A monetáris unió helyzetét a világgazdasági kilátások romlása, a tagállamok közötti divergencia erősödése, valamint a kontinens globális versenyben való egyre erősödő lemaradása is súlyosbította. A pénzügyi mentőcsomagra szoruló tagállamok egyelőre hiába vezettek be szigorú fiskális szabályokat, kezdtek bele régóta húzódó strukturális reformokba, a pozitív visszacsatolások még váratnak magukra, így sem a szuverén adósságok minősítésében, sem az államadósság finanszírozásában nem történt pozitív fordulat, s a tavaly nyárhoz viszonyítva is sokkal gyengébb növekedési kilátások egyre nehézkesebb és drágább piaci finanszírozással párosulnak. Ez összességében alapjaiban kérdőjelezi meg a válságkezelés eddig sikeresnek mondható lépéseit is - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank összeállításából.
A gazdasági növekedés lassulása egyaránt érinti a fejlett és fejlődő gazdaságokat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb, 2012. júliusi prognózisa a világgazdaság 3,5%-os bővülésével számol az idei évben, ami 1,0 százalékponttal alacsonyabb a tavaly nyári előrejelzéshez képest. Az USA növekedési kilátásainak romlása (2,7 helyett 2,0%-os bővülés) alapvetően a munkaerőpiac tavalyi második féléves megtorpanására vezethető vissza. A kínai GDP-növekedés a „tervek szerint" lassul (managed slowdown), s habár 2012-ben az IMF korábbi várakozásánál 1,5 százalékponttal alacsonyabb ütemben nő majd a távol-keleti gazdaság (8,0%), a jelentősebb lassulástól (hard landing) való félelmek elmúltak.
A legnagyobb (negatív) fordulat azonban egyértelműen az eurózónában következett be. A régió gazdasága idén zsugorodik, elsősorban amiatt, hogy az olyan meghatározó tagállamok, mint Olaszország és Spanyolország szintén jelentős fiskális megszorításokra kényszerültek a piaci bizalom fenntartása érdekében, ami megfojtotta a déli államok növekedését. Ez viszont a közös európai piacon keresztül a magállamok növekedését is erőteljesen lefékezi, így a német GDP a korábban várt 2,0 helyett csak 1,0%-kal, míg a francia bruttó hazai termék 1,9% helyett mindössze 0,3%-kal fog várhatóan bővülni 2012-ben.
Az idei nyár elején a görög választások megismétlésekor felerősödtek az európai monetáris unió felbomlásával kapcsolatos aggodalmak, melyek végül nem igazolódtak be, de az eurózóna gazdaságában állandósult a bizonytalanság, a gazdasági szereplők bizalmi indexe az idei év derekára már jóval a tavaly nyári szint alá süllyedt, s egyre inkább megközelíti a 2008-as mélypontot. Ez pedig a nagy valószínűséggel a beruházások későbbre tolásához vezet, s egy negatív spirál, egyfajta „ördögi kör" kialakulásának veszélyét rejti magában.
A lassuló gazdasági növekedés, az elhalasztott beruházások és a fiskális megszorítások eredményeként töretlenül emelkedik a munkanélküliek száma az eurózónában. Az eddigi pénzügyi segítségre szoruló tagállamokban (Írországot leszámítva) 2,8-6,3 százalékpont között emelkedett a munkanélküliségi ráta tavaly nyár óta, s Görögországban és Spanyolszágban megközelítette a 25%-ot az idei év első felében. A munkaerőpiaci krízis egyrészt erős gátat szab a belső kereslet bővülésének, amely viszont kulcsfontosságú lenne a recesszióból való gyors kilábaláshoz a már korábban elerodálódó export-versenyképességgel rendelkező periférikus államokban, másrészt aláássa az eddig meghozott intézkedések társadalmi támogatottságát.
