Mi a helyzet Magyarországon a panorámaszabadsággal?
Hazánkban a fenti szabályozáshoz képest minimálisan szűkebb körben érvényesül a látképek szabad felhasználása. Szerzői jogi törvényünk a panorámaszabadság elvének az érvényesüléséhez három feltétel együttes fennállását követeli meg.
Egyrészt az alkotásnak szabadban kell lennie, nem lehet épületben. Így egy múzeumban kiállított képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásról készült fénykép esetében nem lehet a panorámaszabadság elvére hivatkozni. Másrészt, az alkotásnak nyilvános helyen kell lennie. Nem lehet szabad felhasználásra hivatkozni olyan műről készült látkép elkészítése és felhasználása esetén, amely magánterületen van, még akkor sem, ha egyébként az alkotás a szabadban, például egy családi ház kertjében áll. Példaként említhető meg továbbá a miskolci Deszkatemplom belső teréről készült képeknek a reklámozás céljából történő felhasználásának a kérdése is. Vajon a felhasználó ebben az esetben hivatkozhatott volna-e a panorámaszabadságra mint szabad felhasználásra? Ugyan a templom szabadon látogatható, azonban a fényképfelvételek nem a szabadban, hanem a templom belső terében készültek. A panorámaszabadság egyik feltétele, vagyis az, hogy a látképnek „szabadban” kell elkészülnie nem teljesült volna a fenti esetben. A templombelsőről készült fényképfelvételeknek a kereskedelmi célú felhasználásához engedélyre és díj megfizetésére lett volna szükség, mivel az épület tervezőjének - mint szerzőnek - a halálától számított 70 év még nem telt el.
