A neten böngészünk, boltban vásárolunk

A magyar vásárlók a családias, lakóhelyük közelében lévő bevásárló-központokat jobban kedvelik, mint az óriásplázákat és szívesen vásárolnak a megszokott, régebbi központokban, minthogy az interneten vegyék meg a kiválasztott termékeket.

Szeretnek a neten böngészni a magyar vásárlók - Kép: PP Archív

A vásárlók szívesen mennek felújított plázákba, és előszeretettel keresik fel az új üzleteket vagy a már ismert kedvenc márkák bővített boltjait. A magasabb keresetű látogatók jobban méltányolják a fejlesztéseket, és a plázák modern műszaki adottságai jótékony hatást gyakorolnak a vásárlók kiadásaira is. A vásárlók örülnek a változásoknak: 40 százalékuk szerint az elmúlt 3 évben az általuk látogatott plázákban történt valamilyen komolyabb fejlesztés. A magyar vásárlóknál ugyanakkor kiemelkedően magas azoknak az aránya, akik nem érzékeltek újítást az elmúlt években a kereskedelmi központokban, ezért különösen érzékenyek vagyunk bármilyen pozitív változásra - derül ki a CBRE 21 országra kiterjedő kutatásából.

Az, hogy mi fontos a vásárlóknak egy plázával kapcsolatban, nem mutat lényegi eltérést országonként. Az árszínvonal, a tisztaság, a biztonság és az ingyenes parkolás áll a fontossági lista élén – ez igaz a kisebb és a nagyobb bevásárlóközpontok esetében is. A fiatalabbak a boltok kínálata, a kiegészítő szolgáltatások jelenléte mellett fogékonyak az éttermi kínálat gazdagságára vagy az ingyenes wi-fi lefedettségre, hiszen a plázákat találkozási helynek tekintik. Az idősebb vásárlók számára Európa-szerte az ingyenes parkolás bír kiemelkedő vonzerővel.

A vásárlói preferenciák alapján a CBRE jelentésében három jól elkülöníthető csoport rajzolódik ki:

1.            a „pláza-társadalmak”, ahol a fogyasztók élményt és újszerűséget várnak el a plázáktól: ilyenek a dél-európai országok és Írország valamint Románia;

2.            a „haszonelvű vásárlók” országait, ahol a praktikum a legfontosabb hívó szó: ilyenek a skandináv országok illetve a térségünkben Csehország;

3.            az „európai mainstream” pedig a két szélsőség között áll: a legtöbb vizsgált ország ebbe a csoportba tartozik hazánk, Ausztria és Nagy-Britannia mellett.

„Az elmúlt években a magasabb sajáttőkét felmutató tulajdonosok képesek voltak beruházni, főleg a nagy, domináns plázákba, gyakran a kisebb bevásárló-központok rovására. Ugyanakkor a kisebb plázák és a sétálóutcák továbbra is látogatottak és sok vásárló számára különösen fontosak, ezért ezeknek a fejlesztése is fontos.” - mondta John Welham, a CBRE európai kiskereskedelmi befektetésekért felelős vezetője.

Öt tipp, hogy ne maradjon nyakán az áru!
Keresletet támasztani a terméke számára sokkal több feladatot jelent, mint simán piacra dobni azt. Felmérni a terepet, kitalálni, mire van szüksége az ügyfeleknek, legyőzni a konkurenciát és folyamatosan bizonyítani a termék jogosultságát a piacon egyenként is nagy kihívást jelentő feladatok.
Családias, közeli plázát szeretünk

A magyar vásárlók a családias, lakóhelyük közelében lévő bevásárló-központokat jobban kedvelik, mint a nagy plázákat. A magyarok sokkal szívesebben vásárolnak a bevásárló-utcákban, mint más közép- és kelet-európai országok lakói, ugyanakkor még mindig kisebb ez az arány, mint tőlünk nyugatra. A magyarok (más közép és kelet-európai országok lakóihoz hasonlóan) sokkal többet hajlandóak utazni, mint a nyugat-európaiak vagy a skandinávok. Jellemzően, ahogy a jövedelmek nőnek, az utazási kedv csökken Európában.

Mi magyarok vagyunk a legoptimistábbak a régebbi, lakókörnyezetünkhöz közel álló plázákkal kapcsolatban: a magyar vásárlók túlnyomó többsége szerint ezek a bevásárló-központok sikeresen kiállják a versenyt az online vásárlással is - ezt a svájciak is így gondolják, és tökéletesen ellentétben van a román vagy a brit fogyasztók véleményével..

Meglepően aktív a magyar vásárló a neten: szívesebben böngészünk az elektronikus portálokon, mint a boltokban, és informálódni is a neten szeretünk a termékekről. Ugyanakkor vásárláshoz a boltokat részesítjük előnyben. A magyarok 45 százaléka vásárol online, míg ez az arány 70 százalék felett van Csehországban és Romániában is 63 százalék. (Internetes vásárlásnál is előnyben részesítjük a személyes, bolti átvételt.)

„Ez rámutat arra, hogy a jövőben is nagyon fontos marad a márkakommunikációban a fizikai boltok szerepe. Habár a kereskedőknek készülniük kell az online további térnyerésére – applikációk fejlesztésével, vagy a közösségi média alkalmazásával, az értékesítés klasszikus csatornája, a bolt szerepe megmarad.” – tette hozzá Kákosy Zsolt, a CBRE ingatlan-vagyongazdálkodási divíziójának vezetője.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo