Harmadrészt, a műnek állandó jelleggel, nem pedig alkalomszerűen vagy ideiglenesen kell felállítva lennie. A szabad felhasználásra tehát nem lehet hivatkozni olyan alkotások esetében sem, amelyek az elbontás szándékával kerültek felállításra, így például karácsonyi vásárra épített faházak, színpadok, fesztiválsátrak is kiesnek a szabad felhasználás alól. Manapság jellemző, hogy fotó- és plakátkiállításokra közterületeken kerül sor. Mivel az említett kiállítások jellemzően csak ideiglenes jelleggel kerülnek megrendezésre, egy szabadtéri, időszaki kiállításról készült látkép készítése és annak kereskedelmi célú felhasználása engedélyköteles, és díjfizetési kötelezettséget von maga után.

„A bírósági esetjog egy korábbi ügyben egy családi ház tetőszerkezetét bemutató fénykép közzétételét mint felhasználást jogosulatlannak talált, mivel arra a szerző engedélye nélkül került sor. A bíróság döntését azzal indokolta, hogy a fényképfelvétel nem minősült olyan látképnek, amely szerzői hozzájárulás és díjfizetés nélkül szabadon felhasználható lenne. Miután az ingatlan, amelyről a fénykép készült nem vonható a szabadban, nyilvános helyen felállított építészeti alkotások körébe, ezért arra nem vonatkozik a panorámaszabadság kivétele” – ismerteti dr. Kiss Dóra Bernadett.

Fontos kiemelni, hogy hazánkban a panorámaszabadság teljeskörűsége abban is megnyilvánul, hogy a szabad felhasználás egyaránt vonatkozik a magáncélú és kereskedelmi célú felhasználásra. Így építészeti, képzőművészeti és iparművészeti alkotásról készült látkép haszonszerzési szándékkal, például egy termék, szolgáltatás reklámozása keretében a szerző engedélye és díj megfizetése nélkül felhasználható.