A kormány legnagyobb foglalkoztatási és szociális programja a közmunkaprogram. Ennek révén kívánják egyszerre növelni a foglalkoztatást, valamint a szociális segélyért sorban állók számát csökkenteni.
A számok nem hazudnak, vagy mégis?
A közmunkaprogram megítélését alapvetően nehezíti, hogy nincsenek megbízható számok. Azaz csak más adatokból levont következtetésekből tudhatjuk, hogy mennyi embert is érinthet a program, és mennyien képesek elhelyezkedni a közmunka után a nyílt munkaerőpiacon. Az alapvető jogok országgyűlési biztosa által készített vizsgálati jelentésben szereplő kormányzati adatok, illetve a KSH, valamint a Magyar Államkincstár foglalkoztatási és költségvetési adatai alapján néztük meg, hogy mi lehet a valós kép a közfoglalkoztatásban.
A kormány annak érdekében, hogy növelje az érintetti kör létszámát, inkább a rövid távú programokra fekteti a hangsúlyt. Azaz egy közmunkás átlagosan nem dolgozhat 12 hónapot egy évben, hanem ennél csak jóval rövidebb időt.
A kormányzati kommunikáció szerint 2012-ben mintegy 280 ezer ember vett részt közfoglalkoztatási programban. Ez a szám azért is meglepő, mert az ombudsman által készített vizsgálati jelentésben szereplő kormányzati adat október végéig bezárólag 289 ezer fő volt. Amennyiben ez utóbbi az igaz, akkor egyrészt november-decemberben már nem lépett be új ember a közfoglalkoztatásba, valamint valahogyan eltűnt 9 ezer fő. Miután ez nem lehetséges, ezért ebből csak az következhet, hogy nincsenek pontos információi valójában a kormánynak az általa foglalkoztatottakról.
A KSH foglalkoztatotti adatai alapján október végéig bezárólag átlagosan havonta 90 ezer ember dolgozott közfoglalkoztatásban. Azaz a teljes részvételi adatok és átlagos havi résztvevői számok alapján egy közmunkás 2012-ben átlagban kb. három hónapig dolgozhatott. A maradék időben vagy a minimális juttatást jelentő foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapta 22.800 forint/hó mértékben, vagy nem kapott semmilyen ellátást az államtól.
Mennyiből is élt egy közmunkás?
Ugyanakkor az adatok azt mutatják, amit az ombudsman számára átadott a kormány, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők 34 százaléka-a nem kap foglalkoztatást helyettesítő támogatást akkor, amikor lejárt a közmunka ideje. Azaz például, ha a családban valakinek van normál munkaviszonya (akár csak minimálbérért is), akkor az egy főre eső jövedelmi határ már magasabb az ő esetükben, mint a jogszabályok által megállapított. Ebben az esetben a közmunkás semmilyen ellátásra nem jogosult miután véget ért számára a közmunka. Ilyen módon éves átlagos bevétele nem éri el a 12 ezer forintot sem.
Az sem reális, hogy a közmunka egy ugródeszka az egyén számára. A kormány által október végén kommunikált adatok szerint a közfoglalkoztatottak 1 százaléka vissza tudott menni a nyílt munkaerőpiacra. Ugyanakkor az ombudsmani jelentésben szereplő statisztikák alapján ez csupán 4,3 százalék !
Ez az év sem lesz jobb
Ebben az évben elvileg több pénzt költhet el a kormány közfoglalkoztatásra, mint idén. A nagyságrendileg 154 milliárd forint ugyanakkor fedezetet kell biztosítson a valamelyest megemelt (5,1 százalékos emelés történt) közfoglalkoztatási bérre. Amennyiben továbbra is ilyen pazarló lesz a rendszer, mint most, akkor 2013-ban átlagos három havi foglalkoztatással számolva 330 ezer embert érinthet a közfoglalkoztatás, de az átlagos havi létszám csupán 105 ezer fő lesz. Azaz a jelentősen megemelt forrásokkal együtt is csak 15 ezer fővel lesz képes emelni a kormány a közfoglalkoztatotti létszámot 2012-es évhez képest.
Ugyanakkor az is látszik, hogy mivel az ország költségvetési helyzete nem teszi lehetővé, hogy a közfoglalkoztatotti bér ismét elérje a minimálbért, ezért a későbbiekben sem várható ennek jelentősebb változtatása. Ezért vagy kevesebb közfoglalkoztatottat szabad csak a rendszerbe beengedni, vagy el kell rugaszkodni attól a mai elvtől, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék
