iparművészeti alkotások, építészeti művek, grafikai művek, így például logók, arculatok, brandek szerzői vagyoni felhasználási jogainak átengedése
- védjegy jogok átruházása vagy átengedése
- földrajzi árujelző (földrajzi jelző és eredetmegjelölés) jogok átengedése vagy átruházása
- know-how jogok átruházása vagy átengedése
- üzleti titokhoz fűződő vagyoni értékű jogok átengedése vagy átruházása
- domain használati jogosultság átruházása, átengedése
- szabadalmi jog átruházása, átengedése
- formatervezési mintaoltalom jogának átengedése, átruházása
- használati minta oltalom jogának átengedése, átruházása
- növényfajta-oltalom jogának átengedése, átruházása.
„Valamennyi vagyoni értékű jog esetén akkor apportálhatja a tag az adott vagyoni értékű jogot, ha azzal maga a tag és nem a cég rendelkezik. Ilyen például egy céglogó, vagy akár teljes vállalati brand is lehet apport tárgya, amennyiben azt nem a cég rendelte meg és fizette ki, hanem a tag, vagyis ha a tag rendelkezik az azokon fennálló szerzői vagyoni jogokkal, mert ő maga alkotta azokat meg, vagy pedig ő rendelte meg és szerezte meg azokat a logót, brandet tervező személytől. Ez a kitétel azért fontos, mert a hatályos Ptk. apportra vonatkozó előírásai alapján a tag csak olyan vagyoni értékű jogot apportálhat, amellyel maga rendelkezni jogosult.” – emeli ki dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.
De mennyit ér a logó?
A vagyoni értékű jogok apportja esetén a vagyoni jog értékének meghatározása jelenthet nehézséget az apportáló tagoknak. A vagyoni jog értékét a szolgáltatáskori értéken kell meghatározni, vagyis a vagyoni értékű jognak akkori értéke vehető figyelembe, amikor az apportálás megtörtént, azaz amikor a cég átvette a vagyoni értékű jog feletti rendelkezési jogot. Fontos szabály az apport értékének meghatározásához, hogy a vagyoni értékű jogot nem lehet az apportáláskor többre értékelni, mint amennyi annak a piaci, forgalmi értéke, ugyanis ha a társasági szerződésben (alapító okiratban) megjelölt apport értéknél kevesebbet ér a vagyoni értékű jog, akkor a kettő közötti különbözetért az apportot szolgáltató tag 5 évig felel a céggel szemben és a cég felhívására köteles azt a cégnek megfizetni.
A vagyoni értékű jog értékét kft.-k esetében meghatározhatják maguk a tagok, de a fenti szabály miatt nagyobb értékű jogok esetén (például szabadalmak, know-how, szoftverjogok, mintaoltalmak, stb.) érdemes lehet független könyvvizsgálóval vagy az adott területen szakértelemmel rendelkező szakértővel (szabadalmak, iparjogvédelmi jogok esetén például szabadalmi ügyvivővel vagy erre szakosodott ügyvédi irodával) megvizsgáltatni és értékeltetni a vagyoni értékű jogot. A hatályos Ptk. alapján kft.-k esetében könyvvizsgáló vagy szakértő igénybe vétele nem kötelező az apport értékeléséhez, azt csak a részvénytársaságok esetében írja elő a törvény, azonban a későbbi viták és jogi problémák elkerülése érdekében érdemes lehet rászánni az időt és a pénzt.
Az adóról se feledkezzünk meg
A vagyoni értékű jogok apportjának adójogi vonzatai is vannak, vagyis ha magánszemély apportál cégbe ilyen jogot, akkor személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége is keletkezhet. Szellemi alkotáshoz fűződő jog apportja esetén (vagyis például szerzői jog, védjegyjog, szabadalom.) ha az apportáló maga a jog eredeti jogosultja (tehát szerző, védjegyjogosult, feltaláló, szabadalmas), akkor az apportért kapott üzletrész értéke (törzsbetét) önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és az összevont adóalap keretében kell utána szja-t fizetni. Ha pedig maga a tag is úgy szerezte ezt a jogot (nem ő a szerző, feltaláló, alkotó), akkor az érte kapott törzsbetétet (vagyoni részesedést) egyéb jövedelemként kell figyelembe venni és úgy kell utána szja-t fizetni. Ha ilyen vagyoni értékű jogot cég apportál egy másik cégbe, akkor szükséges megvizsgálni, hogy az áfamentes apport feltételei fennállnak-e. Mindenképpen érdemes tehát adószakértőtől vagy adójogban jártas ügyvédtől is tájékozódni az apporttal történő tőkeemelés adójogi vonzatairól az optimális megoldás megtalálása érdekében.
