Az e-kereskedelem nemzetközi szereplői egyre nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy végre virtuális üzleteikbe is becsábítsák a női vásárlókat. Egy friss felmérés rámutat, hogy milyen különbségeket fedezhetünk fel a két nem online vásárlási szokásai között, és mit tehetünk, hogy elnyerjük a hölgyek kegyeit.

Az érintés nélküli funkcióval ellátott bankkártyák száma tavaly hazánkban is átlépte az egymilliós határt, háromból ketten mégis úgy érzik, a leggyorsabban akkor szabadulnak a kasszától, ha bankjegyekkel fizetnek. Havi kiadásunk 62 százalékát még mindig készpénzzel fedezzük.

A magyar vásárlók a családias, lakóhelyük közelében lévő bevásárló-központokat jobban kedvelik, mint az óriásplázákat és szívesen vásárolnak a megszokott, régebbi központokban, minthogy az interneten vegyék meg a kiválasztott termékeket.

Bár a hazai lakosságra saját bevallása szerint a nagyon árérzékeny viselkedésmód jellemző, a vásárlók mindössze negyede választja valóban a legolcsóbb árucikket szinte minden termékkategóriában.

Alaposan felborulnak a vásárlási szokások a március 8-i nőnapon – derül ki a CIB Bank adataiból. Ezen a napon például kilencszer több férfi fizet kártyával virág- és ajándékboltban, mint egy átlagos márciusi napon. Viszont kevesebbet költenek.

A vásárlás nem éppen élvezetes időtöltés, amikor a napi rutin részét képezi. Akciók után kutakodni, árakat összehasonlítani és megtalálni a legkedvezőbb ajánlatot nem is olyan könnyű, mint azt gondolnánk. Sőt, néhány termék esetében kifejezetten nehéz; olyan, mintha egy almát hasonlítanánk össze egy körtével. A termékcímkék és az árcédulák feladata lenne, hogy segítsék az eligazodást, de sok esetben a fogyasztók nem tudják, hogyan használják ezeket.

Az átlagos vagy annál jobb anyagi körülmények között élő felnőttek tárcájában jellemzően hat kártya található – derül ki a Budapest Bank kutatásából. Persze olyan is van, akinek húsz.

„Kevés a vevő!”, „Keveset vásárolnak az emberek”. Ismerősek ezek a panaszok? A kiélezett versenyben minden korábbinál nagyobb a tétje, hogy vásárlásra ösztönözzük potenciális vevőinket, majd megtartsuk őket hosszú távon is.

2020-ra kevesebb szegény nemzet lesz, a jómódú országok pedig még nagyobb gazdagságra tesznek szert. Magyarország az évtized végére már az érett fogyasztói csoportba fog tartozni, ahol a legtöbbet szórakozásra és egészségügyre költenek, ahol az állam nem gondoskodik az ellátásról.

Kevés olyan terület van manapság, ahol nagy bizonyossággal bővülés várható az elkövetkező időszakban. Ezek között első helyet foglal el az elektronikus kereskedelem és szolgáltatások világa. A vállalkozásoknak ezért szükségszerű lépést tartani az itt bekövetkező fejlődéssel, amit szerencsére egyre többen felismernek.

A takarékoskodás mellett újragondolt, értékalapú fogyasztással reagálnak a családok a válságra, s ennek velejárójaként jövedelmük mérséklődésére - derül ki egy Európa 12 országára kiterjedő friss felmérésből. A vállalkozók számára tanulságosak lehetnek az eredmények ahhoz, mely területeken, hogyan érdemes fogyasztóikat megszólítani.  

A gazdaság kevés területén látni olyan mértékű növekedést, mint amit az internetes kereskedelem produkált 2011-ben - derül ki a GKIeNET - T-Mobile: „Jelentés az internetgazdaságról" májusban közzétett kutatásából. Az internetes vásárlás előnyei mellett a kedvezőtlen gazdasági környezet a lakosságot árérzékenyebbé teszi, és ez is kedvezően hat az internetes vásárlásra. A teljes magyarországi kiskereskedelem 2,4%-a már online módon történt.

Háromból két család jár piacra, az elmúlt évtizedben a korábbiaknál mintegy kétszer annyit költöttek a háztartások, főként friss árura és elsősorban a fővárosban, illetve a nagyvárosokban.