Olcsóbban kapják a zenét a vendéglők

Az igazságügyi miniszter jóváhagyta az Artisjus 2015-ös szerzői jogdíjtervezetét: a vendéglátó üzletek által fizetett zenei jogdíjak átlagosan 19,5 százalékkal csökkennek január elsejétől. Az újonnan zenét játszó üzleteket további 10 százalékos kedvezménnyel ösztönzik a nyilvános zenefelhasználásra.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

Egy gazdasági tanulmány tanulságait levonva a szerzők, előadók és kiadók 2015-ben átlagosan 19,5 százalékkal csökkentik, és egyben egyszerűsítik tarifarendszerüket a vendéglátóipar vonatkozásában. Az új tarifarendszer a zeneszolgáltatást is folytató üzletek díjkalkulációja során a nekik otthont adó település lélekszámát veszi figyelembe, ezzel megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, illetve a meghosszabbított nyitvatartási idő súlya is csökken.

Új belépők – további kedvezmények

Azok a vendéglátó vállalkozók, akik önként jelentkeznek be az Artisjus nyilvántartásába – azaz a szerzői jogvédő iroda munkatársai nem ellenőrzés során fedezik fel, hogy zene szól az üzletben –, az üzlet indulásának évében 10 százalékos, majd a következő évben 5 százalékos jogdíjcsökkentést érvényesíthetnek. Ez a kedvezmény azokra az új belépőkre vonatkozik, akiknél korábban (legalább 12 hónapon át) nem szólt zene. Az Artisjus ezzel a kedvezménnyel könnyíteni kívánja az első beruházás (pl. hangfalak, erősítő) terheit.

Az Artisjus arra számít, hogy a jogdíjcsökkenés és a kedvezmények következtében több vendéglátóhely dönt majd a nyilvános zenefelhasználás mellett 2015-től. Ez reményeik szerint közép- vagy hosszabb távon képes lehet ellensúlyozni a díjcsökkentés hatását – a több helyen szóló zene pedig több elégedett vendéghez és így sikeresebb vendéglátóiparhoz vezethet.

MIÉRT JÓ, HA ZENE SZÓL A BOLTBAN?
Nemzetközi és magyar felmérések is kimutatják, hogy ha egy üzlet zenét szolgáltat, az jó a fogyasztónak, és így jó az üzletnek is. A vásárló ugyanis így tovább marad a boltban, jobban érzi ott magát, és a fogyasztói döntések egyre nagyobb része születik meg a helyszínen. Az Artisjus 2013-as felmérése szerint a magyarok mindössze 3 százaléka nyilatkozik úgy, hogy kifejezetten zavarja, ha egy boltban zene szól. Ezzel szemben túlnyomó többségünk tudatosan keresi a minőségi zenét szolgáltató helyeket: a magyar válaszadók 70 százaléka nem váltana egy hasonló, de zene nélküli vendéglátóhelyre, akkor sem, ha ott kevesebbet költhetne alkalmanként. Természetesen az sem mindegy, hogy az üzemeltető milyen zenét szolgáltat. Fontos, hogy az üzlet profiljához és a célközönséghez illő muzsika szóljon, ami ettől függően ellazít vagy éppen felpörget. A 2013-as felmérés szerint a hazai vendéglátó üzletekben a zeneszolgáltatás 13,3 százalékkal magasabb italárakat eredményez, mint a zene nélküli helyeken.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo