A szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásához nincs szükség engedélyre, ha a védelmi idő, azaz a szerző halálától a törvényben meghatározott idő már eltelt. Azon művek, amelyek még nem váltak a közkincs részévé is felhasználhatóak bizonyos esetekben engedély nélkül, azonban a jogalkotó erre csak szűk körben ad teret.
Amíg a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotások látképe hazánkban a szerző hozzájárulása és díjazása nélkül elkészíthető és felhasználható, addig az Európai Unió egyes országában a látkép elkészítésére és felhasználására jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak. A fenti nevezetességekben közös pont, hogy a Magyarországon alkalmazandó relatíve teljeskörű panorámaszabadság nem vonatkozik rájuk. Esetükben a köztéri fotózás korlátozott, amelynek mértéke országonként eltérő, és különböző aspektusból kerül megközelítésre. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy a panorámaszabadság hazánkban, Franciaországban és Dániában milyen mértékben érvényesül.
A laza portugálok
A panorámaszabadság elve az Európai Unión belül Portugáliában érvényesül a legteljesebb módon. A portugál szabályozás értelmében valamennyi, nemcsak a szabadban, hanem a nyilvánosság számára is elérhető zárt, belső térben, állandó jelleggel felállított alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazása nélkül elkészíthető és felhasználható. A panorámaszabadság továbbá nemcsak a magáncélú, hanem a kereskedelmi célú felhasználásra is kiterjed. Továbbá, a panorámaszabadság elvére hivatkozhat természetes személy, szervezet vagy gazdasági társaság is. A panorámaszabadság egyedüli korlátja a szabad felhasználások általános korlátja, az úgynevezett háromlépcsős teszt. Eszerint a szabad felhasználás csak olyan „különleges esetekre” vonatkozhat, amely magalapozott társadalmi, jogpolitikai indokokon alapul. A felhasználás nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit. Kiemeljük, hogy a portugál rendszerben a panorámaszabadság csak a szerzői vagyoni jogok tekintetében érvényesül, a szerző személyhez fűződő jogai tekintetében nem. Vagyis, a látkép felhasználása során a felhasználás jellegétől függően fel kell tüntetni az alkotás szerzője nevét.