Az Európai Unió tagállamai megállapodtak abban, hogy egyetlen ország sem szállít fegyvereket Törökországnak.

A Németországban menedéket kérők közül a törökök és az irániak között messze a legtöbb a képzett ember, a többiek képességei jóval alacsonyabbak.

Az elmúlt 3 évben nagy fejlődésen mentek keresztül a magyar-török kereskedelmi kapcsolatok, Magyarország és Törökország külkereskedelmi volumene dinamikusan nőtt és még a várakozásokat is jóval felülmúlta. Az eredményeket jól jelzik az Eurostat adatai, amelyek szerint az export volumene Magyarország és Törökország között 2016-ról 2017-re 13,8%-kal, míg a teljes külkereskedelmi volumen 19%-kal nőtt ugyanezen időszakban.

Felfutóban a török érdekeltségű cégek Magyarországon: jelenleg 298 török tulajdonossal rendelkező cég működik Magyarországon, de számuk erősen emelkedik - derült ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból.

Erdogan korábbi, határozott elzárkózása ellenére mégis 17,75%-ról 24%-ra emelte a török jegybank az alapkamatot. A líra egyből erősödni kezdett.

Argentína és Törökország hasonló gazdasági gondokkal küzd, de a reakciójuk egészen eltérő. Kérdés, hogy az IMF-kompatibilis ortodox válságkezelés vagy a törökök unortodox megoldása működik-e jobban.

Az amerikai kereskedelmi korlátozásokra Kína a devizája gyengítésével reagál, az euró pedig a táguló kamatolló és az olaszok problémái miatt gyengült a dollárral szemben. A dollár bő egyéves csúcson az euróval szemben, a szeptemberi kamatemelés pedig szinte borítékolható. A befektetők mindebből leginkább devizabefektetésekkel profitálhatnak a tartósan gyenge forint miatt – tanácsolja a K&H Alapkezelő.

Mintha egymás után dőlnének be az autokratikus államok gazdaságai: az orosz rubelválság után Törökország és Venezuela is bajba került. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy ugyanattól a betegségtől szenvednek-e az illiberális rezsimek, vagy elszigetelt esetekről van szó.

Egyeztetések az amerikai védővámokról és jüan-árfolyam, török válság, olasz költségvetés, Fed-bejelentés: ezekre érdemes a héten figyelni a devizapiacon.

A törökországi helyzet kapcsán egyelőre nem sok jó sejthető, így amíg nem tisztul a kép, érdemes távol tartani magunkat a török eszközöktől. Erős azonban a fertőzésveszély, hiszen már az európai bankrendszer és a feltörekvő országok devizái is célkeresztbe kerültek, a földrajzi közelség miatt pedig a forint is veszélyben van.

A líra zuhanása ellenére a török kormány kitart amellett, hogy nincs gond a török gazdasággal. Illetve ha mégis, annak a közösségimédia-felhasználók az okai, akiket egy új rendelet alapján megbüntetnek, ha panaszkodnak a gazdasági problémákra.

A többi feltörekvő piacot is magával rántja Törökország, a lírával együtt gyengül az euró és a forint is. Törökországban ráadásul elhúzódó válságra számíthatunk, mert nem valószínű, hogy a kormány hajlandó külső segítséget kérni.

A jelzésértékű amerikai szankciók csak a puskaport berobbantó szikra, a török devizaválságot mélyebb strukturális problémák, elsősorban a török cégek devizahitel-válsága okozza. A klasszikus közgazdaságtan ilyenkor kamatemelést ír elő, Erdogan elnök és a jegybankot irányító veje azonban unortodox nézeteket vallanak a gazdaságról, ebből pedig komoly válság is lehet, amit az európai bankrendszer is megérezhet.

Jó lehetőség van rá, hogy a súlyosan eladósodott Törökország, a Recep Tayyip Erdogan elnök által erőltetett „unortodox“ gazdaságpolitika miatt csődbe megy.

Nő az államháztartási hiány, a befektetők egyre bizonytalanabbak Törökországban. Az AKCENTA CZ szakértője Erdogan tekintélyuralmi törekvései és távolodása az Európai Uniótól akár recesszióhoz is vezethetnek.

Az EP nyomására a jövő évi büdzséből több pénz jut a fiatalok és kisvállalkozások támogatására, kutatás-fejlesztésre és az Erasmus programra is.