Megszűnik a társasági törvény. Mi változik?

- Mi a logikája annak, hogy megszűnik az önálló társasági törvény? Már az új polgári törvénykönyv megalkotása is hatalmas, évtizedes munka volt. Miért nem lehetett a viszonylag új, 2006-os társasági törvényt békén hagyni?

- Lehetett volna. A polgári jogász kollégák régóta azt mondják, hogy a társasági jog alapvetően polgári jog, tehát ha új Ptk.-t csinálunk, akkor a társasági jognak bele kell kerülnie. Vannak ilyen minták, először Svájcban, aztán az olaszoknál, majd a hollandoknál került be a polgári törvénykönyvbe a társasági jog. 2002-ben a brazil szabályozás is hasonlóan alakult, de a részvénytársaságot nem vitték be a polgári törvénykönyvbe. Van olyan megoldás is, hogy az rt. és a kft. benne van a Ptk. jogi személy részében, a közkereseti és a betéti társaság pedig a szerződések között szerepel. Van egy másik irányzat - én inkább ehhez tartozom -, amely azt mondja, hogy a kereskedelmi jogot nem a Ptk.-ban, hanem külön kereskedelmi törvénykönyvben kell, szabályozni, esetleg úgy, hogy a gazdasági társaságokat külön törvények szabályozzák. Magyarországon ez húsz évig így volt, miként sok más országban is. Sokféle megoldás van, az előnyöket és hátrányokat kell mérlegelni, s ennek alapján dönteni. Nálunk a magánjogi elméleti igények mellett jogpolitikai igény is ezt ösztönözte a megoldást, mondván, ha már új polgári törvénykönyvet csinálunk azon Ptk. helyett, amelyet 2009-ben a korábbi parlament elfogadott, akkor az legyen más, jöjjön be a Ptk.-ba a társasági jog is.

Dr. Sárközy Tamás Fotó: Fényes Gábor

- Mely érvek szólnak e megoldás mellett, és melyek ellene?

- Mellette szól az, hogy a társasági jog valóban alapvetően polgári jog, és miután egy polgári törvénykönyv alapvetően az emberi autonómián nyugszik, így a Ptk.-n belüli társasági jogban is nagyobb lesz a vállalkozók szabadsága. Mellette szól, hogy szervesebb lesz a kapcsolat a polgári jog más részeivel, például a családjoggal, örökjoggal, amelyekkel a társasági törvény eddig nem állt szerves kapcsolatban, lásd például a házastársi vagyonközösségben lévő kft.-üzletrész problémáját. Ellene szól viszont, hogy megszűnik a komplexitás: szétszakítja a társasági jog polgári és nem polgári részeit, amelyek eddig a Gt.-ben együtt voltak, s emiatt esetleg hiányos vagy párhuzamos lesz a szabályozás. Emellett a társasági jog igen nagy mennyiségű joganyag, és flexibilisebb is, mint az általános polgári jogi szabályozás. Ha jön egy gazdasági válság, szigorítunk, ha föllendülés van, enyhítünk; ezt egy polgári törvénykönyvvel nem lehet megtenni. Ellenérv tehát, hogy ez a megoldás arra fog ösztönözni, hogy állandóan hozzányúljunk a Ptk.-hoz, holott az több évtizedre szól, és a stabilitása alapérdek. A szabályok mennyisége és szervezeti jellege lehet a harmadik kifogás, mert a polgári jog mégis csak a szerződésekre épül, a társasági jog pedig nem csak ezekre, erősen szervezeti jellegű. Tehát körülbelül ötven-ötven százalékos volt a megítélés az előnyöket és hátrányokat illetően. Végül is az a döntés született, hogy kerüljön be a társasági jog a Ptk.-ba.

A Ptk. nyolc könyve

Székely László, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előkészítését koordináló miniszteri biztos júliusban az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a kódex tervezetét várhatóan őszi ülésszakán tárgyalja majd a parlament, és az új törvénykönyv a megszavazást követő egyéves felkészülési idő leteltével, előreláthatólag 2013 őszén léphet hatályba. A kormánybiztos elmondása szerint az új kódex a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvben. A néhány szakaszból álló bevezetőn és a záró rendelkezéseken túl ötven paragrafus foglalja össze az ember mint jogalany témakörét, mintegy négyszáz a jogi személyekre vonatkozó szabályozást, mintegy kétszáz a dologi jogot, mintegy hatszáz a kötelmi jogot – azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozást –, és mintegy száz tárgyalja az öröklési jogot. A Vékás Lajos akadémikus vezetésével elkészült új Ptk.-javaslat a jelenlegi törvénykönyvnek hozzávetőleg a felét őrizte meg, a negyedét korrigálta, ugyanekkora részében viszont lényegileg megváltozott, vagy teljesen új tartalmat kapott. Az új kódex csaknem a kétszerese a hatályosnak, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett.

