Már a jövő évi költségvetés tervezetének nyári benyújtásakor egyértelmű volt, hogy azt módosítani kell majd. Az országgyűlés végül is csak a 2013-as büdzsé főszámait fogadta el, de azok időtállósága már a megszavazásukkor kétséges volt. Így nem okozott nagy meglepetést, hogy az elmúlt napok hírei között egyre gyakrabban szerepelt, hogy a gazdasági tárca dolgozik az új számokon. Sajtóértesülések szerint akár már a jövő hét elején módosíthatja a kormány a 2013-as költségvetést.
A Költségvetési Tanács (KT) is további információk átadására és hatástanulmányok elkészítésére kérte fel a nemzetgazdasági minisztert, mert a júniusban benyújtott tervezet vitája során az országgyűlés több, a költség-
vetés bevételi és kiadási oldalát, valamint az adórendszert módosító javaslatot fogadott el, amelyek alapjaiban változtatták meg a sarokszámokat, és maga a tervezet is teljesen átalakult, mint ahogyan a vállalatokat terhelő adók rendszere is. A Nemzetgazdasági Minisz-
térium e hét elején közölte: augusztus 20-áig továbbítja
a tanácsnak a büdzséhez benyújtott módosító javaslatok és az új adótörvények (kisadózók adózása, kisvállalati adózás, tranzakciós illeték) hatásait alátámasztó információkat és hatástanulmányokat. A KT új véleményt készít a büdzsé
tervezetről.
Nem jön 100 milliárd a jegybanktól?
A költségvetés mostani módosítási munkálatainak egyik oka az a parlamenti szavazáskor is már ismer tény, hogy az IMF/EU-hiteltárgyalások folytatásának egyik fő akadályát jelentheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonása a tranzakciós illeték alá vont intézmények körébe. Ezzel kapcsolatos aggályait - miszerint ez a lépés sérti a jegybank függetlenségét és egyúttal a költségvetés jegybanki finanszírozásának tilalmába is ütközik - a tárgyalódelegáció mindhárom nemzetközi résztvevője, az IMF, az EU és az Európai Központi Bank (EKB) is jelezte. Az elfogadott főszámokról szóló jogszabály alapján viszont a jövő évi büdzsébe mintegy 100 milliárd forint bevétel az MNB-re kirótt tranzakciós adóból származott volna, ami egyben az Orbán Viktor által a költségvetési vita időszaka alatt bejelentett 300 milliárdos munkahelyvédelmi akcióterv egyik finanszírozási forrásául szolgálna. (A program megvalósításához szükséges törvénymódosításokat a rendkívüli ülésszak alatt már benyújtották a parlamentnek.) Most úgy tűnik, a kormány feladja a jegybank megadóztatásáról szóló elképzeléseket, így módosítani kell majd a tranzakciós illetékről szóló törvényt is.
Az IMF is bírálja a túltervezett költségvetést
A Policy Agenda e heti elemzése arra is rámutat, hogy a költségvetési vita során a képviselők többször is módosították a nemzetgazdasági tárca által beterjesztett főszámokat, így érezhetően csökkent az esélye annak, hogy az elfogadott számok alapján a kormány által vállalt hiánycél valóban teljesíthető. Az elemzőcég példaként hozza fel, hogy a képviselők 14 alkalommal is megemelték a várható áfa-bevételek összegét anélkül, hogy ezt bármivel is megalapozták volna, sőt e bevételek terhére még további 15 milliárd forint körüli kiadásokat is megszavaztak. Az elemzés szerint ez ugyan nem kezelhetetlen probléma, de a költségvetés tervezésének hitelességét tönkreteszi.
