A gazdasági válság kezdete óta (2009. január 1-jétől számítva) ez év közepéig összesen 118 745 cég felszámolására került sor Magyarországon; a cégbíróságok évente átlagosan 15 385 társaságot vontak ki ezzel az eljárásformával az üzleti életből. A múlt év volt az első esztendő, amikor a felszámolt cégek száma (9549) nem érte el a tízezret. Ez a csökkenő tendencia az idén folytatódott: 2016 első fél évében, a tavalyi hasonló időszakhoz képest 20 százalékkal kevesebb (4333) cég jutott a felszámoltak sorsára – tájékoztat a feketelista.hu.

Kép:Wikipedia

Ami a számok mögött van

Ez a folyamat elsősorban a törvényi előírások időközbeni változásával, a kényszertörlés intézményének bevezetésével és kiterjesztésével magyarázható. A cégbíróságok ugyanis, ennek megfelelően már csak abban az esetben kezdeményezik a hosszadalmas felszámolást, ha a cég visszamaradó vagyona elegendő a felszámolás költségeinek fedezetére – ellenkező esetben a gyorsabb, hatékonyabb kényszertörlést alkalmazzák. Hasonló az adóhatóság gyakorlata is; amennyiben az adós adótartozását az esedékes időpontig nem fizeti meg, a NAV végrehajtás alá vonja, és ha a végrehajtás eredménytelenül végződik, azonnal megindítja a kényszertörlést. Csak abban az esetben kezdeményezi a felszámolást, ha fedezetelvonás bűncselekménye áll fenn, illetve ha a cég rendelkezik még akkora vagyonnal, amely elegendő a felszámolással járó kiadásokra. Jellemző, hogy a kényszertörlés jogintézményének 2012. augusztusi bevezetése óta 52 374 céget számoltak csak föl, ám 83 317-et kényszertöröltek. A felszámolással foglalkozó cégek tapasztalata szerint a felszámolásra kerülő társaságok vagyona a legtöbb esetben nem elegendő a felszámolással kapcsolatos kiadások fedezésére. Panaszkodnak, hogy a veszteséget a más ügyletekkel megtermelt bevételekből kell kipótolniuk, ugyanakkor az elektronikus úton történő kijelölésüket viszont kötelező elfogadniuk, nem utasíthatják vissza.

A felszámolási eljárás után fennmaradó adósságkövetelést – ahol erre lehetőség van – a cég vezetőivel szemben peres eljárásban érvényesíti az adóhatóság. Azok ellen lépnek fel a törvény erejével, akik a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben a gazdálkodó szervezet vezetői voltak. Ebbe a kategóriába tartozik az a személy, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. A kötelezett személyek ellen adóvégrehajtást vagy bírósági végrehajtást indítanak. Ahol erre nincs lehetőség, ott a követelés engedményezésére kerül sor, vagy hitelezői veszteség címen törlik a tartozást, a vállalat hátrahagyott adósságáért felelős személyeket pedig eltiltják új cég alapításától (az adóhatóság már az adóregisztrációs eljárásban igyekszik kiszűrni őket). – A cégek évente tízezrével vonulnak ki a piacról, sokan nyomtalanul eltűnnek, a hitelező bottal ütheti nyomukat. Partnerválasztás, üzletkötés előtt tanácsos megismerkedni a kiszemelt cég „életvitelével”, például azzal, nem áll-e felszámolás alatt? A feketelista.hu tizennégy különféle állami adatbázis összevonásával jött létre, a cégekkel kapcsolatos közhiteles határozatokról tájékoztatva. A körültekintő cégvezető az információk ismeretében elkerülheti a későbbi veszteségeket, kellemetlenségeket – tájékoztat Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.

Többen próbálkoznak

A portál kimutatása szerint a gazdasági válságot követően – 2009 óta – felszámolással és különböző más eljárásokkal összesen 319 481 társaságot töröltek a céglistából, számuk mégsem csökkent, mert ugyanez idő alatt 333 670 új vállalkozás alakult. Az újonnan alakuló cégek 40 százalékát, 132 498-at, Budapesten jegyeztek be. Évente átlagosan 41 961 cégtáblát vettek le, és 43 825 újat tettek ki. A regisztrált gazdasági szervezetek száma így a 2008. év végi 561 424-ről napjainkra 580 307-re duzzadt. A „céglétszám” 2012-ben volt a legmagasabb, elérte a 600 759-et. A legtöbb új vállalkozás 2011-ben indult (65 664), azóta folyamatosan csökkenő a tendencia, és tavaly már csak 28 704 új céget regisztráltak. A feketelista.hu kimutatása megyénként és nagyobb városonként is tartalmazza a felszámolások és cégalakulások adatait. Ebből a legfeltűnőbb, hogy Budapesten tavaly fele annyi céget (3605) számoltak fel, mint 2014-ben (7444), és ez év első felében is mintegy 16 százalékkal kevesebb vállalkozást (1789) vezényeltek ki a felszámolók a piacról, mint a múlt év hasonló időszakában (2146). A fővárosban újonnan piacra lépő cégek száma is folyamatosan csökken: tavaly Budapesten 13 007 vállalkozás indult, 13 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben (14 909). Idén az első fél évben 4413 cég nyitott a fővárosban, tavaly január és június között 6817.

Országos körkép

A múlt évben minden megyében csökkent a cégek felszámolása. A legszembetűnőbb Baranya megye, ahol egyik évről a másikra 617-ről 274-re mérséklődött. Borsod-Abaúj-Zemplénben 877-ről 298-ra, Fejér megyében 691-ről 278-ra csökkent tavaly – 2014. évihez viszonyítva – a felszámolt cégek száma. Idén az első fél évben Pest megyében 447 vállalkozás jutott a felszámolás sorsára, fele annyi, mint tavaly (907). Bács-Kiskunban január és június között 119 vállalkozást számoltak fel, tavaly – hasonló idő alatt – 233-at. A nagyobb városainkban tavaly, és ebben az évben is, szintén jellemző a felszámolási eljárások csökkenése. Debrecenben például a múlt évben 208 céget töröltek ily módon, egy évvel korábban 404-et. Idén az első fél évben 98-at a tavalyi első hat hónap 118 felszámolásával szemben. Nyíregyházán a múlt évben 194, Győrben 179 céget számoltak fel. Ez év első felében 74, illetve 66 gazdasági szervezet felszámolására került sor. Tavaly a legkevesebb céget (57) Kaposváron számoltak fel, az idén is mindössze 21 társaságnak kellett így kivonulnia a városból. Az év első felében Miskolcon 62, Pécset 88, Székesfehérváron 53, Szegeden pedig 38 vállalkozást számoltak fel. Kevesebbet, mint tavaly hasonló időszak alatt.