Ha az elhúzódó gazdasági válságot, amely Európát különösen érinti, számításba is vesszük, a félidős mérleg akkor is az: az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek fő oka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet. Az első töredékév, 2010 a tervek éve volt: kormányprogram, 29 pont, Új Széchenyi Terv. A lendületet némileg megtörte az Európai Unió ellenállása a magyar kormány deficitnöveléssel elérni kívánt dinamizálási elképzeléseivel szemben.
A terv: sereghajtóból éllovas
„A nemzeti ügyek kormánya az adminisztráció csökkentése mellett kialakítja a szabályozás újbóli túlburjánzását megakadályozó intézményi garanciákat is." A kormányprogram nem maradt meg az általánosság szintjén, részletezte, miként kívánja ezt a kabinet megvalósítani:
■ „A jogalkotás átláthatóságának, előkészítettségének növelésével és az előzetes hatásvizsgálatok általánossá tételével javítja a gazdasági szabályozás minőségét, felszámolja a szabályok gyakori módosításának gyakorlatát."
■ „A vállalkozásokat érintő előírások módosításának feltételeit megszigorítja: egy előírás megváltoztatását a több évre előre megtervezett felülvizsgálatot megelőzően csak kivételes esetben teszi lehetővé."
■ „Megerősíti a vállalkozók képviselőinek szerepét a szabályozás kialakításában, erős jogosítványokat biztosítva nekik a jogalkotás folyamatában."
■ „Általánossá teszi a jogszabályok módosításaihoz való alkalmazkodás türelmi idejét."
Ennek épp az ellenkezője történt: elsősorban egyéni képviselői indítványokra alapozott, előkészítetlen és hatásvizsgálat nélküli, kiszámíthatatlan jogalkotás jellemezte ezt a két évet, a vállalkozók képviselőinek szerepét pedig nem erősítették, hanem gyengítették.
Két év után az átlagos adóterhelés a 2010-es szinten van
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevéhez fűződő gazdasági fejezet alaptétele ez volt: olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely „elősegíti, hogy Magyarországon egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre", és ezeket „a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg". A kormányprogram ebben kiemelt szerepet szánt a munkaerő-intenzív ágazatoknak: az építőiparnak, a mezőgazdaságnak és a hazai turizmusnak. Ma az építőipar változatlanul mély recesszióban van, a mezőgazdaság teljesítményét továbbra is alapvetően az időjárás határozza meg, a turizmust pedig az átlagosnál jobban sújtották a gazdaság egészét kedvezőtlenül érintő, deficitcsökkentési szempontú intézkedések.
a vállalkozások versenyképességét csorbító sarc, cserébe a településektől csak elégtelen gazdasági infrastruktúrát és bürokratikus ügyintézést kapnak – ez a kormányprogramban volt olvasható.
Az egyszeri nagyarányú adócsökkentésről szóló Fidesz-szlogen a kormányprogramban nem szerepelt, de helyet kapott benne két dokumentum: közös nyilatkozat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) kötött megállapodás. Ezek érintik az adók kérdését: szükség van adócsökkentésre, s a konkrét cél az, hogy a vállalkozások adóterhelése négy, a lakosságé pedig hat év alatt régiós versenytársaink átlaga alá csökkenjen. Két év után az átlagos adóterhelés átmeneti csökkenés után ismét a 2010-es szinten van. Egyelőre. (Balog Ádám adóügyekért felelős államtitkár szerint jövőre csökkenhetnek a kkv-k terhei.)
„Magyarországon olyan adópolitikára van szükség, amelynek alapelve: az állam nem vesz el a vállalkozóktól és a lakosságtól jövedelmet akkor, ha azt nem tudja értelmesen visszaforgatni annak, akitől elvette." Ezt még a választások előtt fejtette ki Matolcsy György a Piac & Profitnak. Magasak a helyi adók és illetékek, az iparűzési adó a vállalkozások versenyképességét csorbító sarc, cserébe a településektől csak elégtelen gazdasági infrastruktúrát és bürokratikus ügyintézést kapnak - ez a kormányprogramban olvasható. Most pedig a jogalkotás afelé szorítja az önkormányzatokat, hogy szűkös forrásaikat a vállalkozásokra kivetett újabb adókkal próbálják meg kiegészíteni.
Leálltak az uniós pályázatok
Nem sokkal a kormányalakítás után - a forintárfolyam megrendülésére reagálva - Orbán Viktor a parlament előtt ismertette huszonkilenc pontos akciótervét. Ennek alapján született meg az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvény. Ebben voltak a vállalkozásokat közvetlenül is érintő intézkedések: megnövelték a társasági adó kedvezményes - 19 helyett 10 százalékos - kulcsa határát 50 millió forintos nyereségről 500 millió forintra, 50 millió forintra emelték a Széchenyi-kártya programot, kiterjesztve beruházásra és pályázati önerőre is, egyszerűsítették a beruházási engedélyezési eljárások egy részét. Az akcióterv intézkedései némiképp stabilizálták a helyzetet, de nem dinamizálták a gazdaságot.
Az uniós pályázatok leálltak, új forrás innen közel egy évig nem került a gazdaságba. „A talpra állás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja" alcímet viselő, 2011-ben induló Új Széchenyi Terv (ÚSZT) 2010. július végén bemutatott vitairata hét kitörési pontot jelölt meg a gazdaság számára: egészségipar, a megújuló, zöld, az alternatív energiákra alapozó Magyarország, otthonteremtés és lakásprogram, vállalkozások fejlesztése, tudomány, innováció és kreatív ipar, foglalkoztatás, a tranzitgazdaság és a közlekedés fejlesztése. A gazdasági tárca az ÚSZT lényegének megint csak a munkahelyteremtést nevezte, és úgy vélekedett: sikeres megvalósításával az egyébként elérhető gazdasági növekedés további 1,5-2 százalékkal növelhető.
Fantasztikus áttörés és világszabadalom
Ősszel, az egykulcsos, 16 százalékos családi személyi jövedelemadó-rendszer január elsejei bevezetéséről szóló döntés nyilvánosságra hozásakor Matolcsy György kijelentette: „ez fantasztikus áttörés lesz, az egymillió új munkahely teremtésének az egyik, ha nem a legfontosabb eszköze". (Most, 2012. május végén ugyanezt mondta a tranzakciós illetékről.) Azt is közölte: nemcsak a térségben, de az unióban is a magyar lesz a legalacsonyabb adószinttel működő, legversenyképesebb adórendszer. Orbán Viktor az egykulcsos szja-ról úgy vélekedett, hogy az „világszabadalom" lesz, Varga Mihály államtitkár pedig Szegeden, a közgazdász-vándorgyűlésen a fellendülés kulcselemeként beszélt róla.
Az szja-kulcs változása a központi költségvetésben bevételkiesést okozott, amit pótolni kellett. Többek között az alkohol és a cigaretta jövedéki adójának emelésével, az energetikai szektor különadójának fönntartásával, a távközlési szektor és a kereskedelmi láncok extraadóztatásával, a már 2010-ben bevezetett bankadó megtartásával és nem utolsósorban az állami kasszába átterelt magán-nyugdíjpénztári pénzekkel.
(Folytatjuk.)
