Az Európai Bizottság szerint gyakorlatilag stagnálni fog idén a magyar gazdaság (0,1 százalékkal csökken), miután a kivitel és belső fogyasztás kedvező fordulatait ellensúlyozza a beruházások 1,5 százalékos és a háztartások fogyasztásának 0,5 százalékos visszaesése – áll a friss jelentésben.
2014-ben javulhatnak a növekedési kilátások, miután a kivitel bővülése és a belső fogyasztás mellett a háztartások fogyasztása is enyhén bővülhet. A nem-kormányzati beruházások azonban 2015-ben is várhatóan csökkenni fognak - írja elemzésében a brüsszeli testület.
Mennyi lesz a hiány?
A magyar kormány elkötelezett a 3 százalék alatti GDP-arányos hiány teljesítése mellett, és az Európai Bizottság várja: a konvergenciaprogramban jelezze, hogy milyen intézkedésekkel kívánja a kijelölt szint alatt tartani a hiányt - mondta az Európai Bizottság alelnöke pénteken egy brüsszeli sajtótájékoztatón. Olli Rehn az Európai Bizottság alelnöke hangsúlyozta: ezeknek az intézkedéseknek elsősorban strukturális jellegűeknek kell lenniük.
Magyarország államháztartási hiánya 2012-ben 3 százalék alatt volt, de 2013-ban és 2014-ben meghaladja majd ezt a szintet. Az Európai Bizottság pénteken közzétett téli előrejelzése szerint a magyar államháztartási hiány a tavalyi 2,4 százalékról 2013-ra és 2014-ben is a GDP 3,4 százalékára nő. Magyarország a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére jelölt hat ország között van - mondta kérdésre válaszolva Olli Rehn.

Az Erste elemzője szerint 300 milliárd forintos, az ING szakértője szerint pedig 200 milliárd forint körüli kiigazító csomagra lehet szükség Magyarországon az Európai Bizottság friss előrejelzése alapján. Mindkét piaci szakértő úgy vélekedett, hogy ha a bizottság is "rábólint" az áprilisi konvergenciaprogramban elküldendő csomagra, akkor Magyarország nyáron kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint a bizottság államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzése meglehetősen szigorú, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi hiányt 2,4 százalékon látja. Az Erste előrejelzése szerint 3 százalék lesz a hiány 2013-ban – fűzte hozzá, ugyanakkor véleménye szerint reális a bizottság 0,1 százalékos idei GDP-csökkenési előrejelzése. „Előrejelzésünk szerint a GDP-arányos államadósság kissé nőhet idén, hosszabb távon ugyanakkor csökkenő pályára áll, vagyis itt egyetértenek a bizottsági prognózissal” – mondta Árokszállási.
A hiányra vonatkozó szigorú bizottsági vélemény miatt a kormánynak az áprilisban benyújtandó konvergencia-programban egy érdemi, az előzőleg vártnál nagyobb kiigazító csomaggal kell előállnia. Ennek nagysága 200 és 300 milliárd forint között lehet Árokszállási Zoltán szerint, de inkább közelebb a 300 milliárdhoz. Ha a csomagban foglalt lépéseket a bizottság elégségesnek találja, akkor Magyarországnak a mostani szigorú előrejelzés ellenére is ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól – vélekedett. Árokszállási Zoltán a kiigazítással kapcsolatban hozzátette: az intézkedések várhatóan nem közvetlenül a háztartási szektort, hanem a vállalatokat érintik majd.
Távlatában csökkenhet az államadósság
A magyar gazdaság helyzetéről, jövőbeli kilátásairól sokat eláruló másik jelentés is napvilágot látott ma: a Magyar Nemzeti Bank elemzése az államháztartásról. A tanulmányt a közvélemény fokozott érdeklődéssel várta, miután tegnap Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter erősen bírálta a jegybankot az anyag miatt. Magyarázat a jelentés tartalma alapján egyelőre nincs a tárcavezető megállapításaira, miután a jelentés messze nem olyan borúlátó, mint azt Matolcsy György nyilatkozata alapján várni lehetett volna.
Az elemzés szerint a 2013-14-ben várható csökkenés után a GDP-arányos államadósság emelkedni fog, mert az elsődleges egyenleg is kedvezőtlenül alakul. Az emelkedés azonban 2015-2017-ben átmeneti lesz, majd 2018-tól kezdődően gyorsuló ütemben csökkenhet a jegybank friss prognózisa szerint a GDP-arányos államadósság. Az MNB 2027-re 66 százalékos adósságrátát feltételez 13 százalékponttal alacsonyabbat a tavaly év végi 79 százalékosnál.
Az államadósság-ráta időszakos romlásénak okaként a jegybanki elemzés a nyugdíjkiadások számottevő emelkedését és a gazdasági növekedési pálya romlását emelte ki. Szerepe van ebben továbbá a a pedagógus életpálya modell kiadási többletének, illetve az EU források csökkenésének. Az, hogy hosszabb távon az adósság a fenntartható pálya felé halad a megvalósult nyugdíjreform lépésekkel, illetve a javuló kamatkilátásokat magyarázta.