Európa továbbra is a válság fogságában: történelmi mélypontját érte el a fogyasztók közérzete a „Cetelem Körkép 2012" című nemzetközi kutatás szerint, mely a kontinens 12 országában vizsgálta a fogyasztói trendek változását. Az általános elbizonytalanodásra az európai családok nemcsak takarékoskodással, hanem újragondolt, érték alapú fogyasztással reagálnak. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a rövid távú vásárlási impulzusok kielégítése helyett az európai fogyasztók a hosszabb távú egyéni és családi biztonság felé fordulnak: egészségi állapotuk megőrzését és gyermekeik jövőjének biztosítását tekintik immár legfontosabb „fogyasztási" céljuknak.,
A nemzetközi felmérés keretében vizsgált 12 európai ország fogyasztóinak közérzete negyedik éve romlik. A hangulati index soha nem tapasztalt mélységbe zuhant, a megkérdezettek átlagosan 3,8 pontra értékelték saját országuk helyzetét az 1-től 10-ig terjedő skálán. A hazai fogyasztók nemcsak jelenlegi helyzetüket látják kilátástalannak: a válaszadók 79 százaléka vélekedik úgy, hogy anyagi helyzete romlott az elmúlt 10 év során. A vásárlóerő drasztikus visszaesése, a jövedelmek zsugorodása, az egyre dráguló megélhetés miatt az európaiak kénytelenek áldozatokat hozni és elkerülhetetlennek tűnik a fogyasztói szokások megváltoztatása is.
Az európai fogyasztó a folyamatosan romló körülmények kihívásaira új válaszokat keres. Nem meglepő eredmény az a növekvő megtakarítási szándék, ami a vizsgált 12 ország közül 8 esetében jellemző. Új elem azonban, hogy az általános tendenciát Magyarország is követi: hazánkban 13-ról 20 százalékra ugrott a megtakarításokat előnyben részesítők aránya, ezzel együtt még mindig Európa sereghajtói közé tartozunk ebben a vonatkozásban is.
A családi válságkezelés fontos eleme a költségcsökkentés, amely újszerű, kreatív fogyasztói stratégiákat is életre hív. A megkérdezettek 64 százaléka számol be például arról, hogy az ésszerűbb gazdálkodás érdekében a háztartás víz- és energiafelhasználásával takarékoskodik. Úgy tűnik tehát, hogy a válság pozitív hozadékaként, bár kényszerből, de „zöldebbé" is válik a fogyasztás, hangsúlyosabb szerepet kap a környezetvédelem a mindennapokban.
Érdekes tendencia, hogy az európai fogyasztók szemében egyre kevésbé számít a drága márkák által biztosított költséges presztízs, ezzel teret adva a praktikus szempontú és költségracionális márkaválasztásnak a családi vásárlások során. A paradigmaváltás része továbbá a fokozottabb fogyasztói ártudatosság, vagyis a diszkont beszerzési csatornák, így többek között az internetes vásárlás előretörése, árösszehasonlító weboldalak használata. (Hasonló tendencia figyelhető meg az Egyesült Államokban is: az internet egyre több vásárlót szipkáz el a plázáktól.)
A válság egymást követő hullámai ellenére az európai fogyasztó hosszú távon mégis bizakodó, mindez a jövőbe, a következő generáció boldogulásába vetett hitben testesül meg. Az európai szülők éppen ezért pillanatnyi jólétük kárára továbbra is hajlandóak jelentős áldozatokat hozni gyermekeik életszínvonalának fenntartásáért, és jövőbeli egzisztenciájuk megalapozásáért. A tanulmányok, magánórák finanszírozására, a gyermekek egészségének védelmére, illetve a csemeték számára fontos eszközökre (pl. mobiltelefonra, márkás ruhára, laptopra) a nehezedő gazdasági körülmények között is szívesen költenek a családok, hiszen a rövid távú elbizonytalanodást leginkább a hosszú távú célok kitűzése, így gyermekeink jövőjének biztosítása teheti stabilabbá.
A bizonytalan körülmények tehát összességében óvatosságra sarkallják az európaiakat. A bevételek folyamatos csökkenésére a kiadások, a fogyasztás visszafogásával reagálnak: Európában és Magyarországon is leginkább a ruházkodáson, szórakozásra vagy utazásra, illetve az élelmiszervásárlásra fordított összegeken spórolnak a fogyasztók. A válságkezelés azonban nem egyenlő a fűnyíróelvű takarékoskodással: az európai fogyasztó számára a legfontosabb, hogy jobb körülményeket biztosítson a jövő generáció, a gyermekek számára. A fogyasztásban az olyan hosszú távú értékek kerülnek előtérbe, mint a család vagy a környezetvédelem - állapították meg a felmérés készítői.