Jó néhány jogszabállyal elevenébe vágott az elmúlt években a magyar társadalomnak és vállalkozásoknak a jelenleg regnáló kormány: a szerencsejáték-törvény, a kaszinótörvény, a trafiktörvény, az elektronikus útdíj, az online kasszákra való átállás. A sor hosszú, ám ezek közül talán a legsúlyosabb - még ha sokan nem is érzik most még - az új földtörvény, amelynek egy része most lépett hatályba. A fontosságát az is jelzi, hogy még az egyébként hagyományosan összezáró Fideszen belül is szakadást okozott a jogszabály, amelynek elfogadását is példátlan botrány kísérte. De miről is szól a törvény tulajdonképpen?
A vidékfejlesztési miniszter tavaly július 12-én terjesztette a parlament elé az új földtörvényjavaslatát, de a törvénytervezet kialakítása immár csaknem két éve zajlik, ami meglepő a kormányzat eddigi törvényhozói vehemenciáját figyelembe véve. Az új földtörvény több ütemben lép hatályba: egy része december 15-én, majd a többi rendelkezés 2014. január 1-jén, március 1-jén és május 1-jén. A törvény kétharmados, tehát megváltoztatásához komoly politikai földindulásra lenne szükség.
Enyhén szólva is furcsa szabályozás
A földtörvény - a kormányzati indoklás szerint - azért született, hogy ezzel korlátozhassuk, hogy külföldi gazdasági társaságok nagyobb méretű mezőgazdasági területet vásárolhassanak fel Magyarországon. Az új törvény azért kellett ehhez, mert a földvásárlási moratórium 2014 áprilisában lejár, így - elméletben - meg kell nyitnunk a földpiacunkat más uniós országok jogi és magánszemélyei előtt. A korlátozásra azért van szükség, mivel a magyar föld lényegesen olcsóbb, mint a nyugat-európai földterületek, értéke viszont a kétezres évek óta emelkedik. A magyar termőföld ezért régiós összevetésben igencsak jó befektetésnek számít.)
Földet cserével akkor lehet szerezni, ha az új tulajdonosnak egyébként is van földje az adott településen, vagy ott lakik, vagy lakhelye, illetve agrárüzemének központja – legalább három éve – maximum 20 kilométerre van annak a helységnek a közigazgatási határától, ahol a föld van. Földet ajándékozni csak közeli hozzátartozónak, bevett egyháznak, önkormányzatnak és az állam javára lehet.
A törvény alapján a földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig – a termelőszervezetekhez hasonlóan – legfeljebb 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők viszont a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak. Kikerült azonban a törvényből a családi gazdaságok méretét 500 hektárban maximáló rendelkezés. Egy négytagú család tehát elméletben akár 7200 hektár földet is birtokolhat, sógorokkal együtt ennek akár a többszörösét is. A jogszabály szerint a 300 hektáros földszerzési maximum túlléphető a törvény hatálybalépésekor meglévő föld kisajátítása miatt kapott kártalanítás összegéből vett területtel, valamint közös tulajdon, illetve házastársi vagyonközösség megszűnése esetén.
Termőföld eladásakor az elővásárlási jog első helyen az államot illeti. Ezt követi a földet legalább három éve használó földműves, aki vagy szomszéd, vagy helyben lakik, vagy akinek a lakhelye, illetve üzemközpontja legalább három éve olyan településen van, amely a település határától legfeljebb 20 kilométerre fekszik. A jövőben ténylegesen csak az vehet földet, aki földműves, helyben él, a gazdákból alakult földbizottság jóváhagyja, majd egy állami hivatal is engedélyezi a vásárlást. Ennek megfelelően az új földtörvény rendelkezik a helyi földbizottságok létrehozásáról. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adásvételéhez. Tagjuk legalább három, legfeljebb kilenc helyi gazdálkodó lehet. A szerződés életbe lépéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges.A nehézkes folyamat azonban várhatóan elriasztja majd a potenciális vevőket - akik amúgy is csak egy szűk körből kerülhetnek ki. Az eddig töretlenül emelkedő földárak ezért várhatóan esni fognak, szakemberek erre korábban fel is hívták a figyelmet.
Jelenleg mintegy egymillió olyan földtulajdonos van Magyarországon, aki a földjét nem maga műveli, hanem bérbe adja. Mivel a jövőben csak az vásárolhat földet, aki megműveli, ezeknek a tulajdonosoknak a vagyona várhatóan leértékelődik. Ma mintegy hárommillió hektár megművelt föld nem magántulajdonban van, hanem „csak” földhasználati joggal rendelkeznek felette. A bérlő általában a termőföld hozadékának évente 3-4 százalékát fizeti a tulajdonosnak. Ha a törvény végigviszi azt a szándékot, hogy ezeknek a külső tulajdonosoknak a földje a termelők tulajdonává kell váljon, akkor az csak egy módon mehet – remélhetőleg -, hogy a bérlő megvásárolja az általa használt földtulajdont - ha a helyi bizottság, vagy az állami hivatal engedi.
A zsebszerződések ellen
Az új szabályozás a zsebszerződések ellen is fellép. A földdel kapcsolatos szerződéseket csak államilag készített, sorszámozott nyomtatványon lehet érvényesíteni, a jogalkotói szándék szerint ezzel kiszűrhetőek a zsebszerződések, illetve a zsebszerződések a fiókban maradnak, nem léphetnek hatályba. A zsebszerződések büntetőjogi szabályozása 2013. július 1-jén lépett hatályba. Eddig az időpontig az érintettek szabadon, jogkövetkezmények nélkül feltárhatták a megkötött megállapodásokat, ezt követően azonban 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel kell szembenézniük. Az ügyletek feltárásához fűződő társadalmi érdek a résztvevők megbüntetéséhez fűződőnél erősebb, így az ügylet feltárása hatóság előtt, még mielőtt az tudomást szerezne róla – korlátlan enyhíthetőséget tenne lehetővé az eljárás során.