Nemcsak a reálgazdasági, de a pénzpiaci befektetők bizalma is egyre inkább megrendülni látszik az európai eszközök iránt: a kontinensen felülteljesítőnek számító DAX 30 tőzsdeindex is több mint 10%-os mínuszba került a tengerentúli részvénypiaci indikátorokhoz képest az idei nyár közepére. A lassuló növekedési kilátások egyre inkább kikezdik az ipari cégek részvényárfolyamát is, a 2011. júliusban kezdődő elmúlt egy év legnagyobb vesztesei azonban egyértelműen a pénzügyi szektor szereplői voltak: a német bankrészvények alig felét érik az egy évvel korábbi értéküknek, amiben az adósságválság okozta bizonytalanság mellett a szigorúbb szabályozás és az alacsony hitelezési aktivitás miatt csökkenő eredményesség is szerepet játszott.
Az eurótérségben elhúzódó válságot jelzi, hogy 2012. július végén rosszabb az eurózóna bankrendszerének kockázati besorolása, mint egy évvel korábban, miközben a jóval kedvezőbb megítélésű brit, amerikai és ázsiai pénzintézetek kockázati felára szinte azonos a tavaly nyárival.
Az előző egy évben elsősorban az európai adósságkezeléssel és a növekedési kilátásokkal kapcsolatos fejlemények befolyásolták a kulcsdevizák árfolyamának alakulását, emiatt az euró (dollárral szembeni) árfolyama különösen nagy volatilitást mutatott. Mivel az öreg kontinensen újabb súrlódások várhatóak a költségvetési szigort támogató és a növekedésösztönzést előtérbe helyező országok között, valamint folytatódhat az eurózóna gazdasági növekedésének lassulása a következő hónapokban, ezért továbbra is volatilis árfolyammozgásokra lehet számítani. Az euró jelentősebb gyengülésének az amerikai gazdaság ugyancsak lassuló növekedése és a tengerentúlon is felerősödő fiskális problémák szabhatnak némi gátat.
A szuverén adósbesorolások előző egy éves alakulása azt jelzi, hogy miközben az ún. BRICS-országok minősítése legfeljebb kismértékben romlott, addig az euróövezetben egyre súlyosabbá váltak a divergens folyamatok. Az eurótérségben az ún. PIIGS-országok helyzete a legbizonytalanabb: Görögország az adósság átütemezés után azonos besorolású, mint egy évvel korábban, azaz nem csökkentette „lemaradását", ráadásul a Fitch jelentős mértékben minősítette le a spanyol és olasz gazdaságot, s kisebb mértékben rontotta a portugál adósbesorolást, míg Írországban a megtett reformintézkedések ellenére egyelőre várat magára a felminősítés. Az előző 12 hónapban Franciaország mellett az Egyesült Államok AAA stabil besorolása is negatív kilátást kapott a Fitch-től, mivel az előző években felhalmozott adóssághegy a fejlett országokat is egyre inkább maga alá temeti, ezenfelül ez euróövezetben a periférikus gazdaságokkal szembeni kitettség is növeli a magországok kockázatát.
Az adósbesoroláshoz hasonló divergens tendenciák figyelhetőek meg az állampapírpiacokon is: miközben a fejlett gazdaságok közül mások mellett az USA, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország is olcsóbban tudja finanszírozni magát, mint egy évvel ezelőtt, addig a PIIGS-országok közül Görögországban 14,8-ról 25,3%-ra ugrott a 10 éves kötvények hozama, s Olaszország és Spanyolország 6-7% körüli, hosszú távon fenntarthatlan állampapírpiaci hozamokkal küzd. A globálisan erősödő adósságfélelmek nyomán a stabilabb helyzetű, fejlettebb, nagyobb piacokkal rendelkező, rugalmasabb gazdaságok kötvényei iránt erősödik, míg a komoly szerkezeti gondokkal küzdő, sebezhetőbb, kisebb és rugalmatlanabb gazdaságok állampapírjai iránt csökken a kereslet, ami a hozamok divergálódásához vezet.