- A vállalkozások szempontjából mi a leglényegesebb különbség a tekintetben, hogy a működésüket külön törvényben vagy a polgári törvénykönyvön belül szabályozzák? - Az új koncepció abból indult ki, hogy a vállalkozásoknak legyen nagyobb szerződési szabadságuk. Ez be is került a törvénybe. Ahol a törvény nem mondja azt, hogy egy szabály kifejezetten kötelező, ott el lehet térni tőle. Eddig ez fordítva volt: csak ott lehetett eltérni, ahol ezt a törvény megengedte. Most tehát a vállalkozások sokkal nagyobb lehetőséget kapnak, hogy a társasági szerződést a saját viszonyaikhoz igazítsák. A legtöbb „eltérni nem lehet"-szabály a nyilvánosan működő részvénytársaságnál van, a legkevesebb a kkt.-nál és a bt.-nél.

- A vállalkozások nyilván örömmel veszik, hogy nő a döntési szabadságuk. A pozitívumok mellett számítaniuk kell-e esetleges negatív hatásokra is?

- A javasolt megoldás - amellyel egyébként elvileg egyeértek - szükségképp bizonytalanabb, és a jelenlegi gazdasági helyzetben talán túlzott kockázatokat rejt magában. Az 1988-as társasági törvényben az rt. kivételével ugyanilyen nagy volt a szabadság, aztán 1997-ben ettől vissza kellett lépni, annyi volt a visszaélés. Elméletileg egy engedő szabályozás a vállalkozói szabadság szempontjából jobb. A kérdés az, hogy a jelenlegi gazdasági recesszió mellett most van-e ennek az ideje. Én főleg az rt.-nél érzek bizonytalanságot - a kkt.-nél, bt.-nél kevésbé zavar -, úgy gondolom, hogy nincs a világon most olyan törvény, amely az rt.-nél megengedi az általános eltérést. Persze lehet úgy érvelni, hogy Magyarországon összesen ötven körüli nyilvánosan működő részvénytársaság van, ezeknél amúgy is szoros a szabályozás, miért ne lehetne a zártan működő rt.-knek ugyanolyan szabadságot adni, mint a kft.-knek. Hátrány az is, hogy bizonyos tekintetben jogbizonytalanság keletkezik, mert a törvényben az áll, hogy csak akkor lehet eltérni egy szabálytól, ha ez nem sérti a hitelezői érdekeket. Az viszont már megítélés kérdése, hogy mi sérti, és mi nem. Ezt a bíróságok is kifogásolták az előkészítés során, hiszen ha igen rövid időn belül be kell jegyezni egy céget, hogyan fogja a bíró megállapítani, hogy a társasági szerződés beleütközik-e a hitelezővédelembe, amikor még nincsenek is hitelezők, mert meg sem alakult a társaság?

- A kisebbségi tulajdonosok védelme nem szenved csorbát a szabadságfok növekedése miatt?

- Lényegében maradt az eddigi szabályozás, a kisebbségi tulajdonosok védelme nemzetközi viszonylatban nálunk igen erős. A hitelezővédelemnél is megmaradt a felelősségátvitel. Itt nincs lényeges változás.

- Önnek mi a véleménye ezekről a változásokról?

- Véleményem szerint eddig a Gt.-ben követett megoldás biztosabb volt. Nem vitás, hogy ez adott esetben valóban kreatív vállalkozói megoldásokat sem engedett meg. Ez hátrányként értékelhető, de viszont a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok egységesen együtt voltak. Most a társasági törvényből a polgári jogi jellegűtársasági jog átkerül a Ptk.-ba, más részek viszont nem. Valószínűleg az új Ptk.-t életbe léptető törvény is tartalmaz majd erre nézve bizonyos szabályokat. Emellett, ha a Ptk. mostani tervezetét novemberben elfogadja az országgyűlés, és azt 2014. január elsején hatályba lépteti, akkor egy év alatt ehhez hozzá kell igazítani a cégtörvényt, a tőkepiaci törvényt és más jogszabályokat. Mondhatnám azt is, hogy társasági jogi szempontból félidőben vagyunk. Magán a társasági jogon nem nagyon változtat a Ptk., ami a 2006-os törvényben benne volt, az zömmel bekerül az új kódexbe, az eddigi struktúra is alapvetően megmaradt. De az biztos, hogy új cégtörvényt kell csinálni, és sok más törvényt is módosítani, mert ha ezek nincsenek készen, úgy a kódex nem tud teljes értékűen hatályba lépni 2014. január elsején.

- Elég lesz erre egy év?

- Normális körülmények között igen. A Ptk. voltaképpen már ott van a parlament előtt, így el lehet kezdeni a cégtörvény kodifikációját. Ez viszont már alapvetően eljárásjog. Erre nagyon oda kell figyelni, mert ez eddig együtt volt: a 2006. évi IV. törvény a Gt., az V. pedig a Ctv., azaz a cégtörvény. Most ez elválik egymástól, mint ahogyan a perjogi kérdések vagy a munkajogi ügyek. Ezek kívül maradnak a Ptk.-n. Nagyon lényeges tehát, hogy ez ezek is vállalkozóbarát módon legyenek szabályozva, mégpedig kellő felkészülési idővel.