Megszűnés nélkül, jogi személyiségét megőrizve változtathat társasági formáján és helyezheti át a székhelyét is valamelyik uniós tagállamba egy magyar kft. vagy zrt. A lépésre egy tavaly óta hatályos uniós irányelv ad lehetőséget, amely jelentős újításokat hoz a társasági jogban. Az irányelvet legkésőbb 2023. január 31-től kell alkalmazni Magyarországon is.

Már csak alig több mint két hét áll rendelkezésére a betéti és a közkereseti társaságoknak, hogy létesítő okiratukat összhangba hozzák az új Polgári Törvénykönyvvel. A törvényben megszabott határidő 2015. március 15.

A tavaly hatályba lépett új Ptk. kétségkívül legnagyobb újítása az volt, hogy bizonyos korlátokkal ugyan, de megengedte egy társaság tagjainak a társasági jog szabályaitól való eltérést. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a bírósági gyakorlat azonban az ún. státuszszabályok kidolgozásával megszorítóan értelmezi az eltérés lehetőségét.

Eddig is voltak olyan esetek, amikor az egyébként többségben lévő tag nem élhetett a szavazati jogával, és ezért nem tudta az adott taggyűlési döntést befolyásolni. A márciustól hatályos Ptk. olyan új esetkört vezet be, ami növelheti a szabály értelmezésében rejlő bizonytalanságot. A szélsőséges bírói joggyakorlat esetén ez akár a kisebbség diktatúrájához is vezethet a cégeknél.

Az új Polgári Törvénykönyv már több mint két hónapja hatályba lépett és annak szabályai szerint működnek a gazdasági társaságok is. Az, hogy milyen változásokat hozott az új Ptk. a cégek életében, még mindig érdekes téma az egyes vállalati formák tekintetében.

Az új Ptk. egyik legnagyobb újítása, hogy a társasági jogszabályok eltérést engedővé, azaz diszpozitívvá váltak, vagyis a tagok a társaság alapító dokumentumában módosíthatnak a Ptk. szabályai adta kereteken. De meddig terjed a szabadság?

Jelentős változást hozott a magyar jogrendbe az új polgári törvénykönyv (Ptk.). A rendelkezések 42 százaléka teljesen új, további 33 százaléka pedig érdemben módosít a régi szabályon, így a jogi szakma komoly továbbképzés előtt áll.

Kevesebb, mint egy év múlva, az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépését követően érdemben változnak a gazdasági társaságra vonatkozó rendelkezések. Az átalakuló jogi környezet számos kérdést vet fel. Szakértői vélemények szerint várhatók még módosítások.

Hatszorosába kerülhet kft.-t alapítani egy év múlva, mivel a 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján változik a társasági jogi szabályozás.

A vállalkozók, vállalkozások életét hogyan érinti majd az a változás, hogy a társasági jog átkerül a polgári törvénykönyvbe, és nem lesz önálló a társasági törvény? Erről kérdeztük Dr. Sárközy Tamást, a Budapesti Műszaki Egyetem üzleti jog tanszékének professzorát, aki az 1989-ben hatályba lépett első, majd az azt követő két társasági törvény kodifikációs bizottságát vezette, és részt vett a 2013 végén, 2014 elején életbe lépő új polgári törvénykönyvet kimunkáló bizottság munkájában is.

Bő egy év múlva megszűnik a gazdasági társaságokról szóló törvény, a társasági jog az új polgári törvénykönyvbe kerül át. A kódex tervezetét ősszel kezdi tárgyalni a parlament. Dr. Sárközy Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem üzleti jog tanszékének professzora részt vett a 2013 végén, 2014 elején életbe lépő új polgári törvénykönyvet kimunkáló bizottság munkájában. Az 1989-ben hatályba lépett első, majd az azt követő két társasági törvény kodifikációs bizottságát vezető neves jogászt arról kérdeztük, mi indokolta a változtatást, és a hatálybalépést követően mire számíthatnak a vállalkozások.