A hírek kísértetiesen emlékeztetnek a tíz évvel ezelőttiekre: egy távol-keleti világváros óriási, nyüzsgő piacain furcsa, az emberekre is veszélyes megbetegedést észlelnek az ott árusított madarakon. Előbb csak egy-két ember betegszik meg, majd a vírus elképesztő gyorsasággal, a vándormadarakkal együtt elterjed az egész világon. A vírus 2003-as megjelenésétől kezdve 2008-ig összesen 66 alkalommal jelent meg különböző országokban (Magyarországon is), és világszerte több mint 600 embert betegített meg, akik közül 371-en vesztették életüket a kór következtében.

Új évtized, új vírus

A most megjelent új vírusra már februárban felfigyeltek a kínai hatóságok. A korábban pánikot okozó H5N1 elnevezésű vírus „rokonaként” emlegetett H7N9 eddig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 38 embert betegített meg Sanghajban és Anhuj tartományokban, és legkevesebb 10 halálos áldozatot követelt. Fontos különbség, hogy amíg a korábbi madárinfluenza halomra ölte a madarakat, addig az új vírus szemmel láthatóan nem árt nekik. „A madarak csak hordozói a vírusnak, az állatokon semmilyen tünetet nem lehet észlelni, csak a laborban mutatható ki a betegség” – mondta Michael O'Leary, a WHO kínai képviselője. Ez azért is veszélyes, mert nemcsak nehezebb nyomon követni a vírus útját, de a korábbi vírussal szemben az új betegség már nem elsősorban a vízimadarakkal terjed, a vírust ugyanis galambokból is kimutatták Sanghajban. Feltételezések szerint a vírus egy kelet-ázsiai influenzavírus és a madárinfluenza kereszteződéséből jöhetett létre.

Fel kell készülnünk a legrosszabbra

A kínai hatóságok szerencsére gyorsan és hatékonyan reagálnak a vészhelyzetre: bezáratták Sanghaj, Nanking és több más környező város madárpiacait, és elrendelték több mint 98 ezer szárnyas kényszervágását. A kelet-kínai metropolisban több luxushotel, nemzetközi iskola levette menüjéről a csirkét, helyenként a tojást is. A Yum! Brands, a KFC gyorséttermi lánc amerikai tulajdonosa a megcsappant forgalom miatt máris jelentős visszaesésre számít áprilisban. Michael O'Leary szerint egyelőre tehát nincs ok a pánikra, ugyanakkor az új vírust „nagyon komolyan kell venni”, az első osztályú kórházi kezelés ellenére a megbetegedett emberek állapota kritikus, és eddig egyharmaduk az életét vesztette. Eddig csak egyetlen beteg gyógyult fel a fertőzésből, egy négyéves kisfiú, aki már el is hagyhatta a kórházat. Egy tokiói kutatóintézetből származó információ szerint bizonyos jelek arra utalnak, hogy a H7N9 egyre ellenállóbb azokkal a gyógyszerekkel szemben, amelyekről azt gondolják, hatásosan vethetők be ellene. Ezek közé tartozik a Tamiflu és a Relenza. A fertőzött személyekkel kapcsolatba került csaknem 700 ember vizsgálata szerencsére arra enged következtetni, hogy a vírus (még) nem terjed emberről emberre.

A helyzet azonban gyorsan megváltozhat: az új madárinfluenza-vírus ugyanis akár nyolcszor gyorsabban képes mutálódni, mint egy átlagos influenzavírus. Ho Csien-kuj kínai kutató szerint szokatlan jelenségről van szó, a vírus „evolúciós fejlődését nehéz megjósolni", nem lehet tudni, hogy mekkora veszélyt jelenthet. A szakember a kevés minta ellenére úgy véli, hogy az eddigi eredmények riasztóak, és a hatóságoknak el kell készíteniük a legrosszabb helyzetre vonatkozó forgatókönyvet is, ami egy világméretű járvány (pandémia) kitörése lenne. A modern korban az emberiség még nem élt át igazi világjárványt, ezért annak hatásait csak megbecsülni lehet. A jelenlegi járványnál lényegesen „szelídebb” H5N1 kitörésekor a szakemberek úgy becsülték, hogy a betegség a világ lakosságának 50 százalékát fertőzhetné meg egy év leforgása alatt, és mintegy 150–500 millió halálos áldozattal járna. Emellett összeomlana a közlekedés, az infrastruktúra és a teljes gazdaság. Még ha a legrosszabb forgatókönyv nem is következik be, arra mindenki felkészülhet, csak idő kérdése, hogy a vándorló madarakkal a vírus elérje Európát és benne hazánkat is.

Milyen következményei lehetnek a vírusnak?

Amennyiben a vírus követi a H5N1 útját, két éven belül Magyarországon is felbukkanhat. A madárinfluenza a 2005-ös megjelenésével Magyarországon ugyan emberi megbetegedést nem okozott, ám komoly pánik alakult ki a baromfitermékek piacán. A helyzetet csak rontotta az, hogy a vírussal kapcsolatos hírek – és híresztelések – hatására addig már amúgy is jelentősen visszaesett Európa-szerte a baromfitermékek iránti kereslet.

A 2005-ös becslések szerint  650 ezer magyar baromfit kellett levágni, akkor 18-20 milliárd forintos kár érte a hazai baromfiágazatot. Az unió állásfoglalása szerint azonban kárpótlásra csak azok a gazdák voltak jogosultak, akiknek le kellett ölniük az állataikat. Azok, akik a piac összeomlása következtében „csak" csődbe mentek, nem. Habár tényleges megbetegedést 2005-ben csak nyolc-tíz farmon észleltek Békés megyében, az Európai Unióban egységes járványvédelmi előírások szerint egy kilométeres körzetben el kellett pusztítani a baromfikat. Ha az elkövetkező években hasonló eset történne Magyarországon, ugyanígy kellene eljárni.

2005-ben a baromfiágazat teljes teljesítménye mintegy 250 milliárd forintot tett ki a nemzetgazdaságon belül, a termelési eredmény jelenleg 800 milliárd forintra tehető. Az ágazatban mintegy 2500 cég és vállalkozó tevékenykedik, és közel 60 ezer munkavállaló találja meg a megélhetését. A madárinfluenza megjelenésével az amúgy is a válság sújtotta ágazatban dolgozó cégek újabb jelentős problémával nézhetnek majd szembe.

Az állatok leölése okozta kár ugyanis csak az érem egyik fele: mivel az újratelepítéssel, a megint csak igen szigorúan és pontosan előírt fertőtlenítés után, két-három hónapig várni kell, mindez hat a tenyésztőkkel szerződésben álló húsfeldolgozókra – náluk alapanyaghiány, illetve jelentős drágulás lép fel -, majd a következő lépcsőben a baromfikészítményeket forgalmazó kereskedelmi láncokra és végső soron persze a fogyasztói keresletre is. A termelők és a feldolgozók tehát kettős nyomás alá kerülnek: egyrészt visszaesik a fogyasztói kereslet, tehát a termékeket csak ár alatt lehet értékesíteni, másrészt emelkednek az előállítási költségek a kényszervágások miatt. A madárinfluenza újbóli megjelenése tehát akár a  magyarországi baromfitermelés nagy részének „beteheti a kaput”.