A május elejétől július végéig tartó három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 35 ezerrel 193 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal 4,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az előző három hónapos időszakban, azaz a második negyedévben 4,3 százalékos volt a munkanélküliség, amire tavaly november és idén január között már volt példa, de a 4,2 százalékos ráta a legalacsonyabb, mióta csak összehasonlítható adatok rendelkezésre állnak. A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 28 ezerrel, 99 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,2 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 7 ezerrel, 95 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,5 százalékra mérséklődött.
A munkanélküliség rekord alacsony szintje mellett a foglalkoztatottak száma új csúcsot ért el, 4 millió 434 ezer főre emelkedett, amely 62 ezerrel magasabb a tavaly tapasztaltnál. „A létszámbővülés összetétele kifejezetten kedvezőnek mondható, hiszen amíg 107 ezer fővel nőtt az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma, a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók létszáma 40, illetve 5 ezerrel csökkent. A közmunkások száma havi szinten is további csökkenést mutatott, ezzel 200 ezer fő alá esett, de számuk még mindig meghaladja a munkanélküliekét” – írta a Piac & Profitnak küldött kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Tovább menetelt felfelé a gazdaságilag aktívak aránya, amely a 15–64 évesek körében 71,4 százalékot ért el, amely szintén historikus csúcsnak tekinthető. Az aktivitási ráta hazánkban egyébként évek óta fokozatosan növekszik, azonban idén ezt a folyamatot tovább erősíthette a jelentős béremelkedés, amely főként az alacsonyabb keresetűeket érinthette a minimálbér és a garantál bérminimum emelése miatt.
„Összességében a hazai munkaerőpiac folyamatosan csúcsokat dönt, amely felveti a kérdést, hogy mennyi tér maradt még további javulásra. A jelenlegi soha nem látottan feszes munkaerőpiac mindenesetre arra jó lehet, hogy további béremelkedést kényszerítsen ki, valamint hogy csökkenthető legyen a közfoglalkoztatottak száma. Meglátásunk szerint a kedvező folyamatok nem törnek meg idén, és a munkanélküliségi ráta az év végén akár már 4 százalék alatt alakul majd” – vélekedett az elemző.
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője nem találta meglepőnek, hogy folytatódott a munkaerőpiac feszesedése, azaz javultak a foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatók. Véleménye szerint a nyári és őszi hónapokban is folytatódhat a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenése, amit két tényező határoz meg: a gazdaság általános fellendülése, illetve az idénymunkák megjelenése.
A versenyszférába kerülhetnek a közmunkások
Horváth András, a Takarékbank elemzője arra is rámutatott, hogy a magyar gazdaság továbbra is csaknem 700 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. A foglalkoztatás bővülésének lassuló üteme azonban arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló és a foglalkoztatottság kezdi elérni a csúcsát a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjét tekintve.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a legújabb adatokról elmondta, hogy a szezonális munkák felfutásának is köszönhető a munkaerő-piaci adatok javulása, mivel a szakképzetlen munkaerő ebben az időszakban hagyományosan könnyen talál állást. A szakember azt is elmondta, hogy a részletes adatokon belül a fő számok mellett az aktivitási arány is javult, mégpedig 62 százalékra, a tavalyi 61,3 százalékról. Emellett a közmunkaprogramban 40 ezerrel kevesebben vannak, mint egy évvel korábban. A munkaerő-piaci szempontból legfontosabb elsődleges piacon foglalkoztatottak száma pedig 107 ezerrel 4,12 millióra nőtt. „Bár pontos adatokat nem lehet látni, de a közmunkaprogramból távozók egy része valószínűleg az elsődleges munkaerőpiacon kapott állást. Mindezek egy egészségesebb munkaerő-piaci szerkezet irányába mutatnak” - mondta Németh Dávid.