Párizs és az Eiffel-torony
Természetesen okkal merülhet fel bennünk kérdésként, hogy mi a helyzet az Eiffel torony kereskedelmi célú felhasználásával, hiszen a torony mint építészeti alkotás esetében Gustave Eiffel halálától számított hetven év eltelt, így mint építészeti alkotás a közkincs részévé vált, szabadon felhasználható. A torony nappal, természetes fényben reklámfilm tárgya lehet, szerepelhet filmben, videóklipben, vagy influencer-kampányban. Amint lemegy a nap, és a torony esti fényei kigyúlnak a teljeskörű szabad felhasználás már csak korlátozott mértékben érvényesül. Ugyanis az Eiffel-tornyot 1985-ben „koronázták meg” a Golden Lighting elnevezésű fényshow-val, amely mint egyéni, eredeti jelleggel bíró művészeti alkotás, szerzői jogi védelem alatt áll. A fényjátékon fennálló szerzői jog jogosultja a SETE (La Societe d'Exploitation de la Tour Eiffel) elnevezésű társaság, így az éjszakai fényekben tündöklő toronyról készült látképeknek természetes személyek magáncélú felhasználása kivételével bármely más felhasználása engedélyhez kötött és jogdíjköteles, amelynek összegét minden egyes felhasználás esetén egyénileg határoz meg a jogosult a felhasználási módra tekintettel.
„Érdekesség, hogy az Eiffel-torony esetében a kizárólagos jogok kapcsán nemcsak szerzői jogi védelemről, hanem védjegyoltalomról is érdemes említést tenni” – magyarázza az Oppenheim szakértője. Párizs városa mint kettős – települési és megyei – önkormányzatisággal bíró területi egység több olyan európai uniós védjegy jogosultja, amely az Eiffel-torony különböző stilizált megjelenítését oltalmazza. Az ábrás védjegyek jellemzően különféle merchandise termékekre állnak oltalom alatt, így a megjelöléseknek többek között parfümökkel, gyertyákkal, órákkal, papírírószerekkel, táskákkal, ruházati termékekkel, különféle snack ételekkel kapcsolatos használatához a védjegyjogosult engedélye és védjegyhasználati díj megfizetése szükséges.
