Erdogan nyilatkozatát semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen Törökország régiós nagyhatalomként határozza meg önmagát. A Fekete-tengeren keresztül pedig szomszédja mind Oroszországnak, mind Ukrajnának. Ráadásul Erdogan karizmatikus, autokrata vezető, akinek személyét nem becsüli alá se Amerika, se Európa, se Oroszország, se Ukrajna.
Erdogan ellenezte a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállását, de ez nem akadályozta meg abban, hogy 2016-ban világraszóló barátságot kössön Putyin, orosz elnökkel. Az összeborulás közvetlen előzménye az volt, hogy az Erdogan elleni katonai puccskísérlet idején Putyin nyíltan kiállt a török elnök mellett. Erdogan akkor úgy vélekedett, hogy a nyugati hatalmak a puccsistákat támogatták. Aztán a nagy barátság úgy 2020 felé véget ért, mert a két hatalom folyamatosan érdekellentétbe került egymással a különböző térségi konfliktusokban. Az örmény-azeri háborúban Törökország nyíltan Azerbajdzsánt támogatta. Szállítottak kézifegyverektől kezdve harcjárműveken keresztül drónokig mindent és néha tevőlegesen is beavatkoztak a több ezer halálos áldozatot követelő harcokba. Líbiában és Szíriában is véletlenül épp a másik-másik oldalon harcolnak az orosz és török „önkéntesek”.
Erdogan Európa számára is kulcsfigura, hiszen Törökországban több mint 3,5 millió menekült él, akiket az EU-val kötött 2016-os megállapodás alapján, évi több milliárd euróért cserébe, eddig nem engedtek tovább Európa felé. A megállapodás mindkét félnek bevált, hiszen Európának így nem kell szembenéznie egy kezelhetetlen gonddal, Erdogannak pedig nem kell elviselnie bírálatokat a török demokrácia lebontásáért.
A török államfő most albániai látogatása után úgy nyilatkozott : ahhoz, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, az egész világ és a saját helyzetét is fel kell mérnie. Ukrajna nem mindennapi ország, erős ország - emelte ki.
Rámutatott egyúttal, hogy "a térség már nem tud elfogadni háborút". "Nem is lenne helyes" - tette hozzá, hangoztatva, hogy "a háborút ki kell törölni, ki kell dobni a politikatörténetből".
A török elnök jelezte, hogy mind Ilham Aliyev azeri elnökkel, mind pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélni fog a kérdésről. Erdogan mostani állásfoglalása azért figyelemreméltó, mert Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára az utóbbi időben többször hangsúlyozta, hogy az oroszok napokon belül támadhatnak és egy invázió céljából vonultattak fel közel százezer katonát a közös orosz-ukrán határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.
Erdogan mostani nyilatkozata mindkét oldal felé erős jelzés, hogy Törökország érdekeit nem lehet figyelmen kívül hagyni egy ilyen nagyságú térségi konfliktusban. Márpedig, ha Erdogan jelez, azzal számolni kell és illik, mind Moszkvában, mind Brüsszelben. Ezt minden bizonnyal meg is teszik, ami azt jelenti, hogy az orosz-ukrán háború közeli esélye nagyságrendekkel csökkent.