A munkahelyvédelem 300 milliárdja
A költségvetési vita során a nagyobb változtatást a munkahelyvédelmi akcióprogram fedezetének megteremtése jelentette, hívja fel a figyelmet az elemzés. Az intézkedések finanszírozásához a legnagyobb tétel - 162,6 milliárd forint - a gazdaság fehéredéséből származhatna, azaz a tervek szerint eddigi adózatlan jövedelmek bekerülnének a legális gazdaságba. A Policy Agenda szerint sem ez, sem a kormány szerint a bérek növekedéséből és a foglalkoztatás javulásából származó 40 milliárd forintos többletbevétel nincs megalapozva intézkedésekkel, mint ahogyan az elemzés azt sem tartja reálisnak, hogy a kamatterhek jövőre 100 milliárd forinttal csökkennének az IMF-megállapodás hatására.
Minél később születik meg a hitelmegállapodás, annál több lejáró állami hitelt kell nagyobb kamattal megújítania az államnak, áll a cég közleményében, és szakértők szerint mintegy
300 milliárd forintot is elérhet a többletkamatteher. Mindezek alapján - beleértve az MNB-től korábban várt bevétel kiesését - az elemzők álláspontja az, hogy minimálisan 400-450 milliárd forint az a probléma, amit ősszel, a büdzsé vitájának hátralévő szakaszában a törvényhozóknak - a kormánnyal együttműködve - kezelniük kell.
A költségvetés korrekciója azért került most sürgősen napirendre, mert a kormány jelenleg inkább érdekelt abban, hogy sikeresen lezárja a IMF/EU-hiteltárgyalásokat, semmint kockáztatssa azt, hogy a piaci források elapadása esetén pillanatok alatt megroppanjon a magyar gazdasági rendszer - vélekednek a Policy Agenda elemzői. Kovács Árpád, a KT elnöke a nol.hu-nak adott interjújában azt mondta: az országnak eminens érdeke fűződik ahhoz, hogy az államháztartás külső forrásbevonása a lehető legolcsóbb legyen. Véleménye szerint a megállapodásra valamikor ősszel, de lehet, hogy tavasszal kerül sor.
Honnan lesz pénz?
A feladat most az a Policy Agenda szerint, hogy az említett 400-450 milliárd forintnyi újabb kötségvetési lyuk mértékében vagy a kiadási oldalt csökkentsék, vagy - intézkedésekkel hiteles módon alátamasztva -a bevételeket növeljék. Az elemzés fölhívja a figyelmet arra, hogy a kiadási oldalon már azzal jelentős megtakarításokat lehetne elérni, ha a kormány a költségvetési szervek működtetésére szánt összeget szintet tartaná, ugyanis a kabinet a 2012-es tervhez képest jövőre 600 milliárd forinttal többet kíván erre elkölteni. Bevételi oldalon viszont csak adóemelés jöhet szóba, amely, ha a vállalkozói réteget érinti, akkor jövőre - a munkahelyvédelmi tervben szereplő célzott járulékcsökkentés ellenére is - romlani fog a vállalkozások pénzügyi helyzete. Ez pedig - írja a cég közleménye - ellentmond a kormány által preferált növekedési tervnek. Ezen kívül szinte egyedüli megoldásként csak a háztartások pénzügyi terheinek növelése kerülhet szóba, ami átmenetileg az egykulcsos adórendszer valamilyen szolidaritás típusú adóelemmel való kiegészítését jelentheti. A KT elnöke szerint is a jelenlegi gazdasági helyzetben érdemes lenne átgondolni a szolidaritási járulék bevezetését, vagy más ütemben kivezetni a szuperbruttót.
A kormány az úgynevezett apró engedmények elvét választva dönthet úgy is, hogy most csak az MNB-t érintő tranzakciós illetéket váltja ki más bevételi forrásokkal, és megpróbálja meggyőzni az EU/IMF-küldöttséget a többi költségvetési szám megalapozottságáról - fűzik hozzá értékelésükhöz a Policy Agenda elemzői. Álláspontjuk szerint azonban ez a taktika egyedül időhúzásra való. 2013 elején ugyanis hamar világossá válik, hogy a költségvetés a vállalt hiánycél elérése érdekében további intézkedéseket igényel.
