Az elmúlt időszak legfontosabb eseménye volt az ukrajnai konfliktus kapcsán, hogy a világ gazdaságilag két legerősebb hatalmának elnökei személyesen beszéltek egymással. Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök két órán keresztül tárgyaltak. Szomorú, hogy ugyan nem mondták ki, de nem jutottak egymással előrébb, úgymond rendesen elbeszéltek egymás mellett. Mindazonáltal néhány nap után kiderült, hogy Kína, ha választásra kényszerül, akkor az oroszok mellé áll majd. Ez a két nappal későbbi külügyminiszteri reakciókból vált teljesen világossá. Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes úgy fogalmazott:
az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak.Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai egyre szorosabbakká válnak.
Kína álláspontja több más jelzés alapján is egyértelműnek tűnik. Hazaárulónak bélyegeztek egy nemzetükbéli vloggert, mindössze azért, mert videózni kezdett az ukrajnai Odesszában. A valóságról készült felvételek cáfolták azt az orosz propagandát, miszerint ott nácik uralkodnának. Az igazság látványa teljesen kiborította az orosz propagandával felajzott kínaiak többségét.
Fontos fejlemény, hogy a világ negyedik és ötödik gazdasági (Az Európai Uniót egy közös gazdasági egységnek véve.) nagyhatalma is állást foglalt.
India és Japán határozottan elítélte az orosz agressziót. Kisida Fumio japán és Narendra Modi indiai miniszterelnök egyetértett abban, hogy sosem fogják eltűrni a status quo erőszakos megváltoztatását. Márpedig ennek a két államnak a kiállása Ukrajna mellett olyan szempont, amelyet minden bizonnyal Kínának is figyelembe kell vennie. India gazdasági ereje kétszerese az orosznak, népessége pedig, ha nem változnak a tendenciák, akkor nemsokára meghaladja Kínáét.
Egyes becslések szerint az indiai népesség már majdnem el is érte a kínait, a friss statisztikák alapján jelenleg 1 416 710 014 indiai él a Földön. A kínaiak lélekszáma pedig 1 418 115 114.
Hosszabb hintapolitika után az ukrajnai térség regionális nagyhatalma Törökország is állást foglalt a hétvégén. Hajasi Josimasza japán és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte és elítélte Ukrajna orosz lerohanását. Törökország a világ 13. legnagyobb gazdasági hatalma, erős és képzett hadsereggel. Erdogan török elnök hatalmát még Putyin orosz elnök is respektálta az elmúlt időszakban, annak ellenére, hogy többször volt közöttük kemény konfliktus.
Összefoglalva most már látható, hogy a világ gazdasági potenciálja körülbelül kétharmad, egyharmad arányban Ukrajna mellett áll. A szankciós politika miatt ez az olló tovább nyílhat. Talán nem véletlen, hogy Kína a legélesebben éppen ezeket az intézkedéseket bírálja. Szinte minden nyugati országban komoly kínai közösség él, amelyeknek tagjai gyakran a kelet-ázsiai állam támogatásával vándoroltak ki és foglalták el az ottani kiskereskedelem nagy részét. Feladatuk a kínai termékek terítése és Kína népesedési, gazdasági problémáinak enyhítése a kelet-ázsiai állam politikája szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint e területen komoly erők mozognak.
A kínaiak mobilitása korunk egyik legjelentősebb migrációs jelensége a befogadó országok magas száma miatt, mivel 34 millió tengerentúli kínai (Chinese overseas), ahogyan a hazájukból elvándoroltakat nevezik, él a világ 130 országában.
