Bíróság előtt küzdenek jogdíjaik értékének megőrzéséért a művészek.

Jogsértő-e az esti fényekkel kivilágított Eiffel-tornyot lefotózni?

Leszavazta az Európai Parlament az internetes tartalmakat szabályozó törvényjavaslatot. Mégsem kell automatikus szerzői jogi szűrésre kötelezni a szolgáltatókat.

A szerzői jog által védett művek bármely felhasználásához főszabály szerint a szerző engedélye szükséges. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor a felhasználó személyek érdekeit a törvény előrébb sorolja a szerző védendő jogainál. Így meghatározott felhasználói kör vagy felhasználási célok esetén nem szükséges a szerző engedélye a mű használatához. Milyen esetekben lehet szabadon felhasználni a szerzői műveket?

Nem feltétlenül kell a tagok pénzbeli forrásait kimeríteni vagy a cég tartalékait felhasználni a kötelező törzstőke emelés teljesítésére. Az apport is lehet megoldás.

A weboldalak egymásra mutató linkjei mára az alapvető nethasználat részei és a SEO fontos elemei is. De felelősek vagyunk-e azért, hogy a link, amit beágyazunk az oldalunkra, jogszerű tartalomra mutat-e? Szakértőnk segít!

Azt már minden vállalkozás tudja, hogy a vásárlók megfogásához szükség van kiváló képekre és videókra a weboldalon. Ezeket előállíttatni nem egyszerű és nem olcsó, sokan tehát úgy döntenek, jó lesz a "közösségi forrás". Ez azonban rejt jogi veszélyeket - hívja fel a figyelmet szakértőnk.

Az igazságügyi miniszter jóváhagyta az Artisjus 2015-ös szerzői jogdíjtervezetét: a vendéglátó üzletek által fizetett zenei jogdíjak átlagosan 19,5 százalékkal csökkennek január elsejétől. Az újonnan zenét játszó üzleteket további 10 százalékos kedvezménnyel ösztönzik a nyilvános zenefelhasználásra.

Ma már szinte bármit elő lehet állítani 3D nyomtatóval: játékokat, alkatrészeket, szemüvegkeretet és akár orvosi eszközöket is. Mivel ezek a nyomtatók viszonylag könnyen beszerezhetők, számos kérdés merül fel az ily módon létrehozott tárgyak minőségével és a szerzői, illetve iparjogvédelmi jogok esetleges megsértésével kapcsolatban.