A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint a szezonálisan kiigazított adatok az esztendő harmadik negyedében 1,1 százalékos mérséklődés mutattak az előző negyedévhez, s 2,1 százalékos csökkenést 2011 azonos időszakához képest. A gép- és berendezés beruházások viszont – elsősorban a mezőgazdaságban és a feldolgozóipar területén bekövetkezett növekedés hatására – 3,7 százalékkal emelkedtek.
A legtöbb ágazatot - a korábbiaknak megfelelően - negatív trend jellemezte: a humán-egészségügyi, szociális ellátás beruházásainak volumene közel négytizedére esett vissza az előző év azonos időszakához képest, amit az EU-s forrásból finanszírozott egészségügyi intézmény-fejlesztések lezárulása okozott. Szintén nagymértékű visszaesés volt tapasztalható az oktatás nemzetgazdasági ágban, ugyanis a beruházási teljesítmények mintegy hattizedére estek vissza az uniós társfinanszírozással megvalósuló felsőoktatási beruházások befejeződése miatt.
A kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak közé tartozó bányászat, kőfejtés ág beruházási volumene is közel kétharmadára csökkent, mivel a földgázkitermelés alág nagyberuházásai mérséklődtek. A nagyobb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül említést érdemel a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése ág beruházásainak mintegy 20 százalékos visszaesése, melyet a közmű rekonstrukciós munkák csökkenése és egy nagy projekt lezárása idézett elő a KSH beszámolója szerint.A második legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágban, a szállítás, raktározás területén a beruházások volumene 9,0 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Ehhez nagymértékben hozzájárult az Új Széchenyi Terv regionális programjai által támogatott átfogó útfejlesztési és útfelújítási projektek tárgynegyedévi megvalósulása. Szintén jelentősen, 12,2 százalékkal emelkedtek az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ág beruházásai, mivel az operatív lízingtevékenységet folytató cégek beruházási aktivitása élénkült. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban is számottevő, 7,2 százalékos bővülés volt a jellemző, mely elsősorban az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyberuházásokkal magyarázható.